Petőfi Sándor Gondüző borocska mellett Vígan illan életem; Gondüző borocska mellett, Sors, hatalmad nevetem. És mit ámultok? ha mondom, Hogy csak a bor istene, Akit én imádok, aki E kebelnek mindene. És a bor vidám hevében Füttyentek rád, zord világ! Szívemet hol annyi kínnak Skorpiói szaggaták. Bor tanítja húrjaimra Csalni nyájas éneket; Bor tanítja elfeledni, Csalfa lyányok, titeket. Petőfi sándor a borozó elemzés. Egykor majd borocska mellől A halál ha űzni jő: Még egy korty - s nevetve dűlök Jégöledbe, temető! Pápa, 1842. április Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Gondüző borocska mellett - U - U - U - - Vígan illan életem; - U - U - U - Gondüző borocska mellett, - U - U - U - - Sors, hatalmad nevetem. - U - - U U U És mit ámultok? ha mondom, - U - - - U - - Hogy csak a bor istene, - U U U - U U Akit én imádok, aki U U - U - U U U E kebelnek mindene. Petőfi sándor a borozó megjelenése. U U - - - U U És a bor vidám hevében - U - U - U - - Füttyentek rád, zord világ! - - - - - U - Szívemet hol annyi kínnak - U - U - U - - Skorpiói szaggaták. - U-U - U - Bor tanítja húrjaimra - U - U - U- U Csalni nyájas éneket; - U - U - U - Bor tanítja elfeledni, - U - U - U - U Csalfa lyányok, titeket. - U - - U U U Egykor majd borocska mellől - - - U - U - - A halál ha űzni jő: U U - U - U - Még egy korty - s nevetve dűlök - - - U - U - - Jégöledbe, temető! - U - U U U -
Petőfi tehát nem egy kitaposott útra lépett rá ezzel a verssel. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
"Magyarországon is egyre elterjedtebbek a biblioterápiás foglalkozások, amelyek során a résztvevők különböző olvasmányokat használnak fel segítő, fejlesztő munkában a pszicho-szociális problémák kezelésére, illetve az önismeret fejlesztésére. A könyvtárakban az új művek bemutatása a hátrányos helyzetű célcsoport számára szintén a biblioterápia feladata. Jelen esetben a szereplők az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyvéből olvasnak fel részleteket, amelyekhez hozzáfűzik saját életük tapasztalatait, megosztják a bennük felmerülő gondolatokat, érzéseket. " – tudjuk meg Mező Tibortól. A bevételt jótékonysági célokra fordítják A rendezvény ingyenesen látogatható. Azonban az adományozni akaró közönségnek lehetősége nyílik a könyvet megszerezni egy V. I. Ómagyar Mária-siralom – Wikipédia. P. csomag megvásárlása keretében. Ez tartalmazza azt a bevételt, amit a Vásáry Tamás által alapított Gyermekhíd Alapítvány részére ajánlanak fel. Kérdésünkre, hogy jó helyre kerül-e a felajánlás, Joó Beatrix, az Alapítvány operatív igazgatója azt válaszolta: "A Gyermekhíd Alapítvány missziója, hogy alapokat nyújtson egy kiegyensúlyozott élethez a család nélkül felnövő gyermekek számára.
« Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek. Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: »Asszony, nézd, a fiad! « Aztán a tanítványhoz fordult: »Nézd, az anyád! « Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány. Jézus tudta, hogy már minden beteljesedett. De hogy egészen beteljesedjék az Írás, megszólalt: »Szomjazom! « Volt ott egy ecettel teli edény. Belemártottak egy szivacsot, izsópra tűzték és a szájához emelték. Száz éve találták meg az első magyar verset | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Amint Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: »Beteljesedett! « Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét. " János evangéliuma 19, 17–30. – A katolikus Biblia a Magyar Elektronikus Könyvtárban Tollrajz a 13 sz. elejéről a Pray-kódexben, 1195 körül; MNY 1 f28r, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár Az első ránk maradt magyar nyelvű vers, az Ómagyar Mária-siralom, amelyet a 13. század végén jegyeztek le.
Már ekkoriban is születtek írásos emlékek: közigazgatási iratok, egyházi szövegek. Igen, de latinul. Mi ennek az oka? A közigazgatás és az egyház nyelve a latin volt. De az egyszerű emberek ezt bizony nem értették. Ezért volt szükség arra, hogy a hozzájuk intézett szövegek anyanyelvükön, magyarul szóljanak. Így születtek meg az első magyar szövegek. A legkorábbi, összefüggő magyar nyelvű szöveg az 1192–1995-ben íródott Halotti Beszéd és Könyörgés. Ezt 1770-ben találta meg Pray György a bencés apátság egyik latin nyelvű kódexében. Az ő tiszteletére Pray-kódexnek nevezzük ezt az egyházi könyvet. A cím utal a témára és a műfajra. A patetikus hangvételű szöveg műfaja prózai formájú temetési prédikáció, melyet valószínűleg a halott búcsúztatásakor mondott el a pap. A szöveg – a címnek megfelelően – szerkezetileg két részre tagolható. Az első része egy közvetlenebb hangvételű, példázatszerű beszéd, melyben a szerző E/2. személyben szólítja meg a jelenlévőket: " Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk.. " A beszélő rámutat a halottra, és utal rá, hogy mindenkire ez a sors vár.
Közlésünkben verssorokra tördeltük az eredtilag folyószövegként leírt siralomverset. Mészöly Gedeon értelmezése szerint mai magyar nyelven a következő a szöveg jelentése: Nem tudtam, mi a siralom. Most siralommal zokogok, bútól aszok, epedek. Zsidók világosságomtól, megfosztanak én fzamtól, az én édes örömemtől. Ó, én édes Uram, egyetlenegy fiam, síró anyát tekintsed, bújából őt kivonjad! Szemem könnytől árad, szívem bútól fárad. Te véred hullása szívem alélása. Világnak világa, virágnak virága, keservesen kínzanak, vas szegekkel átvernek! Jaj nekem, én fiam! édes vagy, mint a méz, de szépséged meggyalázzák, véred hull, mint a víz. Siralmam, fohászkodásom belőlem kifakad, én szívemnek belső búja, mely soha nem enyhül. Végy magadhoz engem, halál, egyetlenem éljen. Maradjon meg az én Uram, világ tőle féljen! Ó, az igaz Simeonnak bizony érvényes volt a szava. Én érzem e bú tőrét, melyet egykor jövendölt. Tetőled válnom kell, de nem ily szörnyű valósággal, mikor így kínoznak, én fiam, halálosan!