A chicagói 7-ek tárgyalása annak ellenére lett az év egyik legaktuálisabb filmje, hogy egy hatvanas évek végén történt eseményről forgatták. Aaron Sorkin filmjében Sacha Baron Cohen, Eddie Redmayne és még sok más neves színész eleveníti fel azt a koncepciós pert, melyben a Nixon-kormányzat példát statuált a kor radikális ellenzékével szemben. Aaron Sorkin vélhetően nem lett volna boldog, ha 2007-ben elárulják neki, a chicagói hetek tárgyalásából írott forgatókönyvéből csak tizenhárom évvel később lesz film. Pedig ennél jobb dolog nemigen történhetett volna ezzel a projekttel, amely most pont egy olyan közegbe érkezett, ahol riasztóan aktuálisnak tűnik. Sőt, mintha pont ezzel a szándékkal készült volna. A film ugyanis a hatvanas évek legvégének forrongó Amerikájában játszódik, a vietnámi háború elleni tüntetéssorozat és az ellenkulturális mozgalmak virágzása idején, miközben tapintható az intézményi rasszizmus és a rendőri brutalitás. Utóbbiak 2020-ban lettek igazán hívószavak újra, és a nézőknek nem is nagyon kell magyarázni a párhuzamot a két korszak között.
Ez talán húsz éve még nem jelentett volna akkora gondot, 2020-ban azonban már az egyre realisztikusabb, és kisszerűségében átélhető történetekkel próbálják a filmkészítők közel hozni a befogadó számára az üzenetet. A mostani, újfent profi és precíz tárgyarlótermi drámát a '60-as évek végi történelmi időkből hozza el nekünk a készítő, amikor egyszeriben a világ több pontján elégelték meg az elnyomást. Ami Csehszlovákiában Prágai tavaszt, az az Egyesült államokban szexuális forradalmat és háború ellenes felkeléseket indított el, melyek egyik kiemelkedően nagy figyelmet kapó eseménye az 1968-as chicagói felkelés. De Sorkinnak vajon elég a valós történelmi háttér ahhoz, hogy elhagyja a túlzó érzelmeket amerikai zászlóként lobogtató fordulatokat, vagy épp azok szolgálnak majd alapként hozzá? A háború mindenkit érint és sokszor bebizonyosodott már, hogy nincs valós győztese. A chicagói 7-ek tárgyalása három különböző hadszíntéren folyó háborút mutat be, melyek pillangó-effektusként hatnak egymásra.
Rubin szerepében az Utódlás ban befutott Jeremy Strongot láthatjuk, míg Haydent Eddie Redmayne játssza. A szereposztás tehát tökéletes, és a filmben Sorkin kiélhette a frappáns, géppuskaszerű párbeszédek iránti leküzdhetetlen vonzalmát is, a történelmi tényekkel pedig kicsit szabadon bánt ugyan, de a lényeg azért megmaradt. A film az időkezelésnek köszönhetően nem válik unalmassá, nem egy szokásos tárgyalótermi drámát látunk, a történet ugyanis visszaemlékezésekből, vallomásokból vagy éppen Abbie Hoffman standup monológjából áll össze. Részlet a filmből. NIKO TAVERNISE/NETFLIX © 2020 Sorkint leginkább azért bírálták, mert a liberális establishment szószólójaként most sem bírta eltitkolni az amerikai demokráciába vetett feltétlen hitét – a kritikusai szerint ugyanis ez a sztori (és a mai helyzet) egyáltalán nem indokolja ezt, sem pedig azt, hogy a Demokrata Pártot állítsa be szimpatikusként, miközben a chicagói hetek pont az általuk kirobbantott háború ellen tiltakoztak. Azt is a szemére hányták például, hogy a Gordon-Levitt alakította ügyészből, David Schultzból is egy amerikai liberálist csinált, aki még szimpatizál is valahol a vádlottakkal, miközben a valóságban egyáltalán nem ez volt a helyzet, míg a sztorit Abbie Hoffman és Hayden személyes konfliktusára hegyezte ki, melyben bírálói szerint érezhetően az utóbbi mellé áll.
Rendkívül fontos, ráadásul jól megírt történet ez, amit a valós esemény-jelleg az archív felvételekkel sikeresen hitelesít. Sajnos még mindig nem lehet szabadságjogi témához nyúlni attól félve, hogy nem lesz aktuális, így a rendező úgyszólván biztosra ment. A történeten túl a karaktereket játszó színészek is igen meggyőzőek. Kevés film ad teret egyszerre ennyi tehetséges színésznek, hogy közel egyenlő arányban, cseppet sem egymás alá rendelve bizonyíthassák a tehetségüket. Több emlékezetes figura is emeli az élményt, ilyen például a leköszönt főügyész (Micheal Keaton), aki talán most először áll ki a valódi igazság oldalán vagy a lecsúszott ügyvéd (Mark Rylance), aki a film legkiválóbb színészi teljesítményét nyújtja. A karakterfejlődések látványosak, sőt – és ezzel el is érkeztünk a teljes alkotáson elhatalmasodó rákfenéhez – túlontúl szélsőségesek, és megintcsak kissé népmesébe illőek. A jámbor családos apa (John Carroll Lynch) agresszívvé, a csendes józan eszű fiú (Eddie Redmayne) mártír hőssé alakul a kiélezett helyzetben.
(bosnyákul)] The Man Who Sold His Skin (arabul) Legjobb dokumentumfilm: Kedves kém Kollektíva Tanítóm, a polip Time Több mint tábor: A fogyatékosok forradalma Tyler Perrynek ítélték oda a Jean Hersholt humanitárius díjat.
Standard Liége 1 (4-8), 4. Elfsborg 1 (2-8) D csoport: Maribor (szlovén)-Zulte Waregem (belga) 0-1 (0-1) Rubin Kazany (orosz)-Wigan Athletic (angol) 1-0 (1-0) A csoport állása: 1. (és már továbbjutott) Rubin Kazany 10 pont, 2. Wigan Athletic 5, 3. Zulte Waregem 4, 4. Maribor 3 E csoport: Dnyipro (ukrán)-Pacos Ferreira (portugál) 2-0 (1-0) Pandurii (román)-Fiorentina (olasz) 1-2 (1-0) A csoport állása: 1. (és már továbbjutott) Fiorentina 12 pont, 2. (és már továbbjutott) Dnyipro 9, 3. Pandurii 1 (2-7), 4. Pacos Ferreira 1 (1-8) F csoport: APOEL (ciprusi)-Girondins Bordeaux (francia) 2-1 (1-1) Makkabi Tel-Aviv (izraeli) - Eintracht Frankfurt (német) 4-2 (3-0) A csoport állása: 1. Eintracht Frankfurt 9 pont, 2. Makkabi Tel-Aviv 7, 3. APOEL 4, 4. Girondins Bordeaux 3
Budapest, 2018. június 23., szombat (MTI) - Az oroszországi labdarúgó-világbajnokság F csoportjának szombati, 2. fordulós eredménye: Mexikó-Koreai Köztársaság 2-1 (1-0) később: Németország-Svédország, Szocsi 20. 00 A csoport állása: 1. Mexikó 2 2 - - 3-1 6 pont 2. Svédország 1 1 - - 1-0 3 3. Németország 1 - - 1 0-1 0 4. Koreai Köztársaság 2 - - 2 1-3 0 A csoport további programja: 3. forduló: június 27., szerda: Mexikó-Svédország, Jekatyerinburg 16. 00 június 27., szerda: Koreai Köztársaság-Németország, Kazany 16. 00 korábbi eredmények: 1. forduló: Mexikó-Németország 1-0 (1-0) Svédország-Koreai Köztársaság 1-0 (0-0)
48. perc: Egy bal oldali beadás után Mário Rui mentett óriásit egy berobbanó vendégjátékos elől. 46. perc: Újra útjára indult a labda, a vendégek kezdték a második félidőt. A szünetben egyet cseréltek a vendégek, Gorosabel állt be Zaldúa helyére. A másik meccsen a szünetben gól nélküli döntetlen az állás, így jelenleg a horvátok mellett baszk csapat a kieső. ELSŐ FÉLIDŐ 45+1. perc: Véget ért az első félidő, a szünetben a Napoli 1–0-ra vezet. 45. perc: Egy perc a ráadás. 41. perc: Újabb sárga lap, ezt Lozano kapta Merino felrúgásáért. 38. perc: Zubimendi sárgult be, miután felrúgta Zielinskit. 35. perc: GÓL! VEZETÉST SZERZETT A NAPOLI! Egy jobb oldali szöglet után röviden szabadítottak fel a vendégek, Piotr Zielinski átvette a labdát, majd egy pattanás után, 16 méterről, jobbal a kapu jobb oldalába bombázott. 1–0 34. perc: Lövés! Lozano passza után Zielinski próbálkozott 14 méterről, de a labda egy vendégvédőről a kapu fölé pattant. 33. perc: Merino próbálkozott 23 méterről, de nem találta el a kaput.