1982-ben férjemmel, Hemző Károly fotográfussal kezdtük el készíteni 99/33-as (előbb a Corvina, majd az Aquila, jelenleg a Sanoma kiadó gondozásában megjelenő), 25 címből álló szakácskönyvsorozatunkat, amelyek folyamatosan újabb és újabb kötetekkel bővülnek. 1999-ben egy új, 66-os sorozat is indult, amelyben képeken keresztül, lépésről lépésre mutatjuk be az ételek elkészítésének menetét, ezidáig 5 kötetben. Könyveink mintegy 4 millió példányban, 8 idegen nyelven is megjelentek. 1983 óta vagyok szabadúszó, 1997-től pedig a Magyar Újságírók Szövetségének tagja. 1990-ben férjemmel, Hemző Károllyal, Gust-Art Stúdió néven közös vállalkozást hoztunk létre – fő tevékenységük a gasztronómia. Lajos mari ebédre girlfriend. Ezt követően dolgoztunk külföldi könyvkiadóknak is. 1993-tól különböző magazinok, folyóiratok konyharovatát jegyeztük (Lakáskultúra, Kiskegyed Konyhája, Horizon, Ízeink/Magyar Hírlap, RTV Ízletes, Konyhaművészet). A Nők Lapja, és a Lajos Mari Konyhája magazinoknak jelenleg is munkatársai vagyunk. 1999-től a könyveinket lányom, Salvarani Zsófia tervezi-tördeli, az ételfotózásban 2008-tól vejünk, Lakatos Lajos is aktívan részt vesz.
Augusztus vége felé Nagyboldogasszony napja volt. Az ünnepeken a muszkák teletöltötték a templomot. A város népe nem is igen mert közéjük menni. Szabó György mondta a misét egyházi nyelven. A muszkák értették. A tisztek is mind jelen voltak, hiába volt katolikus templom. Szabó György egyházi nyelven beszélt Mária tiszteletéről, Szent Istvánról, a magyar hazáról, a nemzetről, a keresztény emberszeretetről. A muszka tisztek meg voltak hatva a beszédtől. Lajos mari ebédre md. Ezt már az öreg templomszolgától, az egyházfitól Láca Lászlótól hallottam, ki fiatalabb éveiben a pozsonyi diétán szoboszlai Fogthüi hajdúkerületi követ mellett díszhuszárkodott. Tehát elég illetékes bíráló, elég megbízható szavú értelmes írástudó ember volt, ki mint ilyen, hébe-korba a kántort is helyettesítette az istentiszteletek alkalmával, ha az a keresztelőkben, lakodalmakban vagy halotti torokban a boros kancsók között felejtette a hangját, vagy ébren lévő állapotát. Délben a főpapnál ünnepi ebéd volt. Láca László szolgált fel az asztal körül.
Nem állhatom meg, hogy meg ne emlékezzem ez ünnepen, ez alkalommal az óhitű egyház papjai jótevőjéről, ki a kongrua megadásával sokunkat megmentett a nyomorúságtól, azért szívem lelkem egész melegével kívánom: Éljen Kossuth Lajos! A tisztek előbb rábámultak a magyarul beszélő Papszilágyira s figyelemmel hallgatták, bár egy kukkot sem értettek abból a mit mondott, de midőn a Kossuth nevet meghallották, mindannyian felugráltak, mintegy magyarázatot kérve néztek a házigazda nyugodt arcába. Szabó György mosolyogva intette a tiszteket nyugodtságra s megmagyarázta nekik a Papszilágyi beszédét. A hajdúdorogi muszka halom elbeszélése – Wikiforrás. A beszéd alatt a tisztek újra elfoglalták helyeiket s szemmel, szájjal, füllel hallgatták Szabó György magyarázatát, ki még jobban kiszínezte az óhitű papság elhagyatott, szegény, csaknem földhözragadt voltát, melyen Kossuth, a jövedelem kiegészítéssel, az úgynevezett kongruával igyekezett a viszonyokhoz mérten enyhíteni. Egyik vezénylő főtiszt azt kérdezte Szabótól: -Hát a latin egyház papja? Szabó megadta rá a választ, hogy azokról van gondoskodva jól.
: Mustáros-medvehagymás sertésszelet szarvasgombás k...
A megnyúlt arc nem egészen az üveg optikai játéka volt. Kicsit hüledeztem a filtrától, amely nagyon lassan csorgott ki belőle. Sűrű volt, fekete volt, inkább olvadt szurokhoz hasonlított, mini nektárhoz. A nektár szagát is mindig másformának képzeltem én. De hát a macska tudna eligazodni az istenek gusztusán. Ellenben a borszakértők egyszerre megérezték, hogy itt a halhatatlanság itala van jelen. – Hű, micsoda odor! – tágultak papom orrcimpái. – De micsoda valőr! – csettintett és cuppantott a színidirektor, lehunyva a szemét a gyönyörűségtől. – Ugyan hogy nem resteltek ilyenkor beszélni! – dörrent rájuk a katona. – Hanem azért ezt lassan igyuk, urak, hogy soká tartson. Lajos mari ebédre tv. De azért akkorára tátotta a száját, hogy pántlika után tekintgettem, amit a pohárra kössünk, hogy az is le ne szaladjon. (Amúgy az ördög bánta volna, de szervisz-pohár volt s annyit a leggyámoltalanabb férj is tud a családi élet titkaiból, hogy mit jelent az, ha a szervisz csorbul. ) Ahogy a feleségem rámvetette a szemét, a hála nefelejcsei mosolyogtak rám belőle.
1943. szeptember 12-én születtem Budapesten. 1961-ben érettségiztem a budapesti Veres Pálné Leánygimnáziumban. 1961-66-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-olasz szakos hallgatója voltam, ahol középiskolai tanári diplomát szereztem. 1966-ban született olasz férjemmel, Salvarani Guglielmóval közös lányunk, Zsófia. Férjem 1968-ban bekövetkezett haláláig óraadó tanárként, általános iskolában magyar nyelvet és irodalmat tanítottam, majd a külkereskedelemben dolgoztam – elsősorban olasz cégek magyarországi képviseletét láttam el. Közben meghívott előadóként az ELTE Bölcsészettudományi Karának Olasz Tanszékén tanítottam (színháztörténet, reneszánsz lektúrák). 1973-83-ig a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja voltam, kb. 300 külföldi film magyar szövegét készítettem el. Egyidejűleg műfordítóként az Európa, a Gondolat és a Móra Könyvkiadóknak, illetve a Nagyvilág c. irodalmi folyóiratnak, valamint a Színháztörténeti Intézetnek dolgoztam. Szűzpecsenye gyömbéres mártással Recept - Mindmegette.hu - Receptek. 1979-ben ösztöndíjjal hosszabb időt töltöttem Rómában.
Annyit mindenképpen tehetünk önmagunkért és főztünket fogyasztó szeretteinkért (akiknek egészségéért ilyen értelemben felelősséggel tartozunk), hogy egy kicsit jobban odafigyelünk arra, mi kerül a fazékba. Csaladi Lapok. Tudomanyos es szepirodalmi folyöirad. Szerk. Ferencz ... - Ferencz Ney - Google Könyvek. Sarkalatos pont a hús, amelyet nagyon szeret a magyar ember: úgy általában kevesebbet kellene fogyasztanunk belőle, azt is körültekintő bölcsességgel, előnyben részesítve a sovány fehér húsokat, elsősorban a csirkét és a pulykát. Róluk szól ez a könyv. "
Az étterem 2021. szeptemberében kapta meg első Michelin-csillagát. --- A SALT Budapest koncepciója a tradicionális magyar konyha alapjain nyugszik. Tóth Szilárd séf ételeiben központi szerepet játszanak a gyógy- és vadnövények, melyek többségét maga gyűjti vidéken, egy részét pedig kistermelők szállítják. Ezek a különleges alapanyagok frissen, vagy fermentálva kerülnek a fogásokba. Szilárd családjának szatmári hústermelőjéből érkezik a kiváló minőségű sonka és szalonna; a magyar étkezési kultúra fontos alaptétele, a kenyér pedig helyben készül, majd frissen kerül az asztalokra. Házi készítésű dzsúszokat és a legjobb hazai és európai borászatok borait kínáljuk az ételek mellé. A klasszikusok mellett izgalmas natúr borokat is asztalra teszünk, több ritka tételt is kóstolhatnak a vendégek. Az ételek mellett a barátságos vendéglátás alapvetően meghatározza a közös étkezésre szánt időt és hangulatot, mintha csak egy vidéki családi vacsorán lennénk. Ehhez az élményhez hozzájárul az egyedi belső kialakítás: a séfasztal az étterem központi részén helyezkedik el, így vacsora közben alkalma van a vendégnek bármikor odalépni a vendéglátókhoz.
Nem volt például meleg víz a konyhában. Lehúztam ebben a világban pár évet, voltam szakács és séfhelyettes is egy budapesti éteremben. de azt éreztem, hogy valami nem jó. Nem akartam folytatni. Alkotni szerettem volna, részletgazdag, igényes tányérokat. Nem azt érezni, hogy robot üzemmódban létezek. Hol folytattad? Az Innióban lettem séf. Ekkor figyelt fel rád a szakma, ugye? Szerintem igen. A bezárása után már elkezdtük a Saltot építeni, ez egy tudatosan érzelmi döntés volt. Nem lehet analitikus módon, kizárólag mérnöki precizitással vezetni egy fine dining éttermet. Ha kihagyom a gyökereimet, azokat az esszenciális ízeket, amik a gyerekkoromat végigkísérték, éppen a hely személyes jellegét veszíteném el. Ettől lesz élményszerű a dolog, amikor kapcsolódni tudok emocionálisan. Ettől vagyunk mi talán többek, mint egy perfekcionista konyha. Összes kép (8) "A fine dining a vendéglátás Forma 1-e" – Interjú Tóth Szilárd Michelin-csillagos séffel Minden, amit a Michelin-csillagos SALT-ról tudni akartál Fotó: Horpáczi Dávid Fotó: Pintér Árpád Szerinted érti a hazai közönség a fine diningot?
A budapesti SALT étterem idén szeptemberben, nyitásának második évfordulóján megkapta az első Michelin-csillagát. A regionális magyar ízekre fókuszáló ételeket skandináv konyhai filozófiával, életérzéssel és natúrborokkal tálalják, de alkoholmentes opcióként választhatunk a fogások mellé párosított házi dzsúszokat is. A konyháért felelős séf és társtulajdonos Tóth Szilárd – méltán – büszke szabolcs-szatmári származására, amelynek személyes interpretációjával a magyar konyhaművészetet képes volt a csillagok birodalmába vezetni. Tóth Szilárd Az élet és a munka minden elismerés után megy tovább, de valamiben megváltozott az életetek az örömhír óta? Tóth Szilárd: Rengeteg gratulációt fogadtunk az elmúlt időben, és persze mi is nagyon örülünk ennek az elismerésnek. A díj az egész csapatnak egy hatalmas dopping: most kaptunk egy nagyon egyértelműen pozitív visszajelzést mindazon erőfeszítésekre, folyamatokra, amiket 2019 óta folyamatosan beleteszünk az étterembe. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy túléltünk egy pandémiát, és a vele együtt járó két bezárást is, ami komoly logisztikát, alkalmazkodást és energiát igényelt az egész csapattól.
A séf-tulajdonos Tóth Szilárd magyar, ezen belül is főként szatmári ízekkel dolgozik az étlapon, így kerültek olyan fogások a menüre, mint a szatmári görcsleves, ami egy erős zöldség consommé zsírral töltött és font tésztával, sajtos tallér egészen új köntösben, vagy mangalica toroskáposztával. Ahogyan a skandináv irányzatra jellemző, itt is főszereplő az alapanyag, mégpedig lehetőleg a helyi, vagy akár saját kezűleg tartósított formában. Szilárdék igyekeznek a lehető legközelebb maradni a szezonhoz és a természethez, valójában ahogy a nagymamáink és az ő őseik is főzhettek. A "zsíros deszka" Vári Zoltán mangalica tokaszalonnájából készül, amelyhez Szilárdék olyan érlelőt építtettek, amelyhez a régió egyetlen vályogvetőjét keresték fel. Mindenkinek ismerős élmény vajas kenyeret majszolni felvágottal, egy kis savanyúsággal, és ezt is új szintre hozzák a Saltban: a házi vajat szénán érlelik, és főételként a kovászos kenyér kísérője, házi savanyított zöldségekkel. A gyógynövényeket, zöldeket saját kezűleg gyűjtik egy botanikus segítségével, ezeket pedig különböző módszerekkel tartósítják - fermentálják, savanyítják, szárítják, olajat készítenek belőlük, amelyeknek egy részét befőttesüvegekben az étterem több pontján meg lehet vizsgálni.
A lándzsás útifű jó a salátába, akadnak illatosak, mint a szagos müge, ami fahéjas, mandulás jegyeinek köszönhetően mártásba megy, és akkor még nem beszéltem a zamatos turbolyáról, a bodzáról, a bakszakállról, a vackorról, bojtorjángyökérről, borókáról, amiket szerintem szintén érdemes visszaemelni a mai magyar gasztronómiánkba. A konyhafőnököket úgy képzeljük el, hogy idegesen kiabálnak hátul a konyhán és a személyzet minden mozdulatát árgus szemekkel figyelik. Rád ez nem jellemző, az viszont igen, hogy folyton a vendégeiddel beszélgetsz. Hogy jut erre időd? Szervezés kérdése minden. Az előkészületek 90 százaléka az emberek érkezése előtt történik. Úgy intézem a dolgokat, hogy erre mindig jusson idő. Közvetlen bejárás az utcafrontról nincs, mi eleve bekísérjük a vendéget. A lényege ennek az, hogy teljesen zavartalan lehessen az itt töltött idő, a járókelőket, bámészkodókat így kizárjuk. A konyha nyitott, szeretek mesélni a vendégeknek az ételekről. Hogyan fér meg a fine dining a családias, otthonos hangulattal?