Egy értékes film adalék a magyarországi technikatörténetekhez 2010. május 18. kedd délutánján a HTE Digitális Mozgóvilág Klubja és az AES Magyar Tagozata filmklubjának programjában egy, az idei Magyar Filmszemlén díjnyertes dokumentum filmet láthattak az érdeklődők: "Mozgóképregény – A Korbuly család XX. százada" címmel a HTE Klub Kossuth Lajos téri helyiségében. A bemutatott film a 41. Magyar Filmszemle diák zsűrije által a legjobb dokumentumfilm díjjal kitüntetett alkotás. A film vetítésén részt vett Péterffy András a film rendezője is, aki elmondta, hogy a Korbuly családról szóló film gondolatával még a nyolcvanas évek második felében kezdett el foglalkozni, tehát több mint húsz éves folyamat volt mire a film ténylegesen megszületett. A Korbuly család első saját DUTRÁja - érkezés - YouTube. A jó hangulatú beszélgetésen bepillantást nyerhettünk egy dokumentumfilm készítő gondolkodásának fázisaiba. A filmvetítés résztvevői ezáltal megint csak megérezhettek valamit a filmkészítés semmihez sem hasonlítható hangulatából. A Korbuly család élete idézet, tartalomleírás Fekete Zsuzsa filmkritikus tollából: "Mi lett volna Kandó Kálmán villamos mozdonyából, Weiss Manfréd csőgyárából, ha nincs Korbuly Károly?
2021 június 15 - 13:29 A modern stílusban épült budai villák sorát egy különleges épülettel folytatjuk. A Lorántffy Zsuzsanna utca és a Csopaki utca sarkán álló, nagy telekre 1935-ben Miskolczy László tervezett egy három szintből álló villát a Korbuly család számára. A leszármazottak jóvoltából korabeli belső képek segítségével idézhetjük fel a régi időket. A ház 1944-ig volt a család lakóhelye, a főváros ostromakor kiégett, új tulajdonosai a háború után némileg átalakítva, társasházként, több lakásra osztva építették újjá. Fonyódi Anita, a Kép-Tér Blog szerzőjének írása. Az építész Miskolczy László építész (1900-1974) neve talán keveseknek cseng ismerősen, pedig az ő munkája az ország egykor legmodernebb gyógyszállodája Kékestetőn, akkori nevén Kékes Szálló, az összes épületét és berendezését beleértve. Mozgóképregény - A Korbuly család XX. százada | Uránia Nemzeti Filmszínház. Miskolczy 1936-ban részt vett a Palatinus strandfürdő pályázatán, ahol ifj. Dávid Károllyal és Csonka Lászlóval a második díjat hozták el, a következő évben pedig a csepeli Községháza épült fel tervei alapján.
1878-ban a Párizsi Világkiállításon Korbuly József újfajta vasúti csapágya kitűntetést kapott. Innen kezdődött az örmény származású család, és a hazai iparvállalatok kapcsolata. A Korbuly família tagjai ott voltak az olasz villanyvasutak építésénél, az első világháború után segítettek a Weiss Manfréd csepeli gyárát átállítani civil termékekre. Részt vettek a Weiss Manfréd közúti járműveinek, harckocsijainak, repülőgépeinek és világhírű tolópadjainak megszerkesztésében. A család másik ága a második világháború előtt Kaposváron, a cukorgyár életében játszott fontos szerepet. A második világháború után a Vörös Csillag Traktorgyár világhírű Dutra traktorának főbb konstrukciós megoldásain is a Korbuly család több tagja dolgozott. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum az idén 125. éve született, s 1963-ban a Dutra traktor tervezéséért Kossuth-díjat kapott Korbuly János leszármazottainak ösztönzésére elkészítette a Múzeum történetének első virtuális kiállítását. Korbuly János 16 éves korában épített 1:10 méretarányú, működőképes villamosmakettje A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Weiss Manfréd WM23 Ezüst Nyíl makettje Weiss Manfréd személygépkocsik tesztelése 1926-ban.
Bal szélen egy Steyr Korbuly János és Rohrer Emil Dutra traktorok előtt Kurátor: dr Négyesi Pál Köszönetnyilvánítások: - Korbuly Andrea, Korbuly Ádám, Korbuly Katalin, Magyar András - Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum: Balogh-Ebner Márton, Bikics Péter, Hídvégi János, Köcze László, Pápista Gergely, Szabó Attila, dr Zsigmond Gábor - Dutra Klub: Nagy Vilmos, Néder Imre, Kiss Dávid, Lévay Sándor - Mezőgazdasági Technika: dr Tóth László - Fortepan archívum - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye - Farnadi Zsolt, Hajdú Csaba, Krepsz Zoltán, Négyesi Károly, Ocskay Zoltán
Kirilcsából lett Kritsa. Szongott ezen következtetését alátámasztja az a tény, hogy XVIII. században a név még Kirilcsa-alakban szerepel. A -csan -csa magyarázatát lásd Ágopsa névnél. Láda, Ládai. Magyar szó. Örményül láda=Szendug. Lásd Szongott nevet. László. Kapatán, Lászlófi, Lászlóffy családdal azonos. Lászlófi, Lászóffy. Lászlójan, Vaszilján alakban szerepel régi iásokban a név. További magyarosítással Lászlófi, Lászlóffy lett belőle. Lázár. Az örmény Ghazar (Chazar) magyar alakja. Lengyel. Lengyelországi származásra valló név, Ilách alakban is szerepel. Lech örményül lengyelt jelent. Nemességet nyert az egyik ága. Leon. Leo, örményül Levon-ból lett. Örmény nyelvű anyakönyvekben Levonian alakban is szerepel, Levonian intézet Rómában, XIII. Leo alapítása. Lukács. Az egyik legelőkelőbb örmény család, nemességet nyert. Kiváló államférfiakat adott a Lukács család. Lukácsi, Lukácsy. Lukácsból alakult. Máli, Mály. Mál örményben is használt török (eredetileg arab) szó: árút, vagyont jelent.
Értékelés: 114 szavazatból A műsor ismertetése: Dokumentumfilm rovatunk a hét minden napján jelentkezik délelőtt 11 órától és hajnali egy órától. Magyar alkotók magyar vonatkozású dokumentumfilmjeit tűzzük műsorra, melyek között megtalálható portréfilm ( Polgár Judit 40 c. film), életrajzi film ( Bartók c. film) történelmi témájú ( Négy nap - Kádár János árulása c. film. ), aktuális eseményeket feldolgozó ( Tiltott kastélyok - Marosvécsi kemények c. film) alkotás egyaránt. Együttműködünk a Magyar Média Mecenatúra programban résztvevő filmesekkel, sok - a program támogatásával készülő - film nálunk megy először adásba. Állandó partnereink: Papp-Gábor Zsigmond, Katona Zsuzsa és Nyeste Péter, Skrabski Fruzsina, Halász Glória, Csukás Sándor - Oláh Kata, Zsigmond Dezső, Széles Tamás. Egyéb epizódok: április 7. - csütörtök április 14. - csütörtök
– Csak aludd ki magad jól, mert máskép megakadsz a versmondásban. Persze ez olyan okos biztatás volt, hogy az utolsó álompillangót is kiverte a gyerek szeméből. Kis életének talán ez volt az első töprengése: mi lesz abból, ha ő nem tudja elmondani a verset? Mikor megint megszólalt, akkor már tele volt a hangja könnyel: – Apu! A felelet ezúttal abszolút rövid volt: – Na?! – Nincs még félhét? – Nincs. Még csak félnégy. Kis ideig csönd. Aztán újra kezdődik: – A jó Isten áldjon meg, kislányom, mi lelt már megint? – Szeretném megpróbálni, hogy tudom-e a verset. Hát mit tehessen ilyenkor az ember? Fölcsavarja a villanyt, fölül az ágyban anyával együtt és hajnali négy órakor dühös áhítattal hallgatja a gyermekét, aki fölállva a nyoszolyáján, hálóingben verset mond a bociról, aki nem akarja megenni a sós kenyeret. No de aztán utána nagyon jót aludtunk. Az én anyukám a legszebb a világon. Olyan jót, hogy föl se ébredtünk nyolcig. Mire az iskolába értünk, akkorra a boci rég megette a sóskenyeret az egész publikummal együtt, beleértve a II.
Ami ugyan nem nagy kunszt, mert az ilyen érdemek mindig ércnél maradandóbbak, már pedig az érc nem szokott elhervadni. Hát hiszen, ami az ihletet illeti, azon nem is múlna a dolog. Emlékszem egy-két mesterfogásra még prológvarga koromból s az se lenne olyan nagy baj, ha már kitanultam volna ebből a csiriz-szagú művészetből. Hogy a királyok ellen elkövetett bűneimet jóvátegyem, nagyobb tanulmányt készülök írni őfelségéről, ötödik Ferdinándról, az anyagot már összegyűjtöttem hozzá, van benne egy nyaláb óda, amelyet régi derék piaristák és postamesterek költöttek erről a nagy királyunkról, nevezvén őt egy szusszal honnunk hajnalcsillagá-nak és fenkölt oroszlány-nak. Lujza, a jó feleség – Wikiforrás. Azt hiszem, senki se vádolna plágiummal, ha én ezeket a szűzengzeteket és kebelhangzatokat megtalpalnám és nincs az a jubiláns, aki megharagudna érte, ha egy fehérruhás kislány hajnalcsillagnak és fenkölt oroszlánnak nevezné. Írnám is én azóta a prológust régen, csak ne ijesztettek volna rám azzal a hétesztendős kis Jászai Marival.
Játékból, az udvaron félóra alatt megtanulta volna, de ehhez két hét kellett, mert erre büszkék akartunk lenni. Nem szólok az anyja rettegéséről, hogy szép lesz-e a gyerek, hogy bátor lesz-e, hogy sikkes lesz-e, hogy győzi-e hanggal, hogy koszorúba fonják-e a haját, vagy fürtökbe hullámosítják és nem szólok a fehér ruha és fehér cipő okozta gondokról, amelyek némely részben rám is nehezedtek. (Ennyit se panaszképpen mondok, jó világ volt az, annyi idő alatt megirt az ember egy pár kis cipőt, hogy most a cipőfűzőt se írja meg azalatt. ) Az ünnep félkilenckor kezdődött, nyolcra ott kellett lenni az iskolában, ennélfogva félhétkor fel kellett kelni. Természetes tehát, hogy előtte való este alig fogtuk le a szemünket. Panka azzal riasztott föl bennünket: – Apu, nincs még félhét? Fölcsavarom a villanyt, nézem az órát: féltizenkettő. Az en anyukám . – Nincs, lelkecském. Aludj szépen, még soká lesz reggel. Öt perc múlva alszunk. Tíz perc múlva csörömpöl a Panka kis ágyán a rostély: – Apu, már világosodik. – Ördögözik, kislányom, – mondom csökkenő kedéllyel.