A kézitusában Zrínyit két golyó mellen találta, egy nyílvessző szemébe fúródott, a többi védő is elesett, csak hárman maradtak életben. Zrínyinek a nagyvezér fejét vetette, majd a budai pasa közvetítésével eljuttatta a királyhoz. A fejét később Zrínyi György, a hős fia Csáktornyára szállíttatta, és a pálosok kolostorában temettette el. Zrínyi miklós szigetvári veszedelem. Zrínyi holttestét Musztafa pasa, a hős egykori hadifoglya temettette el katonai pompával, valahol a vár környékén. Az ostrom utolsó mozzanataként törökök ezrei özönlötték el a várat Zrínyi kincsei után kutatva, amikor egy elrejtőzött fiatal magyar nő felrobbantotta a föld alatti lőszerraktárt, a romok 3 ezer janicsárt temettek maguk alá. Szigetvár ostroma összességében 2500 magyar és 25 ezer török életet követelt. Zrínyi hősi halála azóta is a hűség és a hazaszeretet példája, unokája, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében állított neki méltó emléket. Kirohanása több festményt és irodalmi alkotást ihletett, Mikszáth Új Zrínyiász ában a nagy előd és a törpe utódok szembeállításával mondott ítéletet saját koráról.
(A valóságban Szigetvár stratégiailag nem volt jelentős a 16. századi magyar végvárrendszerben és eleste sem volt sorsfordító a török-magyar küzdelmek szempontjából). Mintái főleg a már említett klasszikus eposzok voltak (különösen Vergilius Aeneis e, amelynek szövegszerűen is kimutatható hatása volt a műre). Az antik mintákon kívül mintái között volt egy késő reneszánsz eposzíró, Torquato Tasso (1544-1595) műve is: az ő eposzából, az olasz nyelvű Megszabadított Jeruzsálemből is merített Zrínyi. Ezt előszavában nem említi, de Arany János Zrínyi és Tasso c. Zrínyi Miklós, Szigetvár hőse - Cultura.hu. tanulmányában (1859) feltárta. De merített a családi hagyományból, a történeti munkákból (pl. Istvánffy Miklós és Zsámboki János humanista történetírók munkáiból), korabeli horvát, olasz krónikákból, a török hagyományból és magyar históriás énekekből is, amelyek mind foglalkoztak a szigetvári hőssel, Zrínyi Miklóssal (a mű hősét, a dédapa Zrínyit ugyanúgy Zrínyi Miklósnak hívták, mint a költőt). De a műfaji kellékeket Tassótól, Homérosztól és Vergiliustól leste el.
Zrínyi a kor jellegzetes alakja volt: bőven kivette a részét a török elleni háborúkból, ám eközben saját gyarapodásáért is sokat tett, olykor vitatható eszközökkel. A török elleni harcokba már egészen fiatal korában bekapcsolódott, 1529-ben jelen volt Bécs ostrománál, 1542-ben fölmentette a Pest ostrománál nehéz helyzetbe került keresztény erőket. Ezen érdeméért Horvátország bánjává nevezték ki, 1546-ban pedig - a török elleni harcokban véghezvitt tetteiért - Ferdinánd királytól megkapta uradalomul az egész Muraközt, Csáktornya várával együtt. Ő alapozta meg a Zrínyi-család nagyságát és befolyását, hiszen ő viselte először a báni méltóságot, és ő kapta a magyarországi befolyást megalapozó vagyont is. Szigetvár mai képe Forrás: Wikimedia Commons Zrínyinek szerepe volt Szigetvár 1556. évi első ostromában is, amikor még sikerült megvédeni a várat a töröktől. A királyi tulajdonban álló, gyengén megerősített vár parancsnoka Horváth Stansics Markó volt, aki néhány száz katonájával nem sokáig tudott volna ellenállni Ali budai pasának.
Köszi a fotót, Tündi! Engedélyezték a vonatközlekedést Szeged-Rókus és Szeged-Rendező állomás között, így már a műszaki mentés ideje alatt sem kell pótlóbuszra átszállni – adta hírül a MÁV este 7 előtt pár perccel. Szeged békéscsaba vonat. Mint korábban írtuk, kisiklott a vasárnap 15:21-kor Szegedről Békéscsabára indult vonat egyik mozdonya és egy személykocsija, személyi sérülés nem történt. Ha lemaradtál volna róla, íme az eset, rengeteg olvasói fotóval plusz egy brilliáns videóval, ami pont elcsípte a kisiklás pillanatát: HÁROMNEGYED HÉTKOR ÚJRAINDULT A FORGALOM A Szeged-Rókus állomáson egyelőre kevesebb vágányt használhatnak a vonatok, ezért a vonattalálkozásokat a szomszéd állomásokon bonyolítják le, így a Szeged-Békéscsaba vonalon 15-20 perces késésekre továbbra is számítani kell. Először a Békéscsabáról 16:45-kor indult személyvonat (7703) közlekedik tovább Szeged-Rókustól Szeged végállomásig. MÉG VASÁRNAP ÉJJEL MEGKEZDIK A MŰSZAKI MENTÉST A MÁV szerint a műszaki mentést a helyszínelés befejezése után még vasárnap éjjel megkezdik a szakemberek.
Vasárnap délután a Szegedről 15:21-kor Békéscsabára indult személyvonat (7726) egyik mozdonya és egy személykocsija Szeged-Rókus állomáson kisiklott. A balesetben nem sérült meg senki – közölte a Mávinform. A közleményben megemlítik, hogy a helyszínelés és a műszaki mentés miatt korlátozásokra kell számítani, a Szeged-Békéscsaba vonalon jelentősen hosszabb eljutási időre kell számítani. Mint írják, Szeged és Szeged-Rókus között pótlóbuszok közlekednek a műszaki mentés befejezéséig. Pótlóbuszra kell átszállni először a Békéscsabáról 14:45-kor Szegedre indult személyvonat (7715) utasainak Szeged-Rókuson. Kisiklott egy vonat Szegeden | Szeged Ma. A másik irányban először a Szegedről 16:21-kor Békéscsabára induló személyvonat (7706) utasait szállítja pótlóbusz Szeged-Rókusig. A balesetben érintett, Szegedről 15:21-kor Békéscsabára indult személyvonat (7726) az útvonala további részén kimarad a menetrendből, utasai a következő, Szeged-Rókusról 16:33-kor induló személyvonattal (7706) utazhatnak Békéscsaba felé, mely késéssel közlekedik.
Algyőn a Békéscsaba - Szegedi vonat - YouTube