A hozzám fordulókat ebben a viharokkal és kérdésekkel teli időszakban segítem, hogy megtalálhassák saját válaszaikat, erősségeiket és útjukat. Az egyéni konzultációk mellett fontosnak tartom a családok és párok támogatását, család-és párterápiás konzultációk keretén belül, annak érdekében, hogy a párkapcsolat vagy a család védőhálót, érzelmi biztonságot és a feltöltődés forrását jelenthesse minden tag számára. Hiszem, hogy a nehéz élethelyzetbe kerülő, vagy hirtelen megoldhatatlannak tűnő problémával szembesülő családokban és párokban ott rejlik az erő és a lehetőség, hogy helyzetüket megértsék, és a probléma számukra megfelelő megoldását a közös munka során megtalálják. Top 35 magán Pszichológus Budapest V. kerület - Doklist.com. Képzések VISELKEDÉSELEMZŐ ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar | 2009-2012 OKLEVELES PSZICHOLÓGUS KLINIKAI ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI SZAKIRÁNYON ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar | 2012-2014 CSALÁD ÉS PÁRTERÁPIA Magyar Családterápiás Egyesület | 2016- ICF COACH Őri és Németh Tréningközpont | 2017 HOGYAN BÁNJUNK A Z GENERÁCIÓVAL Nemzeti Bűnmegelőzési Központ | 2019 A SERDÜLŐKKEL FOLYTATOTT MUNKA SAJÁTOSSÁGAI Vadaskert Alapítvány | 2019
A módszereket integratív megközelítéssel az adott probléma, a személyiség és az igények figyelembe vételével alkalmazom. Főbb ellátási szakterületeim a pszichoszomatikus betegségek, pszichés eredetű testi tünetek, pánikbetegség, krónikus stressz okozta panaszok, szorongásos zavarok kezelése. Különböző életvezetési- és párkapcsolati nehézségek, valamint önértékelési zavarok, családi- és munkahelyi problémák, önismereti és személyiségfejlesztési igény esetén is fordulhatnak hozzám. Blint gabriella pszichológus. A bizalmon alapuló terápiás kapcsolat lehetőséget nyújthat a testi és lelki tünetek, elakadások hátterében álló lélektani okok megértésére, feldolgozására, és segíthet megtalálni a nehézségek leküzdéséhez, a változástatáshoz a belső erőforrásokat és saját megoldásokat.
A hozzám fordulókat nem betegként, hanem egyenrangú partnerként kezelem. Nem célom diagnosztizálni, az egyedi ember megismerésére törekszem. Visszajelzésekkel, kérdésekkel segítem, hogy önmaga és a helyzete minél jobb megértése által olyan megoldásokat találjon, amelyek Önnek a leginkább megfelelnek. Abban tudok segíteni, hogy Ön magabiztosabbá, érzelmileg kiegyensúlyozottabbá váljon, kapcsolatai fejlődjenek, és hatékonyan tudjon megküzdeni a nehézségekkel. \n\nFőbb témakörök:\n- Életvezetési tanácsadás: önértékelés, önbizalom, személyes fejlődés, érzelmi nehézségek, kapcsolati nehézségek, konfliktuskezelés, döntések, teljesítményproblémák\n- Krízistanácsadás: életút krízisek megoldása, változások, megterhelő, nehéz élethelyzetek kezelése, veszteségek, lelki válság, kapcsolati krízisek\n- Fiatal felnőttkor nehézségei: felnőtté válás - leválás, önállósodás; elköteleződés, családalapítás, férfi – női szerepek, szülővé válás. \n\nSzeretettel várom, ha úgy dönt, szeretne tenni Önmagáért és a kapcsolataiért!
A 2005-ös Revolver idején mindketten a helyüket keresték Hollywoodban, a film se lett sikeres. Útjaik jó sok évre elváltak: Statham a középkategóriás, régi vágású akciófilmek egyik utolsó mohikánja lett, Ritchie pedig szép fokozatosan rehabilitálta karrierét. Most 2021-ben bőven lenne ok a könnyes összeborulás miatti nosztalgiára, de az Egy igazán dühös ember teljesen másfajta film, mint amire számíthattunk. Titokzatos férfi jelentkezik a város egyik legveszélyesebb melójára. Patrick Hill (Statham) nem a helyi plázák biztonsági őre lesz, hanem többmilliós pénzösszegeket szállító páncélkocsiké. Amik festett céltáblák az állig felfegyverkezett rablóknak. Csakhogy Patrick a munkájában jó, nagyon jó. Túlságosan jó. Egymaga képes leszedni azokat, akik hezitálnak vele szemben. Mintha más lenne, akinek mondja magát. Mintha arra vágyna, hogy bizonyos emberek vagy rablók megtalálják. Egy olyan ember, akinek múltja van, kapcsolatai, tapasztalata. És küldetése, amit mindenáron teljesíteni fog. Ami összefonódik egy pár hónapja történt rablással, amiben őrök és civilek is meghaltak.
Egy olyan embernek, mint Hill, van terve, amiben a szálak végül összeérnek. Amikor mindenki, aki keresztbe tett neki, megbűnhődik. Irgalom nélkül. Egy Guy Ritchie filmet általában arról ismer meg az ember, hogy bár a szereplőkkel igen súlyos dolgok történhetnek meg, minden profanitás és erőszak ellenére mégis ott van a humor, a könnyedség és a vizuális brillírozás, ami könnyen fogyaszthatóvá teszi a nagy sikert hajszoló csibészek kálváriáját. Viszont pontosan ez az, amiket az Egy igazán dühös ember (hú, máris utálom ezt a címet! ) teljesen szembemegy. Ritchie ugyanis egy éjsötét bűndrámát vázol itt fel, ami nagy lendülettel merít az elmúlt évtizedek terméséből. Benne van a heist filmek szikár feszültsége, a bosszúfilmek nyers brutalitása, és a neo-noir hideg cinizmusa. Már helyszínben is teljesen alájátszik: Los Angeles szmogos, szürkés betontengere tökéletes táptalaj egy olyan történetnek, amiben elveszett lelkek és könyörtelen gyilkosok kerülnek szembe egymással. A felhőkarcolók csillogása mögött nincs semmi csak kiüresedés és halál.
A két mesterművet ugyan nem szárnyalta túl, de azért közel állt hozzájuk. Statham sem volt tétlen: szépen építgette karrierjét, és lassacskán a régimódi akciófilmek egyik utolsó, tántoríthatatlan zászlóvivőjévé vált, aki bár nagyrészt B-kategóriás alkotásokban villantja meg saját karizmáját, amelyekben mindig számíthat a nem túl nagy, ám annál megbízhatóbb rajongóbázisára, azért néha-néha becsúszik egy-egy kasszát robbantó anyagi siker is a filmográfiájába. A duó idén újra egyesítette erejét: az Egy igazán dühös ember (a magyar címet – amiért, ha kötelet nem is, de egy térdlövést minimum megérdemelne a fordító – inkább mellőzzük, és a továbbiakban legyen szimplán Wrath of Man) műfaját tekintve inkább egy kőkemény, éjsötét bűndráma, mint egy velős párbeszédekkel és jókora angolos fekete humorral átitatott gengszterfilm, amelyet noha Ritchie vezényelt le, szellemiségében és stílusában sokkal közelebb áll Statham életművéhez. Azaz nem árt elővenni egy nagyítót, ha meg akarjuk keresni benne Guy Ritchie-t. Jól lehet, megtalálni akkor sem nagyon fogjuk.
Értékelés: 118 szavazatból H. (Jason Statham) a legutolsó halálos kimenetelű rablást követően újoncként érkezik a Fortico Security csapatához, ahol a biztonsági őrök több millió dolláros szállítmányok védelmét látják el. Amikor az egyik pénzszállítót megtámadják, H. felfedi speciális harci képességeit: a kezdetben visszahúzódó férfiról kiderül, tökéletes lövész, és szemrebbenés nélkül iktatja ki áldozatait. Az őrök kezdenek egyre bizalmatlanabbá válni a mindenre elszánt férfival, akiben tombol a bosszúvágy. Hamarosan világossá válik H. indítéka, aki kegyetlen fordulatot tartogat sokak számára… Bemutató dátuma: 2021. június 10. Forgalmazó: Freeman Film Stáblista:
Amúgy tényleg lehetne jobb sajnos:) am. a többi Guy Ritchie film olyan mélyen szántó gondolatokat közölt nem? Ez a film pontosan bele illik a sorba, már ami az erodálódást illeti. (a lista szubjektív, de nem hinném, hogy olyan nagyot hibáznék vele) 1. Ravasz, az Agy és a két füstölgő puskacső. <- nekem ez a legtutibb Ritchie film 2. Blöff. <- nem rossz, de nem is olyan frankó mint az első 3. RocknRolla <- a zenék jók, van néhány olyan jelenet ami jó. De ennyi. 4. Igazán dühös... <- igazából nem rosszabb mint a RocknRolla, de fényévekkel marad el az elsőtől. (akár csak a Rock 'n Rolla) Amit anno megcsinált a Ravasszal, azt soha többet nem tudta megismételni, de próbálkozik vele. Ami nem megy, nem kell erőltetni, szokták volt mondani. Utoljára szerkesztette: Macropus Rufus, 2021. 06. 22. 12:14:02 Ez egy olyan hetkoznap esti, egyszer nezos film volt. Ez nagyjabol mindent elmond. Speciel egyetertek a cikkel... Akciofilmnek elmegy, de Guy Ritchie filmnek marha gyenge igy aztan kozepes az egesz (mondjuk nalam meg igy is koroket ver a Boss levelre.... ) Nekem eddig az év akciófilmje, amit többször is meg tudok nézni.
a történet elején látható rablást a film során három különböző szemszögből mutatja meg) sikerül ütőképessé és izgalmassá varázsolnia az összképet, annak ellenére, hogy a Wrath of Man felfogásának mérlegnyelve inkább a Statham-féle akció-zúzdák felé dől. Statham persze csont nélkül hozza a tőle elvárható színvonalat: alapjában véve is kőarcú, gyilkos tekintetű antihősöket játszik, és noha nem hasonlítható az aranykor akciósztárjaihoz, acélos megjelenése és a megállíthatatlanul előrefelé törő attitűdje kétségkívül jól mutat a vásznon – ám itt még a szokásosnál is tovább megy. Tekintete hideg, érzelemmentes, mosolyogni egy-két nagyon-nagyon ritka kivételtől eltekintve képtelen, csak a bosszú mámorító íze lebeg a szemei előtt, csupán egy cél létezik számára, ezért él, ezért lélegzik, minden egyes mozdulatát és cselekedetét ez határozza meg. Egészséges emberi kapcsolatokat nem képes létesíteni, pont annyit beszél, amennyi feltétlenül szükséges. Lényegre törő, és csak a revans motiválja, azaz kvázi ő a XXI.