Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Az idei év egészére az autógyártó 19, 2 trillió jenes árbevételt, 280 milliárd jen üzemi eredményt és 310 milliárd jen nyereséget vár.
Hozzátette: a járvány továbbra is terjedési szakaszában van Romániában. A vasárnapi hivatalos adatok szerint a regisztrált fertőzöttek mintegy 5 százaléka, 434 személy halt bele a fertőzésbe, számuk az elmúlt napon 17-tel emelkedett. A fertőzöttek mintegy 22 százalékát, 1892 személyt nyilvánították gyógyultnak. Az elmúlt napon 162-en hagyhatták el a kórházat. A stratégiai kommunikációs törzs jelentése szerint tovább apadt az elkülönítettek száma. Jelenleg kevesebb mint 18 ezren vannak intézményes karanténban, és alig több mint 47 ezren lakhelyi elkülönítésben. Külföldön 732 román állampolgárnál állapították meg a fertőzést, közülük 61-en haltak bele a kórba, 11-en meggyógyultak. Továbbra is Suceava a legfertőzöttebb megyéje az országnak. Itt jegyezték a romániai fertőzések közel negyedrészét. Rókák, sakálok és vadmacskák bőrét viselték a kőkorszaki szakik. A 2105 suceavai eset ezer lakosra számítva 3, 32 fertőzöttet jelent. Az ezer lakosra számított fertőzöttszám szerint Hunyad (0, 93), Arad (0, 93), Neamt (0, 77), Botosani (0, 75) és a székelyföldi Kovászna megye (0, 73) következik.
Még nincs döntés arról, hogy az európai országok a nyári vagy a téli időszámítást választják-e. Addig marad az óraátállítás: mutatjuk, mikor kezdődik a téli időszámítás. Az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta ugyan az óraátállítás megszüntetését célzó bizottsági javaslatot, de a tagállamoknak kellene dönteniük arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják. A tárgyalások – feltehetőleg a járványhelyzet is miatt – elakadtak, ám az Európai Unió által végzett online felmérés alapján az emberek többsége a nyári időszámításra szavazna. A magyar kormány álláspontja a kérdésben az volt korábban, hogy nyitottak az óraátállítás eltörlésére, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont úgy nyilatkozott, egyelőre nincs napirenden a kérdés. A végső döntésre még várnunk kell, októberben legalábbis még biztosan számolnunk kell az óraátállítással: október 31. az a dátum, amit érdemes észben tartani, ezen a vasárnapi napon kell hajnali 3 óráról 2 órára állítani az órákat.
Minden október utolsó vasárnapján (ami az idén október 30. lesz) pedig visszaállunk téli időszámításra, a mi időzónánkban éjjel háromkor kettőre állítjuk vissza az órát, vagyis nyerünk egy óra alvásidőt. Oké, de 2018-ban megszavazták, hogy ne legyen – és mégis van Mivel az óraátállítással járó kellemetlenségek sokak szerint még annál is súlyosabbak, mint amiket az előbb emlegettem, a bioritmus felborulása az embereknél akár szívinfarktushoz is vezethet (vagy ha morbid szeretnék lenni, akkor mondhatnám, hogy a sütő órája is ludas lehet ebben), és az állatokra is rossz hatással van: a változó fejési idő például csökkenti a tejhozamot a teheneknél, ezért 2018-ban az EU szavazásra bocsátotta a kérdést, és az lett az eredmény, hogy a tagországokban ne legyen téli és nyári időszámítás. (Az unió lakosainak 84 százaléka szavazott az óraátállítás ellen. ) 2019-ig kellett volna nyilatkoznia minden tagországnak, hogy melyik időszámítást szeretné megtartani, de az idő rövidsége miatt ez végül 2021-re halasztódott.
Melyik időszámítás lenne az ideális? Ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni" - mondta korábban az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa. A biológiai ritmust vizsgáló szakemberek is azon a véleményen vannak, hogy a nyári időszámítást valójában soha nem szokjuk meg, nemzetközi kutatások alapján a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán általában 40 perccel alszunk kevesebbet, és bár később ez az "elvesztett" alvásidő 19 percre csökken, teljesen nem tűnik el. A Magyar Alvás Szövetség is úgy véli: az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból. "Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg" – írták.
A napnyugta viszont legkésőbb 19. 45-kor a leghosszabb nyári napokon is megtörténne (a jelenlegi 20. 45 helyett), így tényleg veszítenénk a világos órákból. Ha egyértelmű, hogy a nyári időszámítás jobb nekünk – miért van szükség akkor a télire? Hát, inkább hátránya van annak, ha télen is a nyári időszámítás van érvényben: ekkor ugyanis lennének olyan napok, amikor 8. 30-kor kelne csak fel a nap, vagyis 7. 45-ig teljes sötétségben lennénk – és ebben az időszakban azért a legtöbben ébren vagyunk, készülődünk. Így sem túl kellemes érzés sötétben ébredni, de akkor gyakorlatilag bőven napkelte előtt indulna dolgozni/iskolába/óvodába az emberek nagy része. Nem hívogató. Vagyis összességében egyik időszámítás sem az igazi a másik időszakban, így ha mégis megszűnik az óraátállítás, akkor vagy a baglyok, vagy a pacsirták járnak egy picit jobban – az év egy részében. Ti mit gondoltok, menjen vagy maradjon az óraátállítás? Tóth Flóra Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / nito100 Ne maradj le a jó életről!