A 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ konferencián született döntés alapján 2015-ben került sor a 2015 utáni Fenntartható Fejlődési Keretrendszer elfogadására. A keretrendszer alapjait a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem képezik. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer kialakítása. A keretrendszer kialakításában és formálásában Magyarország a kezdetektől fogva meghatározó szerepet vállalt. A 2015 őszén elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszer és annak gerincét képező célrendszer végrehajtása, azaz a világ fejlődési pályájának fenntartható irányba állítása az ENSZ eddigi egyik legnagyobb vállalkozása. A 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencián döntés született arról, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG-k) teljesítési határidejének lejártával a 2015 utáni időszakra a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő agendára van szükség. Az új globális Fenntartható Fejlődési Keretrendszer a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem pilléreire építve a fejlődő országok mellett a fejlett államokra is kiterjed.
A volt magyar társelnök, Kőrösi Csaba tevékenységét, valamint a minden tagállamnak részvételi lehetőséget biztosító nyitott munkamódszert nagy elismerés övezte. A javaslatcsomag 17 célt és 169 alcélt tartalmazott. 2015 év elején vette kezdetét az a kormányközi tárgyalási folyamat, amely a teljes fejlesztési keretrendszert dolgozta ki. A kormányközi tárgyalási folyamat 2015 augusztusában zárult le a 'Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development' című záródokumentum konszenzussal történő elfogadásával. A tárgyalások folyamán post-2015 agenda névvel illetett új keretrendszer az elfogadásakor az azt tartalmazó dokumentum címe után az Agenda 2030 elnevezést kapta. Az OWG által elfogadott, hazánk számára kedvező cél- és alcél-rendszer a tárgyalások alatt végig egyhangú támogatást élvezett, ezért csak a szükségesen minimális változtatásokon ment keresztül. A 2015 utáni fejlesztési irányokat kijelölő dokumentumot ünnepélyes keretek között a 2015. A vállalatok csupán minimális lépéseket tettek a fenntartható fejlődési célok eléréséért. szeptember 25-27. között, New Yorkban megrendezett ENSZ Fejlesztési Csúcs első napján a 193 tagállam vezetője egyhangú döntéssel fogadta el.
Általános probléma az SDG-indikátorokkal, hogy jelentős részük – érthető módon – továbbra is a fejlődő országok súlyos problémáira fókuszál. Ugyanakkor szükség van a fejlett országok jelentős előrelépésére is ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés megvalósulhasson. Ennek a megoldására is megfelelő az ország- vagy régióspecifikus indikátorkészlet. Szakpolitikai és tudományos elemzések tárgya világszerte, hogy miképpen hat az egyes alcélok teljesülése más alcélokra. Számos esetben együtt mozognak, vagyis az egyikben elért pozitív eredmény a másikban is automatikusan generálja azt, más vonatkozásban pedig éppen távolít a céltól (pl. a megújuló energiaforrás használatát elősegítő energiaültetvények az energiaforrásokban a váltást javíthatják, ugyanakkor a területfoglalás miatt az élelmezési problémákat mélyíthetik). Cél, hogy ezeket a szinergiákat minél jobban kihasználják az országok, a járulékos negatív hatásokat viszont mérsékeljék. Az ENSZ 17 fenntartható fejlődési céljából jó, ha kettőt teljesít a világ a 2030-as határidőig - Qubit. További kiemelt kutatási területek, hogy milyen mélységű bontásokra van szükség az egyes indikátoroknál (pl.
Ezek: (1) teljes körű szociális fejlődés; (2) teljes körű gazdasági fejlődés; (3) környezeti fenntarthatóság; valamint (4) a béke és biztonság. A csapat szintén megvizsgálta, hogy a különböző témák miként jelenhetnének meg az új keretrendszerben. 2012 júliusában az ENSZ-főtitkár elindította a Kiemelkedő Személyiségek Magas Szintű Paneljét, amely iránymutatással és ajánlásokkal szolgál a 2015 utáni fejlesztési keretrendszerre vonatkozóan. A Panel 2013 májusában kiadott jelentése azt a következtetést vonta le, hogy a 2015 utáni fejlesztési keretrendszernek a következőkre kell fókuszálnia: senki nem hagyható hátra; a fenntartható fejlődés középpontba helyezése; a gazdaságok munkahelyszempontú és teljes körű növekedésre való átalakítása; a békeépítés és a mindenki számára elérhető hatékony, nyílt, elszámoltatható intézmények; valamint egy új globális partnerség kialakítása. Ezeket a folyamatokat a több mint 60 országban lefolytatott nemzeti konzultációk és az ENSZ Fejlesztési Csoportja által szervezett 11 tematikus konzultáció egészítette ki.
A hazai végrehajtás nyomon követésében kiemelt szerepe van a Központi Statisztikai Hivatal nak, amely az ENSZ Statisztikai Bizottság a által kidolgozott SDG indikátor-rendszerrel kapcsolatos hazai adatszolgáltatásra vonatkozó teendőket koordinálja. Az Országgyűlés tanácsadó, érdekegyeztető szerveként működő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács már 2013-ban kidolgozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, mely második, 2015-ben készült előrehaladási jelentése megállapította, hogy a Keretstratégiában foglalt célok összehangban állnak az Agenda 2030 célrendszerével.
nemek, korcsoportok, területi bontás), hogyan lehet a mérésbe bevonni az ún. Big Data-forrásokat – vagyis nagy tömegben keletkező feldolgozatlan adatokat -, illetve hogy a legújabb térinformatikai vívmányok (pl. műholdas felvételek) mennyiben tudnák a megfigyelést hatékonyan elősegíteni.
Bár Kína nyugodtan zárhatta volna a ciklust, hiszen javított az összesített FFC-pontszámán, de az új, részletes mérési metódus szerint nagy különbségek jellemzik az ország egyes térségeit: 2000-ben a gazdasági fellendülés központjaként szolgáló Kelet-Kína jobb pontszámot ért el a nyugati régiónál, 2015-ben pedig a dél-kínai térség előzte az iparosodott északot. A kínai régiók között nagy a fenntarthatósági szakadék Fotó: Liu Ying/XINHUA "A természeti kincsek védelme, a pozitív gazdasági változások vagy az egyenlőtlenség csökkentése sohasem statikus" – mondta a tanulmány vezető szerzője és a Michigani Egyetem fenntarthatósági mérnöke, Jianguo Jack Liu. "Azt tapasztaltuk, hogy a fenntarthatóság fejlődése dinamikus, és hogy néha egy fontos terület fejlődése egy másik terület rovására megy. Ezeket a kompromisszumokat nehéz, de fontos felmérni, mert végeredményben a teljes fejlődést akadályozhatják. " A 17 fenntarthatósági fejlődési cél A szegénység felszámolása. Az éhezés megszüntetése. Egészség és jólét.
Azaz a WHB-cégcsoport tulajdonosból máris milliárdos munkával megbízott szereplővé vált. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a kastélyt, illetve azt azt tulajdonló céget egy Tiborcz István körül kibontakozó céghálóban tologatták úgy, hogy a közpénzes segítség végül a körön belül maradjon. A BDJK Real Estate idén szeptember 4-én hirdetett közbeszerzési pályázatot, a feladat vadászati kiállítótér létrehozása és a kastély környezetének rehabilitációja volt. Gazdaság: Magyarország egyik leggazdagabb embere vette meg Tiborcz cégét | hvg.hu. A tendernek egyetlen indulója volt, a WHB, amely el is nyerte a megbízást. Ezzel az az izgalmas helyzet állt elő, hogy a kiíró tulajdonosának telephelye ugyanott van, ahol a nyertes székhelye. Ráadásul az Excidit Paár Attila WHB Vagyonkezelőjétől vette meg a céget, aminek közbeszerzését Paár Attila WHB-ja nyerte el. Ezzel a kör bezárult. A sikeres üzlethez néha nem árt egy felcsúti lakcím | Magyar Hang Illetve mégsem: a folyamatot Orbán Ráhel személye tette tökéletessé. A BDJK úgynevezett feltételes közbeszerzési eljárást indított, annyi a projekt dokumentációjából is látszik, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ) a Kisfaludy-program keretében pályáztak.
Bonyolult? Látszólag. Valójában nem is lehetne egyszerűbb, ugyanis mind ismerjük a fidesz-közeli céghálózatok működését. Ilyenkor természetesen pártunk és kormányunk mindig nekünk szegezi a kérdést, hogy mégis mi a bajunk azzal, hogy magyar vállalkozások beruházásokat valósítanak meg, a régiónkban vagy, hogy sikeres ifjú titánok is részt vesznek ezekben, ráadásul a határon túlról? Talán nem örülünk a soproni fejlesztéseknek, vagy nem támogatjuk a fertődi kastély felújítását? Dehogynem. Adatbázis: Paár Attila | K-Monitor. Mi is tehát a problémánk? Az, hogy a bevétel offshore-érdekeltségekhez vándorol. Az, hogy nincs valódi, szabad verseny a cégek között, mert a pályázatokat valahogy mindig ugyanazok nyerik el. Végül pedig az, hogy ezek az "ugyanazok" azért nyernek pályázatokat, mert közeli viszonyt ápolnak a Fidesszel. Ma Magyarországon politikai kapcsolatokon múlik a vállalkozások sikere – azonban nem sokáig. Április 3-án Önökkel, közösen leváltjuk ezt a korrupt kormányt és együtt felépítjük a jólét és a szabadság Magyarországát, ahol a kormány megteremti a politikai érdekektől mentes, szabad vállalkozás feltételeit és kiemelten támogatja a magyar kis- és középvállalkozásokat. "
Habár a kormányfő saját anyagi helyzete iránt rendkívüli szerénységgel viseltetik, családtagjai több milliárdosra tehető vagyona egyre gyorsabban gyarapszik. Az országgyűlési képviselőknek csütörtök éjfélig kellett leadniuk vagyonnyilatkozatukat. Az aktuális bevallásokat csak ez után hozták nyilvánosságra, ám a lényeg sokszor amúgy sem a sokat bírált nyilatkozatokban van. Orbán Viktor kormányfő például rendre jelképes megtakarításról számolt be eddig, miközben körülötte szinte mindenki őrült tempóban gazdagodik. Lapunk összesítése szerint például csak a kormányfő testvéréhez, édesapjához kötődő, nagy állami beruházások beszállítójaként rendszeresen felbukkanó bányászati cégekből mintegy 6 milliárd forint profit került a családhoz 2010 és 2017 vége között. Az Orbán-vállalkozások nyeresége 2014 után megugrott – ekkor romlott meg, 2015 elején pedig megszakadt a kapcsolat a kormányfő és a nagy állami megrendelések piacát addig uraló Simicska Lajos között. A kormányfő veje, Tiborcz István központi cége, a BDPST Zrt.
büszkélkedhet - a szerk. ) Nyomozás is indult A Nemzeti Nyomozó Iroda négy, összesen 1, 2 milliárd forint értékű, az Elios által megnyert közbeszerzés ügyében indított nyomozást március elején, "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűntett elkövetésének megalapozott gyanújával. Először az Átlátszó hívta fel a figyelmet arra, hogy több önkormányzat külsős cégekkel szerveztette meg a közbeszerzések lebonyolítását. Ezek egyike a Sistrade Kft. volt, melynek tulajdonosa Hamar Endre 2013 januárja és 2014 áprilisa között az Eliosban részvényes Green Investments & Solutions Kft. Hamar cége összesen kilenc olyan pályázatban vállalt szerepet, melyet végül az Elios nyert el - emellett több településen, ahol az Elios szerelte fel a LED lámpákat, a Sistrade alvállalkozóként végzi a rendszer karbantartását. Május végén Schiffer András azt kérdezte Orbán Viktortól a parlamentben, hogy a kormányfő is részt vett-e azokban a döntésekben, amelyeknek köszönhetően vejének cége is nagyértékű közbeszerzésekhez jutott.
Tiborczék cégének nagyon jól ment a bolt, tavaly 2, 9 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el, idén pedig már februárban 2, 1 milliárdra rúgott ez az összeg. Az LMP tavaly év végén tett feljelentést a cég közbeszerzései ügyében, mert úgy vélték, lejtett a pálya az Eliosnak. Az Elios Innovatív Zrt. csak 2009-ben alakult, és néhány év alatt többmilliárdos forgalmat bonyolító céggé nőtt, honlapján szinte csak állami munkákat tüntet fel referenciaként, és 2010 óta több mint 6 milliárd forintnyi EU-projekttel összefüggő szerződést gyűjtött be – állapította meg a Direkt36 oknyomozócsoport. A csoport szerint az elmúlt egy évben – amikor már a miniszterelnök veje is tulajdonos lett – az elnyert EU-s projektek több mint felénél nem kellett senkivel sem megküzdenie a munkáért. A 2014 elejétől elnyert 16 pályázat közül kilencet kaptak meg így, a szerződések összértéke meghaladja a 3, 5 milliárd forintot. A kikötő látványterve © Sunmarine Tiborcz érdekeltségei az utóbbi időben látványos visszavonulásban vannak.