vigyory71 junior tag Csabesz66 és woodworm (mielőtt vitába kezdenétek) Először is a fogalmak, amiket nagyon sokan, még szakmán belül és IT/Telekom cégek is rendszeresen kevernek, vagy tévesen használnak: - sávszélesség: nagyon sokan tévesen használják. A sávszélesség fogalma egy adott vivőközegen (pl. kábel) átvihető jel frekvencia tartománya. (Alsó és felső frekvencia határ közötti különbség) Mértékegysége [Hz], [kHz], [MHz] stb... Tehát az a frekvencia tartomány, aminek az átvitelére az adott közeg, vagy szolgáltatás alkalmas. Nem adjuk meg sem bitekben, sem Byte-okban, de még kb/s vagy egyéb kusza mértékegységekben. - adatátviteli sebesség, vagy csatorna kapacitás... na ez az, amit sokszor tévesen azonosítanak a sávszélesség fogalmával. Vodafone tv használata számítógépen. Ez az adott közeg, vagy szolgáltatás jellemzője amit adat átviteli sebességének lehet és kell értelmezni. Nevéből is adódik, hogy ez egy sebesség jellegű mértékegység, vagyis adott időegység alatt történik valami. Itt adhatjuk meg azt, hogy adott idő alatt (1sec) mennyi adat átvitelére képes az adott közeg, (pl.
he el tudnám mondani Sohonyai Attila - Aludj nálam Nem mondom, hogy reggelig maradsz; aludj nálam. Nem állítom, hogy bennem megbízhatsz; aludj nálam. Nem szeretném, hogy elutasítsd; aludj nálam. Nem tudom az este mit hoz, mit visz; aludj nálam. De azt gondolom, lehet megmentesz; aludj nálam. …s nem ígérem, hogy utána elmehetsz; aludj nálam. aludj nálam együtt alvás Sohonyai Attila - Ha nőt szeretsz Ha nőt szeretsz, az legyen nő, ne tétova leányka, kit a jelen idő divat-ideálja dönt délibábba, s nemtudomsága taszítja kecsesből sutába. Ha nőt szeretsz, tudd tisztelni! A nő lenge, finom selyem, ezért akárki nem viselheti: ha nőt szeretsz, légy rá méltó férfi! Ha nőt szeretsz, küzdj meg érte. Elutasítása elveid pirosából az elszántságot ki ne verje. Desert rose — Sohonyai Attila - Ha nőt szeretsz. S ha elsőre alul is maradsz, fel ne add; ha nőt szeretsz, legyen érte benned akarat! Ha nőt szeretsz, mutasd neki, - de csak neki! - néha nála is törékenyebb vagy. Ha ő olyan nőből van, tudja; aki nőt igazán szeret, csak érte s védelmére lesz tömör vas.
el-nem-jatszott-eselyek,, …mily rég nem beszéltük kit mi bánt, ülj ide mellém, s teremtsük újra egymást. " - Sohonyai Attila: Mily rég hellodorcii Sohonyai Attila - Nem nézem Hogy ki vagy te nekem? Talán az el se kezdődött, talán maga a végtelen. Hogy mi vagy te nekem? Talán a kilátástalanság, talán a hazaérkezésem. S hogy mi vagyok neked? Nem tudom, nem nézem. De itt vagyok, itt leszek. 06. 27. raebredniavalosagra Sohonyai Attila - Kit mellőled Kit mellőled kimozdíthat, akár vihar, akár lágy fuvallat; menjen, s légy te a szabad. Ne bánd, örüld ki téged ellök, tudd; nélküle vagy több! De ne átkozd a vele töltött időt, inkább köszönd, hisz attól élhetsz ma, hogy akkor megölt. chokedmyselfpain Sohonyai Attila - Leszünk Lesznek még hullócsillagos vacsorák, szemet perzselő szemek, éjjeli buja lakomák – lesznek. Sohonyai Attila: Nappal-Éjjel. Lesznek még kacajnevetések, gyermeteg játékkockák a pléden, csillámporos zúgások, selyem érintések - lesznek. Lesznek vad gondolatok, s durva sérelmek, ádáz civódások, meg nem értettségek - lesznek.
Ahogyan arra is emlékszem, hogy előtte veszekedtünk, mint tudatlan, birtokolni vágyó gyerekek a homokvárat. Eközben, egyikünk sem volt már szerelemtől ittas, késeket vettünk magunkhoz, s szavainkban izzott egy dühös, elmebeteg katlan. Ott voltam, mikor még csak azt mondtuk; nem baj, majd lesz valahogy, megoldjuk! S lefeküdtünk egymás mellé a reménnyel; a holnap szebben alakul. S amikor a holnap csupa fáradtság volt, s beleuntunk; ott voltam, mikor még mindig hittük, nem kell látni a fényt, elég, hogy egyenes az alagút. Ott voltam, mikor minden szép volt, hisz megismertelek, te pedig engem. Ott voltál, és én ott voltam; szemeimmel fogtam a szemed. Ott voltál akkor sokáig, ahol én, mert én sem mozdultam mellőled. Sohonyai Attila: Szabadnak születve. Emlékszem, te azt mondtad: a sok kötelezettségben meghal az élet. Nevettünk, majd kezembe tetted a kezed. S emlékszem, mikor először sodort a véletlen eléd, te zokogva cigarettáztál, s én azt mondtam; minden bánat hamu, mi történt; itt vagyok, többé már nem kell, hogy félj… utána volt előtte Egyszerűen csak…tetszel.
Ő a következőképpen fogalmazott veled kapcsolatban: "Attilával nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot, nem tartott sokáig az egymásra hangolódás. " Valóban így volt! Ákos ráadásul mindenben segített, teljes vállszélességgel állt mellettem. Verseidet olvasva az az érzésem, hogy jelentős részüknek központi motívuma a szerelem. Így van! Az ember életében az egyik legfontosabb és legcsodálatosabb érzés a szerelem. Sokszor egy-egy ebből adódó megélt vagy akár külső behatásból származó pillanat elég ahhoz, hogy kihozza belőlem ezeket az érzéseket. Személyes kedvencem tőled a Várva rád című költeményed. Amikor olvasom vagy hallgatom, rögtön A gyertyák csonkig égnek című, szuggesztív erejű regény jut eszembe. Márai világa mennyire áll közel a szívedhez? Érdekes, hogy épp őt hoztad fel – Márai volt az egyik kedvenc íróm! Örülök, hogy az ő művére asszociálsz, mikor a versem olvasod, tudod, a költészet többek között pont attól csodálatos, hogy egyazon műről mindenki másképp beszél és gondolkodik.
Mert a világ attól mindent elvehet, kinek a minden, csupán megszerzett. Egyetlen, mit a világ el nem vehet; Ha szeretet van benned... vagy, amíg nem szeret a lelked...
Az ember már kocsiban ülve, vagy akár házimunka közben is verseket hallgathat, vagyis nem kell a fotelhez szegeződnie, amikor egy kötetet olvasni szeretne. Honnan jött az ötlet, hogy műveidet hangoskötet formájában jelentesd meg? Elsődleges célom volt, hogy verseimet eljuttassam a verskedvelőkhöz, közelebb hozva ezzel az irodalmat a ma emberéhez, s azokhoz, akiknek rohanó világunkban nincs ideje leülni egy kényelmes fotelbe. Több kötetedből is került a korongra poéma. Valóban. Több mint tíz éve foglalkozom költészettel, így volt miből válogatnom, de olyan vers is található a Hangos kötetben, amely még kötet formájában nem jelent meg, s talán csak két év múlva fog. Ihletet ritkán merítek a saját életemből, a különböző élethelyzetek ihletnek meg. A költő mindig igyekszik valamiféle pluszt adni az olvasóknak, én most jelen esetben a hallgatóknak. Nem célom, hogy a verseimmel megváltsam a világot – a befogadóra bízom a versekben megfogalmazott gondolataim interpretálását. Az ihlet, feltételezem, nem mindig jön csettintésre.