A képzés szakmai felelőse: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar A szakképzettségnek diplomában szereplő megnevezése: Múzeumpedagógiai szaktanácsadó. A hazai felsőoktatási intézmények közül egyetlen, amely diplomát ad a képzés befejeztével. A szakirányú továbbképzés képzési területe: bölcsészettudomány A felvétel feltétele korábbi felsőoktatási rendszerben szerzett pedagógus, bölcsész, természettudományos szakképzettség, főiskolai vagy egyetemi szinten szerzett szakképzettség A szakirányú továbbképzés célja A képzés tartalma jól illeszkedik a közoktatásban a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv valamint a helyi tantervek célkitűzéseihez. A múzeumpedagógia egyik legfontosabb feladata, a magyar kulturális örökség közkinccsé tétele, a különböző korosztályú gyermekek múzeumlátogató, a művészeteket értő és befogadó felnőttekké nevelése. A múzeumi foglalkozások nem helyettesíthetik az iskolai tanítási órákat, de a tanulók a múzeumban hasznosíthatják az iskolában tanultakat, az iskolai órán pedig alkalmazhatják a múzeumi tapasztalatokat.
A jelentkezési anyaghoz szükséges dokumentumokat is elektronikus formában kell csatolni. A fenti határidő után beérkező, hiányos, valamint e-mailben, faxon vagy postai úton küldött, illetve személyesen benyújtott jelentkezéseket sajnos nem áll módunkban elfogadni. A felvételi jelentkezési anyag részei: online jelentkezési lap oklevél másolata (külföldön szerzett oklevélről hiteles fordítás benyújtása is szükséges) rövid szakmai önéletrajz személyi igazolvány és lakcímkártya másolata jelentkezési díj befizetéséről szóló bizonylat másolata A jelentkezési díj befizetése: Jelentkezési díjat (egyszeri 7000 Ft) befizetni kizárólag az intézmény által kibocsátott csekken lehet. Banki átutalás nem lehetséges. A jelentkezési díj befizetéséhez csekk az alábbi e-mail címen igényelhető, név és levelezési cím egyidejű megadásával:, vagy személyesen átvehető az Oktatásszervezési Irodában. A jelentkező egy jelentkezési csekk befizetésével legfeljebb három szakirányú továbbképzésre is jelentkezhet, képzésenként külön, teljes jelentkezési dokumentáció benyújtásával.
KJK Műszaki Továbbképző Központ Munkavédelmi szakemberképzés 1959 óta létezik Magyarországon, hazánkban az első szakmérnökök munkavédelmi szakmérnökök voltak. Csúcsintézményként a Munkavédelmi Képző Intézet fogta össze a felsőfokú, a szakmérnöki és a technikus képzést is. 1997-től az intézet átalakult az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Korlátolt Felelősségű Társasággá (OMKT), amely az akkor hatályos jogszabályok keretei között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kötött együttműködési megállapodások alapján közreműködött a munkavédelmi szakmérnök és a felsőfokú munkavédelmi szakember elnevezésű szakirányú továbbképzések szervezésében, valamint végezte a munkavédelmi szakképzést is. 2012-ben létrejött a BME KJK-n belül, ám független szervezeti egységként a BME KJK Munkavédelmi Továbbképző Központ, amely átvette az OMKT Kft-től a szakirányú továbbképzések szervezési feladatainak ellátását. 2017 márciusától a szervezeti egység új neve: BME KJK Műszaki Továbbképző Központ.
Az egyetem a gazdaságtudományok, az informatika, a műszaki, a természettudományok, a pedagógusképzés és az agrár képzési területen folytat alap-, és mesterképzést, szakirányú továbbképzést, valamint felsőoktatási szakképzést nappali, esti és levelező munkarenden. A nemzetközi hírű intézmény az akadémiai program egészét kínálja a továbbtanulni szándékozók számára: 17 alapszak, 11 mesterszak és a 3 doktori iskola színes kínálata várja az érdeklődőket. E mellett 5 felsőoktatási szakképzés és számos szakirányú továbbképzés ad lehetőséget a magukat képezni kívánók számára.
Felsőoktatási szakképzés (F) Akik szeretnék bebiztosítani magukat, azoknak érdemes a kinézett alapképzési szakhoz közeli, gyakorlatorientált oktatást nyújtó felsőoktatási szakképzést is megjelölniük a jelentkezéskor. Egyrészt azért, mert ha úgy alakul, hogy máshová nem nyernek felvételt, itt is szerezhetnek szakképzettséget, másrészt itt már fél lábbal az egyetemen érezhetik magukat. Ha ugyanis a felsőoktatási szakképzés után szakirányú továbbtanulásnak megfelelő képzési terület szakjain tanulnak tovább, akkor az addig megszerzett kreditjeik meghatározott arányát el kell ismerni. Fontos tudni, hogy a 4 féléves szakképzések felsőfokú szakképzettséget adnak, de diplomát nem. Szakirányú továbbképzés A megszerzett alap- és a mesterfokozatra (illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettségre) épülő oklevelet adó képzési forma, amely a végzettségi szint módosulása nélkül speciális feladatok ellátására ad felkészítést, illetve lehetővé teszi a korábban szerzett ismeretek meghatározott irányú elmélyítését.
Ez a szemlélet egyelőre hiány a szociális szakmán belül, ezért is jelent a nálunk végzők számára komoly előnyt azok az ismeretek, amiket átadunk. A képzésünk Magyarországon egyedülálló és hiánypótló. 3. Mi a képzés tartalma? A képzés négy pilléren nyugszik: jogi alapismeretek; társadalom, - szociálpolitika és szociális munka elmélet; minőség és menedzsment ismeretek. A képzés során összesen 16 tárgyat oktatunk 4 blokkban, amelyeknek a pontos megnevezése a következő: "A szociális szféra jogi ismeretei" "A társadalom- és szociálpolitika, szociális munka elvei és gyakorlata" "Szociális szervezetek menedzsmentje" "Minőség a szociális szektorban és szervezetekben" 4. Milyen végzettséget ad a képzés? Szakirányú továbbképzési szak, mely megszerezhető BA/BSc illetve MA/MSc, valamint osztatlan végzettség esetén. A szak maga az általánosabb szociális menedzser szakirányú továbbképzési szak specializációja. Előbbit az EURODIR (az Európai Szociális Intézmények Igazgatóit képző iskolák egyesülete) akkreditálta, vagyis az itt szerzett diplomát elfogadják az EU szociális intézményeiben.
Természetesen ha keményfedeles, Europass igényelhető hozzá, akkor talán el is lehet vele helyezkedni. P. S. - Kérdeztem már más egyetemet is, de sajnos csak kertelgetnek. Valójában azt szeretném megtudni, hogy van-e értelme szakir. tovabbk. résztvenni vagy inkább Msc irányába tendálódjak. Köszönöm a választ.
A szoftvert úgy kell elkészíteni, hogy alkalmazásával a törzslapra ugyanazok az adatok és ugyanolyan formátumban kerüljenek, mint a kézi kitöltésre alkalmas nyomtatványokon található adatok. A kézi és a gépi kitöltésre alkalmas törzslap egyaránt alkalmazható a 4-8. évfolyamokon helyi döntéssel bevezetett szöveges minősítést alkalmazó iskolákban és az enyhe fokban értelmi fogyatékosokat, továbbá a középsúlyos fokban értelmi fogyatékosokat nevelő-oktató iskolákban is. - Általános iskolai törzslapgyűjtő. Új fejlesztésű, nem okmány nyomtatvány. Funkciója a korábban használatos törzslap külíveknek felel meg. A hétvégi házi feladatok, és az iskolai dolgozatok szabályai. A törzslap-gyűjtő egyaránt alkalmas az első-harmadik évfolyamokon kötelezően, a negyedik-nyolcadik évfolyamokon helyi döntéssel bevezetett szöveges minősítés, továbbá a negyedik-nyolcadik évfolyamokon a hagyományos (számjegyekkel történő) minősítés alkalmazásához. 14. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához.
A tanrendet – akárcsak az állami középiskolákban – az határozza meg, hogy az általános tantervű osztályok mellett indít-e az adott intézmény tagozatos csoportokat, nyelvi előkészítő évfolyamot, kínál-e két tannyelvű képzést. A legtöbb egyházi középiskolában a hagyományos tantárgyak mellett a diákok heti több órában tanulnak hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket. A tanév rendjében emellett az istentiszteletek vagy misék, az egyházi események, közösségi programok is fontos szerepet töltenek be. Iskolai osztályozás szabályai könyv. Magán- és alapítványi középiskolák Az utóbbi húsz-harminc évben több magán- és alapítványi középiskola indult a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban. Egy részük saját akkreditált kerettanterv alapján működik – ilyenek például a Waldorf-intézmények, a Gyermekek Háza vagy éppen a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium –, mások pedig az "állami" általános tantervet követik, de a hagyományostól eltérő pedagógiai eszközökkel oktatnak, például alkalmazzák a projektmódszert, epochális rendszer alapján szervezik a tantárgyakat, több gyakorlati foglalkozást iktatnak be az órarendbe, kisebb létszámú osztályokat indítanak.
Hétvégi házi feladat, és iskolai dolgozatok szabályai – Kodály Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Osztályozó vizsgák szabályai, követelményei – Szent Gellért Katolikus Általános Iskola Koronavírus - Enyhülnek a maszkviselés szabályai Csehországban 14. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A kizárás 15. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. Általános Iskolai Osztályozás Szabályai. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. 16. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.