Kisszótár Címszavak véletlenül (atmosphaera), az a levegő-réteg, mely földünket burkolja s részt vesz ennek tengely körüli és Nap körüli mozgásában. A Napnak és más égi testnek is van L. -e, de ez más összetételü mint a Földé. A Földet körülövező légtengert éppen ugy mint a Föld felületén levő bármely testet a Föld vonzása köti le. E vonzás küzd meg a levegő terjedékenységével (l. Aeromechanika) s mivel e vonzás a Föld középpontjától való távolság négyzetével fogy, egy bizonyos magasságban már nem képes egyensúlyt tartani a terjedékenységgel; itt van a légtenger határa. E vonzás következménye a levegő súlya és az a nyomás, amelyet valamely légréteg az alatta levő rétegre s az egész légtenger a Föld felületére s az itt levő testekre gyakorol. E nyomás mértéke az a nyomás, melyet a levegő egy cm 2 -re kifejt s amely nyomást kilogrammban kifejezve légnyomásnak nevezzük. (L. Aeromechanika. ) A L. alakja - hasonlóan a Földéhöz - ellipszoid, csakhogy egyenlítői dudorodása és sarki lapulása nagyobb mint a Földé.
A Földre nézve ezen meleg nem vész el teljesen, mert a levegőben lebegő vizrészecskék és porszemek mindenfelé reflektálják a napsugarakat és igy a Föld felé is, miáltal maga a L. is lesz a melegség egyik forrásává. A levegő tulajdonképi felmelegedése azonban alulról indul meg, amennyiben a talaj hőmérséklete a besugárzás folytán emelkedik és a talajból kiinduló meleg részint közvetetlen vezetés, részint sugárzás által közöltetik a legalsóbb légrétegekkel. Csupán szárazföldet és páramentes levegőt tételezve fel, a melegségi viszonyok is egyszerüek volnának: minden helyre nézve a geográfiai fekvésénél fogva őt megillető besugárzás és kisugárzás mennyisége adná meg a hőmérsékletét és a szélességi körök egybeesnének az izothermikus vonalakkal. De a valóságban a viszonyok bonyolultabbak. A Föld felszinének felmelegedése ugyanis a talaj minősége szerint váltakozik (a szárazföld jobban melegszik fel, mint a tenger) és a kisugárzása is függ a talaj minőségétől (a szárazföld erősebben hül le, mint a tenger).
A levegő felmelegedése by László Nagy
Az egyenlítői éghajlat csapadékosabb, gyakran felhős az ég, a sivatagokban viszont a folyamatosan tűző nap jellemző. c) Felszín anyaga, jellege: A különböző anyagoknak más a fajhője. ( Fajhő: azt az energiamennyiséget adja meg, amennyi egy kg tömegű anyag egy Celsius fokos melegítéséhez szükséges. ) Ugyanattól a besugárzástól ezért egyik anyag jobban a másik kevésbé melegszik fel. Legnagyobb az eltérés a szárazföldek és a víz között. A tengerek fajhője nagyobb, ezért lassabban melegszenek fel, de lassabban is hűlnek le. Befolyásolja a felmelegedést a felszínt alkotó anyag színe is. A világosabb színű felszín jobban visszaveri a napsugarakat, ezért kevésbé melegszik fel, mint a sötét. Pl szántóföld és a hótakaró közötti különbség
Ilyen, kevéssé ismert híd állott Rárósmulyad keleti szélén is. Ez a települést az Ipoly túlsó partján álló Nógrádszakál községgel kötötte össze, egészen pontosan: az ide vezető országútba torkollott bele. Az első, itt álló híd fából épült és léte először egy 1872-es térképen tűnik föl. 1938-ban, az I. Bécsi döntést követően, amikor a csehszlovák-magyar országhatár - időlegesen - északabbra tolódott az Ipolytól, a rozoga fa híd mellé, annak kifolyási oldalán egy vasbeton pilléreken álló, acél gerenda hidat emeltek. Az új híd hat nyílású volt: hatszor 12 méteres nyílással, így összesen 72 méter hosszban. 1944-ben a németek a jobb parthoz legközelebb lévő nyílást felrobbantották. A hidat később nagyrészt elbontották, az ide vezető utat is felszámolták. Ma a pilléreinek egy része áll még, illetve megtalálhatóak magyar oldalon az ide vezető út ferde szárnyfalai. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság - Hidrometeorológiai tájékoztató az Ipolyon és a Zagyván kialakult helyzetről 2013.02.25.. A korábbi fahíd a vasbeton híd felépülte után is használatban maradt. Ez szintén a II. Világháborút követően pusztult el. Cölöpjei alacsony vízállás idején jól láthatóak az Ipoly medrében.
Vízfolyás név: Szelvény: Vízmérce név: Vízmérce nullpont: LKV: LNV: I. készültségi szint: II. készültségi szint: III. készültségi szint: Védekezési szint: Utolsó mérés időpontja: Vízállás: Vízhozam: Vízhő: Területi igazgazóság: ORSZÁGOS vízmércelista Vízmérce Vízfolyás Szelvény (fkm) Időpont Vízállás (cm) Adony Duna 1598. 110 2022. 04. 09. 12:00 99 Agárd Velencei tó 1. 000 2022. 11:00 101 Ágerdőmajor Kraszna 44. 900 178 Ágota Hortobágy-Berettyó 77. 500 2022. 08. 07:00 -20 Akasztó (D-v-fcs) Dunavölgyi főcsatorna 64. 540 57 Algyő Tisza 192. 660 434 Almár Eger-patak 44. 360 28 Ant Fekete-Körös 20. 300 2022. 06:00 160 Apácatorna Torna patak 8. 490 41 Apátfalva Maros 32. 150 24 Apc Zagyva 119. 200 34 Árpás Rába 29. 000 -82 Árvízkapu felső Hortobágy-Berettyó. 500 370 Babócsai Rinya Babócsa Babócsai-Rinya 5. 312 4 Baja 1478. 700 2022. 07:00 200 Bajánsenye Kerka 53. 200 2022. 11:45 Bakonszeg zsilip alvíz Keleti-főcsatorna 98. Árvíz és belvíz miatt is van harmadfokú készültség az országban. 300 106 Bakonszeg zsilip felvíz 98. 200 223 Bakonybánk Cuhai Bakony-ér 37.
A Hubertlaki-tó, vagy más néven bakonyi Gyilkos-tó mesés szépségét csak kevesen ismerik az országban, pedig aki egyszer ellátogat a partjára, az örökre az emlékezetébe vési. Monoszlói Hegyestű MTI Fotó: H. Szabó Sándor A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 méter magas bányafal azonban felfedi számunkra a mintegy 8 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. Ipoly utca, Nógrádszakál. Római-fürdő A név megtévesztő, mert nem egy fürdőről van szó, és a helynek a rómaiakhoz sincsen köze: a Gaja-patak sziklák közé szorult vízesését nevezik így. Hogy miért, az talány, egyes források szerint a sziklaszurdokon áttörő patak lépcsőzetes medencéket alkot, és ezek ihlették a névadást. Arlói-tó Fotó: Szinok Gábor Arló község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén a Hódos-patak völgyében fekszik. Fő nevezetessége a tó, mely a 338 méter magas Csahó-hegy déli oldalának megcsúszása következtében keletkezett: egy 300 méternél is hosszabb 50-60 méteres függőleges szakadásfal mentén csúszott meg az a homoktömeg, amely elzárta a Szohony-patak völgyét.
A leírás adatainak forrása: Hajós Bence: Ipoly-hidak Ipolytarnóctól Ipolyságig. Hn., 2001. A kép forrása: Timur lenk /
Szóló többnapos (sokcsomagos) túrára nem nagyon alkalmas, de egy jó (és erős) csapat előtt nincs akadály. Az egyedül túrázóknak az egynapos etapokat ajánlom. Feketelistás szakaszok: - Nógrádszakál - Pősténypuszta 15 km (bedőlt fák miatt 14 átemelés) - Ipolyvecei zsilip - Sahy (bedőlt fák, magas partfalak, iszapos part) { a vadabb helyekről nincs fotóm, nem volt szabad kapacitású kezem... } Előzmény: Bazsa69 (1273) 1272 Azért felteszem itt is a kérdést, hátha tudja valaki. Ipolytarnóctól indulnánk. Mennyire járható túrakenuval? Hány nap Szobig? Hányszor kell átemelni? Valaki ezeket az átemeléseket irja: 1. Dejtár 2. Ipolyvece (Dejtártól 6 km) 3. Ipolyság (az elozotol 16 km) 4. Gyerk-Ipolyvisk (az elozotol 8 km) 5. T'ésa - Ipolyszakállos (az elozotol 12 km) 6. IpoIytölgyes (Kiskeszi) (az elozotol 16 km) Másvalaki ir még a 4. és 5. közé még egyet. Köszönöm 1273 - Balassagyarmattól az Ipolyvecei zsilipig 20 km javarészt szabályozott folyószakasz csábít túrázásra, Dejtárnál egy átemeléssel.