Ének a csodaszarvasról A magyarok régi-régi vezérállata a csodaszarvas, amely elvezette őseinket az ország egykori keleti kapujához és kijelölte Géza fejedelem új, állandó székhelyét. A magyarok ősi eredetmondáját, a honfoglalás mesés történetét, a csodaszarvas legendáját dolgozta föl Jankovics Marcell a Szörényi Levente közreműködésével készült Ének a csodaszarvasról című zenés rajzfilmben, amelynek nyomtatott változata a most megjelent kötet. Budapesti Klasszikus Film Maraton: Ének a csodaszarvasról | Filmek | Uránia Nemzeti Filmszínház. A régi korok hangulatát felidéző csodálatos képek négy történelmi korba repítenek, négy fejezeten keresztül ismertetnek meg a honfoglalást megelőző időszak eseményeivel. Az Őshaza az újkőkorszaki és bronzkori időkről mesél, amikor megszületett a két fivér, Szárnyas ősapa, és Véres kéz-fi, akiktől népeink két nemzetsége ered. Milyen csodák részesei voltak őseink a kalandozások idején, amikor a szkíták voltak a nagy eurázsiai puszták urai (Hunor és Magor)? Mi űzte őket mindig tovább, amikor a török nyelvű népek szomszédságában éltek? Végezetül hogyan találták meg végső otthonukat a Kárpát medencében?
A címben jelzett, nép- és honalapítást "megéneklő" Csodaszarvas-monda rajzfilmes feldolgozása 4 részben. A történet alapjául a csodaszarvas-mondák különböző változatai szolgálnak, kibővítve a rokonnépek mítoszainak ideillő elemeivel, őstörténetünk és korai történelmünk kapcsolódó eseményeivel. A film kísérőszövegei, párbeszédei, de dalszövegei is egykorú források, krónikák, fennmaradt mítoszok és énekek idézetei, vagy azok szövegein alapulnak. Nyelvezete a történet előrehaladásának sorrendjében a magyar nyelv változását, gazdagodását követi. 1. ének: Az őshaza. A film finnugor és szibériai mondák alapján a világ és az első emberpár teremtésének "szarvasos" elbeszélésével indul, majd a finnugor népek szétrajzásával, a szarvast követő "szárnyas ős" vezette magyarok délre vándorlásával zárul. Enek a csodaszarvasrol. 2. ének: Dentumoger. A tulajdonképpeni Csodaszarvasmonda (Hunor és Magor krónikai története) kapcsán a magyarok "testvéresülését" meséli el az iráni és a török népekkel, történetileg pedig a magyar nép és kereszténység előtti magyar kultúra kialakulását.
3. ének: Etelköz. Az Álmos-monda és a Fehér ló mondája keretében a magyarok "türk korszakát" és a honfoglalást meséli el. 4. ének: Pannónia. A kalandozások lezárulásával kezdődik, és a magyarok Európába való békés beilleszkedéséről szól. Főhőse Géza fejedelem, aki azzal, hogy - fiát megelőzve - népét a keresztény akolba terelte, székhelyét pedig a bizánci befolyásnak kitett Tiszántúlról, Dél-Alföldről nyugatra, Esztergomba helyezte át, az országot ténylegesen is "bevitte" Európába. A mese szintjén az epizód ezt szintén egy csodaszarvas-mondába ágyazva mondja el. Utóhang: Képben és hangban a csodaszarvas-monda ma is élő, ma is aktuális változata látható, hallható: a Regösének. Ének a csodaszarvasról. Értelmezhető úgy is e történet, hogy a "csodaszarvas" ott látható az égen (ma is) az őt üldöző vadászokkal egyetemben, s él még a róla itt-ott a népi emlékezetben, hogy ő a magyarok "vezércsillaga" (ma is). Ezt a tartalmat mi írtuk, így ebben a formában és magyarul csak nálunk olvashatod! Szerző: ismeretlen és siz Rendezte: Jankovics Marcell Forgatókönyv: Jankovics Marcell Zene: Szörényi Levente Eredeti hangok: Buss Gyula (hang), Császár Angéla (hang), Csuja Imre (hang), Galkó Balázs (hang), Horányi László (hang), Tordy Géza (hang), Besenczy Árpád (hang), Rajhona Ádám (hang) Műfaj: rajzfilm Játékidő: 80 perc Ország: Magyarország Gyártó: Pannoniafilm Ltd. Hazai moziforgalmazó: Budapest Film
3. ének: Etelköz. Az Álmos-monda és a Fehér ló mondája keretében a magyarok "türk korszakát" és a honfoglalást meséli el. 4. ének: Pannónia. A kalandozások lezárulásával kezdődik, és a magyarok Európába való békés beilleszkedéséről szól. Főhőse Géza fejedelem, aki azzal, hogy - fiát megelőzve - népét a keresztény akolba terelte, székhelyét pedig a bizánci befolyásnak kitett Tiszántúlról, Dél-Alföldről nyugatra, Esztergomba helyezte át, az országot ténylegesen is "bevitte" Európába. A mese szintjén az epizód ezt szintén egy csodaszarvas-mondába ágyazva mondja el. Ének a csodaszarvasról 2002. | Animációk videók. Utóhang: Képben és hangban a csodaszarvas-monda ma is élő, ma is aktuális változata látható, hallható: a Regösének. Értelmezhető úgy is e történet, hogy a "csodaszarvas" ott látható az égen (ma is) az őt üldöző vadászokkal egyetemben, s él még a róla itt-ott a népi emlékezetben, hogy ő a magyarok "vezércsillaga" (ma is). Bemutató dátuma: 2002. február 21. Forgalmazó: Budapest Film Stáblista:
OMSZ: 2021. december 21. 12:12 A téli napforduló 2021. december 21-én 16:59-kor lesz. Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja. A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én vagy 20-án). A téli napforduló az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik hozzá, és ünnepségek kísérik. Kapcsolódó oldal:
Ez az, amit minden téli napfordulón, azaz Karácsonykor újból felidézhetünk és követhetünk! Áldott Ünnepeket kívánunk! Érezzük át létezésünk jelentőségét! Nyissuk meg lényünk mélyét a bennünk is (újjá)születésre váró fénynek!
I. Gyula Pápa i. u. 350-ben rendelte el, hogy Jézus, a megváltó születésének napját december 25-én ünnepeljük. Akkoriban még a Julianus naptárat használták. Majd csak 1582-ben vezették be a Gergely naptárat. Ennek következtében történt némi keveredés az időpontokban. Ezért vált szét Jézus születésnapja a karácsony, melyet ma december 25-én ünnepelünk a téli napfordulótól. Korábban ez a két időpont egybeesett. A Magyar Turán Szövetség 2021. december 21-én, kedden tartja a Karacsun – Téli Napforduló ünnepét. A szövetség központi ünnepségét idén a Dunántúlon, a Gárdonyhoz tartozó településen, Dinnyésen rendezik meg. Szép programok kíséretében délutántól közösen ünnepelnek, majd együtt virrasztják át az év leghosszabb éjszakáját. A téli hidegben fűtött jurták várják az ünnepségen résztvevőket. További részletek: a honlapon és a közösségi oldalon olvashatók. (Magyar Turán Szövetség/é)
A Nap éves vándorlásának kiemelt pontjai támpontot adtak és adnak ma is az emberiségnek az életvitelhez, a mindennapi tevékenységekhez. Az északi féltekén élők számára december 21. (néha 20. vagy 22. -e) a téli napforduló ideje, melyet a déli féltekén élők nyári napfordulópontként élnek meg és ünnepelnek. Mivel az északi féltekén élünk, így számunkra ez az időszak a teljes "elsötétülést", a nappali világosság csökkenését hozza, ami a kozmikus napfordulóponton megváltozik. Ettől a "mélyponttól" kezdve a nyári napfordulóig a nappalok fokozatosan hosszabbodnak. A téli napforduló pontján a nappali világosság a legrövidebb! A Fényt, és meleget most nélkülözzük leginkább. Talán ezen senki sem csodálkozik, hiszen nincs tűzjegy a téli hónapok között, mely csillagászati értelemben itt kezdődik… Egy kis érdekesség: Az északi sarkkörön ez az év egyetlen napja, amikor teljes sötétség van, hiszen a Nap fel sem kel. A déli sarkkörön pedig 27 órás világosság van, tehát ezen a napon nincs napnyugta! Nálunk Magyarországon a Nap összesen 8, 5 órát tartózkodik a horizont fölött.
A gazdagok a szegényeket megvendégelték, a rabszolgák láncait leszedték, a cselédek az uraság asztalához ülhettek, a jómódúak rózsával koszorúzták fejüket. A házakat örökzöld borostyánnal díszítették. A családtagok apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak, akárcsak manapság karácsonykor. * Regösök (Garabonc, Zala megye, 1899) A regölési szokásunk egyike a téli napforduló korai rítusainak. REGÖLÉS A regölés a legények és házasemberek termékenység, bőség és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása, a téli napforduló pogány kori emléke. A regölés a magyarság egyik legarchaikusabb népszokása, fő időpontja december 26. Néhol újévig is jártak a legények, elsősorban a lányos házakhoz, illetve Erdélyben az újdonsült házasokhoz. A regölés hagyománya, szövege és dallama legtovább a Nyugat-Dunántúlon és a Székelyföldön maradt fent. A hazai kutatás sokat foglalkozott a regölés és a regösének kérdéseivel, mert abban finnugor kori réteget és a téli napforduló megünneplésének pogány nyomait vélte felfedezni.
Köszönjük megértéseteket! A lemondást az címen lehet megtenni. Minden érdeklődőt várunk szeretettel!