Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
Polgármesteri Hivatal • Polgármester: Hosszú-Kanász Eszter • Jegyző: dr. Töpler Eszter • aljegyző: dr. Magori Tibor Cím: 8651. Balatonszabadi, Vak Bottyán u. 102. Telefon: 84/355-011 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Internet: Balatonszabadi Aranyalma Óvodája és Bölcsődéje Cím: 8651. 139. Telefon: 84/355-042 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. vezető: Pintér Anett Honlap: Petőfi Sándor Művelődési Ház Cím: Balatonszabadi, Vak B. u. 103. telefon: 84/696-378 e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. vezető: Szőke Ildikó Holnap: Postahivatal Cím: 8651. 141. Telefon: 84/355-020, 84/355-053 Balatonszabadi Református Egyházközség Lelkészi Hivatal Cím: 8651. Dr. Koch Béla Háziorvos, Balatonszabadi. Az istentiszteletek időpontja: vasárnap 10 óra lekész: Győri-Daniné Tóth Anett lelkipásztor, elérhetősége: 84/696-531 Római Katolikus Plébánia Hivatal Cím: 8651. 86. plébános: Bara Adolf Orvosi rendelő Háziorvos: Dr. Koch Béla Cím: 8651.
Részletek Kategória: Aktuális hírek Halásztelek Város közigazgatási területén belül négy háziorvosi körzet került kialakításra. A háziorvosi körzetekről bővebb információt a 23/2014 (XII. 18. ) önkormányzati rendeletben olvashat, melyet IDE kattintva letölthet, vagy elolvashat. Körzet Háziorvos Telefonszám Cím I. háziorvosi körzet Dr. Füredi Béla 06 24 474 112 2314 Halásztelek, Dózsa György u. 14. II. Orvosi rendelő Halásztelek, Kisgyár u. 37.. Fodor József 06 24 474 108 2314 Halásztelek, Posta Köz 1 III. Beregi Katalin helyettesítő háziorvos 06 24 474 313 2314 Halásztelek, Kisgyár u. 37. IV. Gál Péter Zoltán 06 24 212 729 2314 Halásztelek, Kisgyár u. 2. (Egészségház) Az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatosan bővebb információér kattintson IDE.
03. 19. 2020-03-19 12:38:29 Az Egészségügyi Világszervezet 2020. 18-án közzétett adatai alapján, jelenleg Európa országaiban a koronavírus fertőzések s... bővebben » Nagy látogatottsággal indult a Rendelési-Idő 2020-03-06 16:35:20 Tizenhétezres, napról-napra növekvő látogatószámmal indult a Rendelési-Idő, ahol a regisztrált orvosokhoz a nap 24 órájába... bővebben » Összes megtekintése
CÉL Tudjuk, hogy a piramisok az ókori egyiptomi fáraók (vagyis királyok) sírhelyeiként épültek, hogy megkönnyítsék útjukat az égbe. Haláluk után a fáraókat mumifikálták, majd a testet egy fakoporsóba helyezték, azt pedig egy kőből készült szarkofágba tették. A fáraót a túlvilágon szükséges tárgyakkal temették el: ezek között voltak háztartási kellékek és értéktárgyak is. A fáraók nemcsak azért építették a piramisokat, hogy sírhelyül szolgáljanak, hanem a hatalmuk kifejezéseként is. FELHASZNÁLT ANYAGOK Tudjuk, hogy a piramisok elsősorban mészkőből készültek, de gránitot, habarcsot, bazaltot és sarat is felhasználtak az építés során. Egy átlagos kőtömb 2, 5 tonnát nyomott, és rengeteg kőtömböt uszályon szállítottak a helyszínre az akár 800 km-re levő bányából. Arról még mindig viták folynak, hogy hogyan emelték a kőtömböket a helyükre. Ókori Egyiptom - Ókori Idővonal. A nagy piramis építéséhez kb. 5, 5 millió tonna mészkövet használtak fel, így tízszer nehezebb a világ legmagasabb épületének számító Burdzs Kalifánál. MUNKA Tudjuk, hogy több tízezernyi munkás építette a piramisokat, bár a pontos számuk megállapítására nincs módunk.
Még nemrégiben is azt hitték, hogy rabszolgákat használtak fel az építkezéseknél, de ma már tudjuk, hogy "idénymunkások" dolgoztak, éltek és haltak meg ott. Az egyik csapat belekarcolta az általuk épített piramisba a becenevét: "Menkauré részegeinek" hívták őket. Bezárás A nagy piramisok felfedezése Fedezze fel a gízai nekropolisz nevezetes látványosságait: járja be a Föld egyik leghíresebb régészeti lelőhelyét! Fedezze fel a csodák világát! A nagy piramist már az i. e. Egyiptom Terkep. második században a világ hét csodája egyikeként tartották számon, közülük mára már csak ez maradt meg. Tudjon meg többet az ókori építészet csodáiról! Egy ősi örökség A gízai piramisokat az örökkévalóságnak építették. Az építők szándéka eddig beigazolódott: a nagy piramis az ókori világ utolsó fennmaradó csodája. Ezeknek az építményeknek a szerkezete annyira lenyűgöző, hogy a történészek még ma sem biztosak abban, hogy az ókori egyiptomiaknak hogyan sikerült felépíteni őket a modern technológia segítsége nélkül. Az idő vasfogának 4500 évnyi rombolása után a piramisok még ma is ember alkotta hegyekként állnak építőik zsenialitásának tanúbizonyságaként.
Nehéz pontosan meghatározni, hogy mikor jelentek meg az emberek a Nílus völgyében, mindenesetre az első paleolitikus kőeszközöket mintegy kétszázezer évesre lehet becsülni. Jóval később, a neolitikumban, tízezer évvel ezelőtt a pásztorkodó életformát és a kezdetleges mezőgazdaságot gyakorló népesség már letelepedett a Líbiai-sivatagban, a Nílus deltában, a Fajjúm-oázisban, és Felső-Egyiptomban. A mind szárazabbá váló éghajlat arra kényszerítette ezeket a közösségeket, hogy egyre inkább a Nílus közelébe húzódjanak, ahol az első városkezdemények kialakultak. Az egyiptomi történelemnek ezt a szakaszát predinasztikus kornak nevezzük. Az Utcakép túrái: Egyiptom – Ismertető: – Google Térkép. A népesség két központ felé csoportosult: az egyik északra, a Delta vidékre, a másik délre, Hierakónpolisz közelébe. A dombordíszműves sminkpaletták szerint számos király uralkodott délen, köztük Narmer és a Skorpió király. Narmer, a predinasztikus kor utolsó uralkodója meghódította Alsó-Egyiptomot, és számos csata után egyesítette a két országrészt. Utódja, Hórusz-Aha, aki talán a legendás Ménész fáraóval azonos, megalapította az I. dinasztiát.
(A kifejezés a görög dünaszteia, azaz uralom szóból ered. ) Az ún. "Narmer paletta". A Két Föld egyesítésének egyik bizonyítéka. A paletta egyik oldalán Narmer legyőzi Alsó-Egyiptom seregeit, a másik oldalon a győzelem után pedig már mindkét országrész koronája a fején van. Az első két dinasztiát thiniszi néven is emlegetik, mert Manethón görög történetíró szerint, aki harminc egyiptomi dinasztiát határozott meg, ennek a kornak a királyai Thisz vagy Thinisz (Tjeni) városából származtak. Thisz nyomát eddig még nem sikerült fellelni, de minden kétséget kizáróan Abüdosz (Abedzsu) környékén volt. Ménész uralkodásával kezdődött a protodinasztikus- avagy thiniszi kor, amely csaknem három évszázadon át - a i. e. harmadik évezred elejétől i. 2670-ig - tartott. Ménész uralma alatt alapították meg a második fővárost; Memphiszt (Ineb Hedzs, Men-nefer), hogy az északi terület jobban ellenőrizhető legyen, mint az innen 600 km-re délre fekvő Hierakónpoliszból (Nekhen). Ezért jött létre Memphisz, a Fehér fal városa, (célzásként talán a Nílus áradásától védő gátra), mely később az Óbirodalom fővárosa lett.
Az erősen széttagolt ország összetartozásának hangsúlyozására Memphiszben tartották a koronázási szertartásokat. Ezek a rítusok hamarosan nagyon bonyolultakká váltak, és a királyság egyesítő erejét voltak hivatottak kiemelni. Ménész személyéről alig maradt fenn adat, mégis feltételezhető, hogy több háborút is kezdeményezett a núbiaiak és a líbiaiak ellen, és uralkodása alatt rendszeres kereskedelmi kapcsolat alakult ki Egyiptom és Kis-Ázsia országai között. A királyt Abüdoszban temették el, ahol az I. dinasztia összes uralkodója és a II. dinasztia két királya is nyugszik. Ménészt Dzser, majd Dzset követte a trónon. Utóbbit kígyó királynak is nevezik, mert sírkövén kígyó látható. Utána még további három király uralkodott. Ka volt az I. dinasztia utolsó uralkodója. Ezt követően az ország súlyos válságba került, belső elégedetlenség és zűrzavar ütötte fel a fejét, egészen Hotepszekhemui trónra lépéséig, aki megalapította a Deltából származó II. Ellentétben az elsővel, a II. dinasztia nem tudta fenntartani az ország egységét, amelyet újra két király - az egyik északon, a másik délen - kormányzott, egészen Kaszekhem Hierakónpoliszban tőrténő megkoronázásáig.
Utazzon vissza az időben Közel 5000 éve, Memphisz ősi városa mellett az egyiptomiak piramisokat emeltek királyaik sírja gyanánt. Ezek az emlékművek ma még mindig állnak Gíza városában. A felfedezésükhöz nagyítsa a térképet. Egy behemót építése: a Gízai Nagy Piramis FELHASZNÁLT KŐTÖMBÖK SZÁMA 2 300 000 ÉPÍTÉS IDŐTARTAMA (ÉV) 20 Az igazság kiásása Az egyiptológusok és archeológusok már évszázadok óta tanulmányozzák a piramisokat, azok történetének nagy része azonban máig ismeretlen. Hogy mit tudunk biztosan? A PIRAMISOK TÖRTÉNETE Tudjuk, hogy az első piramis építése i. e. 2600-ban kezdődött a negyedik dinasztia idején. Egyiptom történetében 31 dinasztia uralkodott az országon. A negyedik dinasztia az ókori egyiptomi királyság idején, i. e. 2613 és 2494 között uralkodott, Kleopátra királynő előtt 2500 évvel. HELYSZÍN Azt is tudjuk, hogy a piramisokat Memphis városától nem messze építették fel. Memphis volt a negyedik dinasztia fővárosa, és a fáraók lakhelye. A város közelsége a Nílushoz megkönnyítette az építőanyagok elszállítását a gízai nekropoliszhoz.