Elnyújtott Látványos Tolvajlás | Kritika: A Holnap Háborúja (The Tomorrow War, 2021) | Filmezzünk!, Vitéz László Báb

Tuesday, 13-Aug-24 22:06:16 UTC

Dan Forrester (Pratt), a biológiatanár és egykori Army Ranger segít vezetni az emberek erőfeszítéseit a világ megmentésére egy múltból ismert arc jövőbeli változatának segítségével. A július 2-i megjelenést követően A holnap háborúja jelenleg az Amazon Prime Videón streamelhető. Arról egyelőre nincs hír, hogy mikor kezdődhet meg a folytatás gyártása, illetve mikor számíthatnak a rajongók a folytatás premierjére. Forrás: Deadline

  1. A holnap háborúja 2021 w
  2. Vitéz lászló bábszínház
  3. Vitéz lászló báb mese
  4. Vitéz lászló bab.viabloga.com
  5. Vitéz lászló bab el

A Holnap Háborúja 2021 W

A holnap háborúja Szöveg: Révész Béla | 2021. augusztus 1. 13:22 Bár a tervezéskor még mozifilmnek szánták, Chris Pratt időutazós-álmoralizálós sci-fije végül az Amazon streamfolyamában landolt. Kár érte. Moziban vigyorogva csócsáltuk volna mellé a popcornt, így viszont maradunk annál, hogy szódával elmegy. Igazi gyurmafilmet kapunk A holnap háborúja alkotóitól. (A címért eleve büntetőpont, az ember lazán átsiklana rajta, ha nem ugrana szemébe a főszereplő neve, akit persze imádunk Űrlordként. Is. ) Chris McKay rendező annyi klisét tuszkolt ugyanis a filmjébe, hogy a mennyiség alapján már-már szatirikus társadalomkritikára gyanakodhatnánk, de erről szó sincs: a LEGO Batmannel a halhatatlanok csarnokát nagy ívben elkerülő direktor egyszerűen gazdaságos virslit csinált a filmjéből; értsd: beletöltött mindent, ami a látómezőjébe került. Inváziós-időutazásos-harcos-hősös-lövöldözős-filozofálós műről lévén szó, van itt minden, amit az elmúlt 30-40 évben láthattunk: Alien, Csillagközi invázió, Függetlenség napja, a Terminator-saga, és persze a Holnap határa.

A kiválasztott civileknek három évtizeddel előre kell ugrani az időben, hogy segítsenek a már tapasztalt zsoldosoknak a harcban. Köztük Dan Forester (Pratt), egy egyetemi tanár és minő véletlenül még háborús veterán is egyben. A végig visszafogott játékkal bíró Chris Pratt vonakodik otthagyni családját, azonban hamar belelendül az úgynevezett "fehér tüskék" néven futó albínó lények elleni harcba. A katasztrófa elkerülése érdekében ezen kiválasztottakat összekötik egy csoportba, barátot szerez hősünk Charlie a tudós társában. Egy nagy csata során Miami-ban találja magát Dan, és hála veterán harci múltjának, bemutatja milyen profizmussal húzogatja fegyverének kis kakasát. Ügyesen adja tudtunkra a direktor, hogy meglepetések hiányával küszködött, és a már ismert inváziós filmeket lemásolva szimplán képes volt leforgatni büszkeségét. Kicsit lenyúlt az Alien szériából, a Tom Cruise-féle Holnap Határából is bátran csencsel, újraélhetjük a Csillagközi Inváziót, visszaköszön egy kis Terminator, de ha felmerül bennünk a Hang Nélkül érzetének keveredése a Vissza a Jövőbe trilógiával, akkor az azt jelzi, hogy igen…onnan is sikerült lopni jópár részletet McKay-nek.

A szöveg ejtésében viszont megőrződött a német hanglejtés, még Kemény Henrik játékában is érezhető volt ez a hatás. A vásári bábjáték hagyományának meghonosítása és megőrzése generációk alatt zajlott le, megtartva a régi elemeket és az újítások folytonos beépítésével. Ilyen bábos generáció volt a Korngut-Kemény család mellett Hofer Rajmund és Glasenapp Henrik családja, valamint a Hincz-család is. Akkor hát miben áll Vitéz László vitézsége? Egyesek szerint Vitéz László a daliás lengyel-magyar idők katonás virtusát őrzi nevében, mások szerint éppen a rebellis magyar paródiájaként született meg ez az alak, hiszen erkölcsi szempontból nem igazán volt makulátlan a viselkedése. Vitéz László édestestvére, Paprika Jancsi például egyértelmű karikatúrája a magyar huszároknak. Egy biztos: Vitéz László sosem volt a rendszer szolgája, sokkal inkább a hatalmat nem jogszerűen birtokló alakokat kicselező hős. Mesehősből politikai szócső A vásári bábjáték jellegéből adódóan egyszerre szól a gyerekekhez és szüleikhez.

Vitéz László Bábszínház

A Kemény Bábszínház 1927-ben nyílt meg a Mutatványos téren. Ő a munkaszolgálatból nem tért haza. Fiai, Henrik és Mátyás 1945. augusztus 20-án bábozott újra a közönségnek. A Kemény család Vitéz Lászlója élénksége némi együgyűséggel és sok furfanggal párosul. Inkább siheder, mint férfi. A faragott fa báb haja festett, vászonsipkája piros, hegyes. Piros és dísztelen a ruhája, csizmája fekete. Szeme kék, arca mosolygós, naiv. Legfontosabb tulajdonságai: nagyszájúság, falánkság, állandó engedetlenség, verekedőkedv, talpraesettség, saját érdekeinek gyors felismerése. Összesen 137 báb maradt fönn a Korngut-Kemény-hagyatékban, vannak köztük kesztyűsök és marionettek is. A népligeti vurstli államosításakor, 1953-ban ezeket a bábokat is el kellett bújtatni. A rejtekhely évekig Bálint Endre festőművész műtermében volt. A hagyatékban öt Vitéz László található, a legfiatalabbat 2005-ben faragta Kemény Henrik. Van kilenc ördög, mind más, köztük Lucifer, Cuclifer és Csokipofa. A "legnagyobb szamár"-ból, azaz a Halálból megmaradt négy, de vannak krokodilok, Molinári bácsik, Rózsa Sándorok, nagyságos urak, rendőr, csendőr, katona, borbélymester, boszorkány, sőt három marionett Miki egér is.

Vitéz László Báb Mese

Egy picike Miki-egér aludt ott bent. Miután kiemelte a kis egeret, a Miki egér-papa elkezdett zongorázni rendesen, amire a mama balettozott, a pici Miki egér, azaz én meg ott csetlettem-botlottam. Ez volt az első játék, amit nyilvánosan színpadon csináltam" - mondta Kemény Henrik első szerepéről, amit még a család Hűvösvölgyben felállított bódéjában játszott. Később a Népligetben felállított mutatványosbódéban már Vitéz Lászlót kellett mozgatnia. Tízéves korától játszott rendszeresen édesapja bábszínházában. Egyedül a bódé mögött Húszévesen, amikor édesapja nem tért haza a munkaszolgálatból, és öccsét elvitték malenkij robotba, egyedül vitte tovább a népligeti vurstlit. Az ötvenes években államosítás ürügyén felszámolták azt a Ligetben működő mutatványos teret is, ahol a Kemény család bábszínháza 1926-tól fogadta vendégeit. Az évtizedeken át őrzött, kimunkált bábokat úgy kellett "bujtatni" az állami szervek elől. Ha Kemény Henrik egyik barátja nem erősködik, hogy az éjszaka leple alatt lopják ki a bábokat a lezárt színházból, semmi sem maradt volna a múltból.

Vitéz László Bab.Viabloga.Com

Vitéz Lászlójának nevetései különösen megnyerőek és életteliek. A legendás bábfickó meghódítása – az egy dolog, de nem minden. A színésznő ugyanis feltalált Vitéz László mellé egy partnernőt és címszereplőtársat, aki tökéletesen illik a főhőshöz. Ő is egyedül van, de jó szívvel őrzi emlékét és életvezetési tanácsait a nagypapucikájának, aki olyan magas volt, hogy elfogyott a nézése annak, aki végig akart nézni rajta. Vas Juliska is alaposan elbánik a sötét alakokkal, neki történetesen egy seprű a harci eszköze. Itt kell megjegyeznem, hogy a Vitéz László-történetek ma már kicsit talán kétesen ható verekedési akciói Fabók Mancsinál voltaképp zenés táncszámokká szublimálódnak. Ami mindenképpen enyhít az összecsapások erőszakos jellegén. (A zene Keresztes Nagy Árpád és Ölvedi Gábor munkája, és felvételről halljuk. ) Van még egy jellegzetessége ennek a piros sapkás, piros rokolyás Julisnak: nem tud hallgatni, az ördögnek sem, hiába kéri őt szegény szolgálatos ördög, hogy ne beszéljen. Vitéz László és Vas Juliska korrekten, kézfogással bemutatkoznak egymásnak, de már ezt megelőzően szerelem szövődött köztük.

Vitéz László Bab El

– Nemzedékek nőttek fel Vitéz László kalandjain. A vásári bábjáték valóban élvezetes, de vajon mennyi energiát vesz ki a bábjátékosból egy ilyen sokkarakteres, egyszemélyes előadás? – Amennyit kivesz, legalább annyit vissza is ad, ha jól sikerül az előadás. Nagy energiabánya egy-egy jó hangulatú előadás. Valóban igénybe veszi a bábost a játék technikai része, de a játék öröme, a közönséggel való kontaktus sok erőt is ad. – Nem akármilyen mutatványokat "produkáltak" az életre kelt bábok. Volt itt minden: zsákdobálás, fogócska, verekedés stb. Technikailag melyek a legnehezebb momentumok? – A vásári bábjáték maga is nagy mutatvány. Mivel egyszemélyes a játék, komoly felkészültséget, gyakorlottságot, készséget igényel és egyfajta játékörömöt, amit megtanulni nem lehet. Amikor egy bábos 9-10 szereplővel dolgozik, fontos a hangtechnika, a ritmusérzék, de a legfontosabb, hogy ő maga is élvezze a játékot, és képes legyen kommunikálni a közönséggel, tudjon reagálni a spontán reakciókra. Jómagam elég korán közelébe keveredtem a bábjátéknak, már kamaszként utcaszínházat csináltam barátaimmal.

A mozgásban megfogalmazott és közvetített érzékiség – ez Lecoq legnagyobb hatása az egész XXI. századi művészetre. Kentridge most már saját rajziskolájában is mozgással tanít rajzolni, mozgással segít a teret megérezni. A rajz a testtel való teljes gondolkodás, a test uralma, miként a színház is az. Így mehetünk át a Hősök teréről a Liliom utcába. R: Kentridge művészete az apartheid elleni harccal is összekapcsolódik. JM: Kezdhetném a választ megint azzal, hogy Kentridge Lecoqnál, tehát abban az iskolában tanult, ahol Ariane Mnouchkine is; igaz, egy évtizeddel később. Mindketten a politikus fogalmazás, a közösségben való gondolkodás feltétlen kötelességét hozták magukkal. Kentridge, miként Mnouchkine is, Lecoqtól a színházi bátorság megfogalmazását, ennek technikáját tanulta, bár a morális késztetést feltehetően az erős otthoni szocializáció adta. Tudjuk, hogy Kentridge édesapja, Sydney Kentridge, ismert emberjogi aktivista, az az ügyvéd, aki Stephen Biko védőjeként bebizonyította, hogy Bikót megölték a börtönben.

A régi magyar egyházi bábjátszás mellett egészen új, 100-120 éves a világi, ún. mutatványos, vásári bábjátszás. Ezt hozták be a német és cseh-morva bábjátékosok hazánkba. A vásári bábjáték az egyik legtradicionálisabb műfaj, vándor, azaz utazó társulatok művelték. Olyan helyen adták elő műsoraikat, ami szabad, könnyen megközelíthető, és sok ember láthatja. Ennek legmegfelelőbb helyszíne a piactér. Kezdetben vándor színtársulatok báboztak, hogy átéljék az ínséges időket, de a virtuóz bábkezelés és karakterhang-váltogatás náluk is alapkövetelménynek számított. A legrégebbi bábok a Hincz-család hagyatékából származnak. Az 1841-től magyarországi vásárokat járó bábjátékos-dinasztia 1889-ben a Városligetben telepedett le, és itt alapította meg az Első Magyar Bábszínházat. Hincz Károllyal egyidőben működött idősebb Kemény Henrik. Ő is vegyes, kézi bábu és marionett műsort játszott ligeti színházában. Bábuit maga faragta és készítette. A fantáziajáték hasonlóan a legősibb színházakhoz (akkoriban még nem vált szét a közösség nézőkre és játékosokra), együttjátszó, tevékeny közösséget igényel.