Szerencsére majdnem minden gép alkalmas rá, kivéve a legrégebbi HDMI port nélküli gépeket és a legújabb SLIM gépeket, amiben már corona kódnevű alaplap van. 2011. 08. 15 utáni gépek jórészt már nem alkalmasok rá, sajnos ha 08-15 utáni a géped csak szétszedés után lehet biztosan tudni. Tehát ha van HDMI kimenet a gépeden szinte biztos, hogy meg lehet csinálni. Különböző alaplapos gépek mind különbözően reagálnak a glitchelésre, legnehezebben a JASPER alaplapos gépek, itt a boot idő 5mp-60mp között is lehet. Középmezőnyben vannak a SLIM gépek 5-45mp boot idővel. A régebbi FALCON alaplapos gépek kapják el legkönnyebben a glitchelést, 1-5mp között szinte onban nagyritkán előfordul, főleg ha nem hidegindításról van szó, hogy a gép nem akar elindulni, ilyenkor nem kell megijedni, érdemes áramtalanítani és újra próbálkozni. Érdemes még megjegyezni, hogy jelenlegi állás szerint, amelyik gép alkalmas rá az az is marad. MS dash frissítéssel nem tudja kiütni a lehetőséget, mivel a hack a HDMI kimenetért felelős HANA chip hardveres biztonsági résén alapul.
Ennek ellenére azt mondanám, orrba-szájba ne frissíts, néhány éve még az egész scene véleménye az volt. hogy a box nem képes flashelni a saját meghajtóját, aztán úgye láttuk mi volt a nyári dash-updatekor. A jelenlegi legújabb dashboardal még biztos nincsen baj. Mi is az az RGH vagy JTAG?! Az RGH teljesen nevén Reset Glitch Hack. Az RGH egy olyan módosítási lehetőség Xbox 360 gépekhez, amit 2011 aug. végén publikált egy " GliGli " becenévre hallgató úriember. Kb. 1-1, 5 év szórakozás után jött rá erre, ami nem semmi, hálával is tartozunk neki mind akik használjuk a felfedezésének gyümölcseit. Alapvetően egy JTAG/RGH módosított gépen játékos szemszögből az a lényeg, hogy egy módosított operációs rendszer fut, amely mentes minden MS védelemtől. - Így lehetőség nyílik csupán a HDD-ről indítani a játékokat, hombrew (házilag irt), emulátorokat. - Lehet természetesen lemezröl is játszani, (csak olyan drive-al ami már meg van flashelve bármilyen CFW-el)és ilyenkor akár Nero-val is kiírhatjuk a játékot futni fog!
Ez a program ahoz szükséges hogy "ONLINE" tudjál játszani.
Amennyiben megfelelőek, beoltásra kerülnek gyöktörzsekbe. Egyes szervezetek, mint például az Észak-Amerikai Gyümölcskutatók Szervezete, új almafajták szaporításával és termesztésével foglalkoznak. Végezetül, időnként szerencsés felfedezésekre bukkannak a magról szaporított fák között. Akkor hogyan nevelhető új almafa? Egy bizonyos almafajtából új fák oltással nyerhetők. A gyöktörzsön egy speciális vágást végeznek. Ezt követően a vágásba behelyezik a kívánt fajta egy ágát vagy rügyét. Kifejlődését követően az új fa az oltott fajta gyümölcsét fogja teremni. Almafa Szaporítása Vesszőről | Almafa Vendégház Eger. Hogyan csíráztatható az almamag? Ha türelmes alkat vagy, akkor ez egy szórakoztató kísérlet lehet. Először hidegnek kell kitenni a magot, ez a szakasz a rétegezés nevet viseli. Helyezz több magot egy nedves tőzeget tartalmazó tasakba (a csírázási arány csak 30% körüli). Helyezd hűtőszekrénybe kb. 6 hétig, majd ültesd el egy cserépbe. A megfelelő almafa kialakítása érdekében a későbbiekben meg kell metszeni, majd pedig alakra nevelni a fát.
Így sokkal nagyobb arányban és nagyobb biztonságban gyökereztethetünk. Dugványozás: megkülönböztetünk fás, félfás, zöld illetve gyökérdugványozást. Ez utóbbit olyan növényfajoknál használjuk, amik képesek gyökérdarabról reprodukálódni. Ezt onnan tudhatjuk, hogy általában gyökérsarjat hoznak, azaz a földben elkúszó gyökereik messze a növénytől, kihajtanak. Legjellemzőbb példák erre az akác, trombitafolyondár, de könnyen szaporítható ilyen módon a selyemakác is. Kivitelezésének módja, hogy ősszel vagy kora tavasszal gyökereket szedünk fel a talajból, majd ezeket kb. 5-7 cm-es darabokra vágjuk, úgy, hogy a későbbiekben meg tudjuk különböztetni, a tetejét és az alját. A teteje az anyanövény felé eső rész, amit vízszintesre vágunk, az alja pedig a távolabbi rész, amit ferdére vágunk. Általában a teteje a vastagabb része a gyökérnek, de ezt nem minden esetben lehet megállapítani. Almafa Szaporítása Vesszőről. A feldarabolt dugványokat kiszáradástól védve tároljuk a tavaszi dugványozásig. Említenem sem kell, hogy a dugványozás történhet szabadba (erdészeti csemetekertek az árboc-akácot barázdába vetik), vagy növényházba (cserépbe, ládába, konténerbe stb.
Ide tartozik többek között a dugványozás, bujtás, a különböző oltásmódok és az in vitro azaz merisztéma szaporítás, bár ezt xenovegetatív szaporításnak is nevezik. Nagyálmos Ildikó • 2013. november 19., 16:12 • utolsó módosítás: 2013. november 19., 16:36 Az énlaki Szávai Márton bácsi úgy tud beszélni a gyümölcsfákról, hogy akinek eddig semmi köze nem volt a kertészkedéshez, azonnal kedvet kap hozzá. Az öregúr céljául tűzte ki évtizedekkel ezelőtt, hogy megmenti az őshonos gyümölcsfákat, génmegőrző kertet hoz létre. Egy faluval odébb, Firtosváralján Sebestyén János is hasonló gondolatokkal fogott hozzá tervéhez: magról saját maga állította elő azt a kétezer csemetét, amelyet a jó Isten gondviselésére bízott. Márton tanító bácsi nem ma kezdte a kertészkedést, a gyümölcsössel való foglalatoskodást. Huszonhárom évvel ezelőtt tűzte ki céljául az őshonos fák megmentését, s két hektáron folyamatosan kísérletezett és teszi a mai napig. A magról való szaporítás nagyon fontos szerepet játszik a gyümölcsfák életében.
A feldarabolt dugványokat kiszáradástól védve tároljuk a tavaszi dugványozásig. Említenem sem kell, hogy a dugványozás történhet szabadba (erdészeti csemetekertek az árboc-akácot barázdába vetik), vagy növényházba (cserépbe, ládába, konténerbe stb. ). A dugványt kicsit ferdén helyezik a talajba, úgy, hogy a föld éppen-hogy elfedje. A fás dugványozás a szaporítási eljárások legegyszerűbben kivitelezhető módja, amiről akkor beszélhetünk, ha az alapanyagot vegetáción kívül, azaz tél meghatározott időszakában szedjük és dolgozzuk fel. Számos faj szaporítása lehetséges ezzel az eljárással, pl. fagyal, aranyvessző, jezsámen, nyár, fűz, stb., de nem minden fajta alkalmas rá. Elkészítésének menete a következő: a leszedett levél nélküli vesszőt (lehetőleg egy évest, és a fajtára jellemző vastagságút, mely a legtöbb esetben ceruza átmérőjű) kb. 20cm hosszúságúra darabolunk, úgy hogy az alját közvetlenül a rügy-alatt víz-szintesre, tetejét pedig rügy felett pár cm-el ferdére vágjuk. Kötegeljük, fagytól és kiszáradástól védve tároljuk a szabadföldi tűzdelésig.