Őrsiék szobrot állítanak a "kivéreztetett" II. kerületben a Göncz-házaspárnak A Göncz-házaspár emlékét megörökítő köztéri szobor elkészítésére írt ki pályázatot a II. kerületi Önkormányzat. A szobor a Vérhalom térre kerül, ahol Göncz Árpád és Göntér Mária Zsuzsanna 2000-től halálukig éltek – írja közleményében a Göncz Árpád Alapítvány. Elhunyt Göncz Árpádné | KézenFogva Alapítvány. De vajon miért ilyen fontos az egykori köztársasági elnök emlékművének elkészítése a "kivéreztetett önkormányzat" számára? Őrsi Gergely tavaly még azzal indokolta a tervet, hogy nem felejthetik Árpi bácsi "huncut pillantását", nem tudnak és nem is akarnak elszakadni tőle. Pedig számos kérdés felmerül az egykori köztársasági elnökkel kapcsolatban. Ilyen például a taxisblokádban játszott szerepe, vagy éppen az, hogy Gönczöt a kommunistából liberálissá lett Vásárhelyi-féle ötvenhatos brigádon kívül minden egykori forradalmár és szabadságharcos furcsállta, lenézte, gyűlölte, ki-ki a vérmérséklete szerint. Nem értették, hogyan követett el ekkora pálfordulást.
Jelentős szerepe volt a fogyatékosok esélyegyenlőségét szorgalmazó, kedvező nemzetközi visszhangot kiváltó törvény megszületésében is. Sok hazai és nemzetközi elismerés után idén márciusában a Down Alapítvány tevékenységéért Down-díjjal tüntette ki. Az elhunytat négy gyermeke, hat unokája, kilenc dédunokája gyászolja.
Közéleti tevékenységét a mai napig aktívan folytatja.
1956-os forradalom alatt a [Magyar Parasztszövetség]? ben dolgozott, 1957-ben Nagy Imrének segít a "A magyar nép védelmében" című kéziratot külföldre juttatni. 1958. augusztus 2-án a [Bibó-per]? vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélik, majd 1963-ban amnesztiával szabadult. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító. Rendszerváltás után 1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának és a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja, az SZDSZ [ügyvivő]? je, 1989-től pedig az Országos Tanácsának elnöke. 1989 - 1990 az Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke 1990 májusától [Országgyűlési képviselő]? 1990. Meghalt Göncz Árpád özvegye | szmo.hu. augusztus 3-tól Köztársasági Elnök nek választja az MDF -SZDSZ kompromisszumnak köszönhetően. 1995-ben újból megválasztják ( MSZP -SZDSZ koalíció) Köztársasági Elnöknek, amelyet 2000. augusztus 3-ig töltött be, Mádl Ferenc lett az utódja. Kitüntetések, díjak 1995 - NOB Olimpiai Érdemrend fokozata 2000 - Budapest Díszpolgára cím 2002 - [Nagy Imre Érdemrend]?
Szoros személyes kapcsolatot alakított ki a Bakonyszücsi Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthonával. Támogatta a fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedését (Motiváció Alapítvány, Nemadomfel Alapítvány). Makray Katalin a második világháború végén, 1945. április 5-én, polgári családban született Vasváron. Négy fiútestvére van. Az ELTE Trefort utcai gyakorlógimnáziumában érettségizett, majd a Testnevelési Főiskolán szerzett szakedzői diplomát. A Budapesti Postás Sport Egyesület tornászaként számos magyar bajnoki címet, egyéni és csapat főiskolai világbajnokságot, majd 1964-ben a Tokiói olimpián ezüstérmet nyert felemás korláton. Göntér mária zsuzsanna. 1966-ban feleségül ment Schmitt Pálhoz. Három gyermekük és hat unokájuk van. 1963-tól 1984-ig a Magyar Posta munkatársaként hivatali, majd testnevelői feladatokat látott el. 1976-tól 1985-ig a Magyar Televízió TV torna című műsorának rendszeres résztvevője volt három lányával együtt. 1991-ben a Magyar Aerobik Szövetség alapítója. A köztársasági elnök feleségeként sokat tett a nemzeti hagyományok ápolásáért, a magyar termékek védelméért, valamint a nehéz sorsú gyerekek és felnőttek támogatásáért.
Kategria: Előadók Megjelent: 2009. október 19. Találatok: 2428 Wittner Mária ( Budapest, 1937. június 9. ) politikus, országgyűlési képviselő. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse. Szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956 november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Wittner mária fia auto. Édesapját nem ismerte, anyja pedig dajkaságba adta. Kétéves korában a karmelita rend vette gondjába. Anyját csak 11 éves korában ismerhette meg, de hamarosan állami gondozásba adta a gyermeket. A gimnáziumot félbehagyva gépírónőként dolgozott Szolnokon, később Kunhegyesen, a járási tanácson. 1955 -ben fia született, akit egyedül nevelt. Fél évre rá Budapestre költözött vissza és alkalmi munkákból élt. 1956-os szerepe és a megtorlás [ szerkesztés] Az 1956-os forradalom eseményeiben az első naptól részt vett.
Ezért kellenek a történelmi játékfilmeknek olyan szereplőket felvonultatnia, akiknek a válságuk is legalább olyan izgalmas, mint maga a történelmi vihar, amibe belekerültek, vagy pedig létre kell hozni olyan karaktereket, akik egy-egy társadalmi réteg tökéletes "átlag-képviselői". Előbbinek az a veszélye, hogy a személyes és a történeti szál arányait nem sikerül megfelelően adagolni és szerelmes film lesz a világmagyarázatból, a másodiknak pedig, hogy közhelyes magánéleti drámát látunk a történelmi tabló díszlete mögött. Az 56-os vízilabdacsapat tagjainak személyes dilemmái és a szabadságharc általános története azonban annyira összefügg, hogy a hős küzdelme és az ország sorsa között nemhogy erőltetni kell a kapcsolatot, hanem olyan kézenfekvő, hogy 90 perc is kevés magyarázni a párhuzamokat. A film alapötlete tehát épp annyira zseniális, mint magától értetődő. Wittner mária fia. A jó ötlet persze önmagában kevés, kihívásnak ott marad a megfelelő arányok eltalálása. Mennyi legyen az archív felvétel, mennyit magyarázzanak el Kádárról és Nagy Imréről, mennyit Gyarmati Dezsőről, hány percet kaphat Wittner Mária vagy Hruscsov fia.
Egykori harcostársai, az életét jól ismerők szerint az elmúlt évtizedek egyik megosztó személyisége Wittner Mária, akinek kétségbevonhatatlan az '56-os tevékenysége. Szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett, majd 1956. november 4-én az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. '57-től életfogytigtalanra ítélve 13 évet ült a börtönben. Wittner Mária. A rendszerváltás után Wittner Mária 8 évig volt országgyűlési képviselő, mint az 56-os eseményeket személyesen megélő, a forradalom és szabadságharc céljának, eszmeiségének szószólója évek óta. Így aztán autentikus meghívottja az akkori eseményeket felidéző rendezvényeknek. Idén ismét ő volt az Emlékpont vendége. – Rázni kell a lármafát, s újra és újra beszélnünk kell 1956-ról, hogy a fiatalok hiteles képet kaphassanak a forradalomról, hogy eldönthessék, milyen világot építsenek maguknak – mondta a hódmezővásárhelyi Emlékpont rendezvényén Wittner Mária. Az 1956-os forradalmárral, akit először halálra, majd életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek, s a börtönből csak 1970-ben szabadulhatott, Nagy Gyöngyi, a közgyűjtemény történésze beszélgetett.
Wittner Máriának, amint mondja, a versek segítettek, próbálja kiírni magából a sok szenvedést. Jellemző az egyik címe: "Bánatvirág", ami akár egy műfaj jelölője is lehetne, miként próbál valaki – gondolatait csokrokba rendezve – emléket állítani egykori bajtársainak, egy korszaknak, egy életszakasznak. A költemények egyben a "kimondás virágai" is – jelképesen a temetőbe a sírokra, ugyanakkor az élők számára –, nélkülözhetetlenek a megbékéléshez. Van vers a "Halálra ítélt házak"-ról, amelyeket évtizedekkel a forradalom után végigjárt, és még mindig ott voltak a falakban a golyók ütötte lyukak, mintha őket is büntették volna. Szól költemény zárkatárs haláláról, elhunyt fiáról. Máriának a másik fia ma már 46 éves; négy unokája van. Wittner mária fia mp3. – Betegségem idején arra kértem a Jóistent, hogy csak addig éljek, amíg a fiamnak szakmát adok a kezébe. Férfiszabó lett, de most egy öntödében dolgozik. Nem gondoltam, hogy ilyen hosszúra nyúlik az életem. Legalább ötször kellett volna meghalnom. Először 1956 nyarán hepatitisz miatt, másodszor a forradalom idején: az a ház, ahonnan elmentem a harcokba, telitalálatot kapott, harmadszor november 4-én, amikor megsebesültem, negyedszer, amikor halálra ítéltek, ötödször 1991-ben Vácon, amikor az utolsó pillanatban műtöttek meg egy súlyos szervi probléma miatt.
Orbán, aki integrálni és egyben uralni kívánja a nemzeti radikalizmust, most lépéskényszerbe került. Azt hitte arctalan, irányítható masszává formálhatja, kilóra megveheti a forradalom antikommunista örökségét. Tévedett. A szellem előjött a bezárt palackból. Az igazi és hiteles rendszerkritikusok mindig fölötte vannak az adott korszellemnek. Akaratlanul is rálátnak. Előtte és sokszor vele szemben menetelnek, legtöbbször magányosan. Wittner, mint magányos hős, mint idealista rendszerkritikus, most bátran szembefordult egész elzüllött korával. Erkölcsi tartást és példát mutatott. Kívülről jött közénk szép, emelkedett méltósággal, mint valami távoli, furcsa idegen. WITTNER MÁRIA | Országgyűlési Napló 1990-2022 | Kézikönyvtár. Kívülről, mint az egykori 56 utcagyerekekből kinőtt tántoríthatatlan Pesti Srácok késői képviselője. Kívülről, mint a nagy illúziók idején a magyar írók és művészek. Kívülről, mint a nagy fordulatok idején Tőkés és Duray. Kívülről, valami megfoghatatlan kényszertől hajtva hozta el a hírt, a hitet és a bátorságot. Rendszeren kívüli jelenségként – egyeseknek botránykőként –, másoknak a forradalom szimbólumaként Wittner megjelent.
Ennél jobb országimázs-építő munka nem is kell, kérdés, hogy hány emberhez jut el. A szabadság vihará- t ugyan itthon mozi-forgalmazásra szánják, de igazából tévében állja meg inkább a helyét. Nem nagyon látványos, sok benne a rossz minőségű archív anyag és a statikus beszélgetés, látszik, rengeteget küzdöttek az alkotók, hogy szó szerint mozgó képekkel töltsék ki a másfél órát. Vér és sport. A ritmusa is néha döcög, lehetett volna még izgalmasabb is. Inkább érzelmes, mint meghökkentő. Néha kicsit csaltak is, nem mindig pont azt látjuk, amiről szó van, de ezek az illusztrációk egyáltalán nem rontanak a hitelességen. A magyar közönségnek különösen az lehet érdekes, hogy egymás után láthatja Rácz Sándort és Mécs Imrét, Wittner Máriát és Király Bélát, Csoóri Sándort és Kósa Ferencet, ráadásul mindannyian ugyanazt mondják. A filmet néző idegeneket megkímélték a későbbi politikai csatározások és sértettségek ismertetésétől, lehet, hogy magyar alkotóknak ez nehezebben ment volna. A bevágott szövegeket a dokumentarizmus szabálya és a mai televíziózás igényei szerint vágták össze: mindenki egyszerre maximum egy percet beszél, mindenki mindig ugyanazon, egymástól jól megkülönböztethető háttér előtt szól, és az egymást követő beszélgetésfoszlányokban legalább három ember ismétli meg saját változatában ugyanazt a tételmondatot.
Az Úristen eddig megtartott, s ha lehetne egy kívánságom, azt szeretném: szabaduljon fel hazánk lélekben. Imáimban azt kérem a Szûzanyától, terítse fátyolát a Kárpát-medencére, hiszen ez az õ országa. És vezesse rá népét arra az útra, amit Szent Fia kijelölt számunkra. És segítsen ezt az utat alázatban és szeretetben végigjárni. Sohasem gyûlöletben, de mindig igazságban… (MN)