Nem messze lakok, reméltem, hogy zöld terület lesz (marad), de szerencsére így is rendkívül hasznos lesz a kerület lakosainak. /s A terület 5x nagyobb mint a Hunyadi tér, az egyetlen zöldfelület Terézvárosban. Most magas fű, fák meg elhagyatott épületek vannak ott. Reméltem, hogy valami értelmeset fognak vele csinálni.
9 Posted by földtől a fényes égig 10 days ago UKRAINE-CONFLICT 4 comments 92% Upvoted Log in or sign up to leave a comment Log In Sign Up View discussions in 1 other community level 1 Op · 10 days ago földtől a fényes égig Eléggé gyengécske a fordítás, de nagyjából le van írva, hogy mire lehet számítani az USA részéről. 2 level 1 · 9 days ago Nem tudom miért lettem lepontozva Öcsémék 2x annyit fizetnek angliába rezsibe mint ezelőtt. Putin elmondja tök normálisan, hogy ennyi a vezetőink eredménye. Mi épül a szigetszentmiklos auchan melett online. 1 level 1 · 10 days ago · edited 10 days ago level 2 · 10 days ago Forrás: 10
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Log in or sign up to leave a comment level 1 Nem tudom, de amúgy life hack: e-mail fideszes önkori képviselőnek hogy nincsen még Rubik( Ernő|-kocka) (út|utca|hipertér) a településeden. (A soros ügynökök miatt OFC…🛎️) level 1 Hah! Még az egykori Playboy-főszerkesztő, Radnai Péter ötlete volt. Tölteni szeretnéd elektromos autódat? Hétfőn ne a szegedi Auchan mellett próbálkozz! : hirok. Egy időben kiemelt beruházásnak minősítették. level 1 a magyar szellemi csúcsteljesítmények bemutatóhelyének szánt Rubik Múzeum Nem találtak hozzá elég anyagot. level 2 Az van, csak leforditani nem tudjak.
Alkotmánybíróság: "Alaptörvényellenes volt a bírósági ítélet, ezért megsemmisítjük". Emberek redditen két óráig:?? ?, majd mindenki elfelejti.
Ez az egész átment a szokásos nemzeti konzultáció szintű populista mismásolásba. Ki az aki egy olyan jellegű kérdésre, hogy "Szeretné-e, hogy az orosz szankciók némelyike a magyar embereknek is fájjon? " kérdésre azt mondaná, hogy igen? Mi épül a szigetszentmiklos auchan melett 5. Azt kéne megpróbálni megértetni az emberekkel, hogy egy másik ország irányába szankcionálni csak úgy lehet, hogy az valamilyen mértékben a mi társadalmunkra is visszahasson, mégis szükség van erre, mert Oroszországnak éreznie kell, hogy nem részesülhet a békés piacgazdaság előnyeiből, ha felrúgja annak szabályait. A B opció a háború eszkalálódása lenne, amit senki nem akarhat. Persze ez túl bonyolult üzenet a populista lózungokhoz szokott magyaroknak, ezért azt kapjuk, amit megérdemlünk. Arról meg a saját mentális épségem érdekében inkább tudomást se szeretnék venni, hogy a magyarok egy mérhető része szerint teljesen rendben van, hogy az oroszok kedvük szerint elfoglalnak országokat és hagyni kell mindent úgy, ahogy van, sőt, akár növeljük tovább a kitettségünket az oroszoknak, ha úgy alacsonyabb lesz a rezsi.
Miről szólnak ezek a történetek? Mik keltették fel az olvasók érdeklődését? Leginkább két dolog: a humor és az erotika… Tehát a komikus, a szerelmi és erotikus elemeket sem nélkülöző, vaskosabb történetek. A novellák szereplői életszerű alakok: lovagok, erőskezű uralkodók, boldog szerelmesek, de nem ritkán pajzán férfiak, könnyűvérű nők. Őket nemcsak az Ezeregyéjszaka arab meséiből és a középkori vallásos vagy világi tárgyú műveiből ismerték. Elég volt, ha csak körbe néztek: saját koruk alakjait – sőt, akár saját magukat - is felfedezhették. Boccaccio nem adott témajelölő címet darabjainak, ő inkább egy rövid címközleményben összefoglalja a történetek lényegét a művek elején. A novellafüzér egyik legismertebb darabja az ötödik napon elhangzó kilencedik novella. A sólyom feláldozásának hősei olyan szerelmesek, akik "kemény és siralmas megpróbáltatások után" nyerték el boldogságukat. A sólyom ebédre úgy hangzik, mint egy Agatha Christie regény címe, A sólyom levágása, vagy A sólyom tálalva meg inkább egy szakácskönyvbe, vagy a hentestanulók kézikönyvébe illik.
Federigo azonban annyira szegény, hogy semmi sincs otthonában, így sólymát készítteti el ebédre, persze a vendégek tudta nélkül. Az asszony végül erőt vesz magán, és elkéri a sólymot, Federigo pedig mindent elmond neki. Az asszony csalódottan megy haza a sólyom nélkül, melyet fiának ígért. Boccaccio bizonytalanságban hagy afelől, hogy a beteg gyermek bánatában halt-e meg vagy nem: "Az pedig, akár bánatában, hogy a sólymot nem kapta meg, akár betegségében, mely talán mindenképpen ily véget ért volna, kevés napok múltán anyjának mérhetetlen fájdalmára elköltözött az életből. " A hosszas előkészítés azt sejteti, hogy a beteg kisfiú halála Federigo végzetes hibájából következett be. Mindebből logikusan az következnék, hogy az asszony végleg elfordul az őt hiába ostromló férfitől. Monna Giovanna azonban ezúttal nem úgy cselekszik, ahogy várnánk tőle: bátyjai figyelmeztetései, csúfolódásai ellenére férjhez megy régi hódolójához, s Federigo eléri célját: nemcsak boldog, hanem gazdag is lesz. A novella egyik tanulsága az lehet, hogy a kitartó és önfeláldozó, igazi szerelem előtt lehullnak az akadályok.
Boccaccio a szent témákat pátosz nélkül ábrázolja, az egyszerű emberek sze mével láttatja. A misztikum távol áll tőle, a csodák mögött ott a valóság, a realitás, gyakran a gúny, a szatíra is. A Dekameron történeteinek jelentős hányadában a szerelem a téma. Örök témája ez az epikának, de Boccaccio ebben is újít: a szerelmi történetek evilági, pajzán, komikus – néhol erotikus – novellák, hiányzik belőlük az emelkedettség, a fennköltség. A szerelem nem két ember csodálatos kapcsolata, vonzalma, hanem testiség, házasságtörés, erotikus kaland, játék. Boccaccio stílusa és témafeldolgozásának módja azonban nem azonos a vágánsirodalomból megismert szándékos közönségességgel, vaskossággal. Boccaccio az irónia, a szatirikus humor – a komikum kifinomultabb eszközeinek – nagymestere. Szatíra: szatürosz = "szatír" (gör. : Dionüszosz isten félig emberi, félig állati formájú kísérői) vagy satura = "vegyes gyümölcsöstál" (lat. ) szóból; 1. csípős, ostorozó gúny, a komikum egyik fajtája 2. a társadalmi visszásságokat és emberi gyengeségeket gúnyoló irodalmi mű Komikum: esztétikai minőség, célja nevetséges hatás kiváltása, ez rendszerint bírálattal kapcsolódik össze (pl.
Itt a történet kicsit véresbe megy át, mert az esküvő napján Cimone tényleg betör embereivel Pasimunda házába és bár a vendégek nem állnak ellen, de Pasimunda egy furkóssal támad Cimonéra, aki kettévágja a fejét, majd öccsét, Ormisdát is megöli. A lányokat sikerül megszerezniük és feljutniuk a várakozó hajóra. "És megérkezvén Krétába, ottan számos barátaik és rokonaik örömmel fogadták őket; annak utána feleségül vették a hölgyeket, nagy lakodalmat csaptak, s boldogan élvezték zsákmányukat. Ciprusban és Rodoszban sokáig nagy volt a forrongás és a lázongás eme cselekedetük miatt. Végezetül mindkét helyen közbenjártak barátaik és rokonaik, és kieszközölték, hogy rövid számkivetés után Cimone Efigeniával megtérhetett Ciprusba, és hasonlatosképpen Lisimaco Cassandrával visszatérhetett Rodoszba, s annak utána mind a ketten még nagy időn által vidáman és boldogan éltek szülőföldjükön feleségökkel. " Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Mindenki mindennap mond egy-egy mesét, így tíz nap alatt száz történet hangzik el. Élet és halál sajátos körforgása jellemzi a meséket, ám mindenkor az Élet kerekedik felül. A reneszánsz szellemiségével összhangban a Dekameron az élet örömeihez való jogot, a túlvilági léttel szemben (mellett) az e világi örömök fontosságát, sőt elsődlegességét hangsúlyozza. Boccaccio elsősorban a történetek előadásában jeleskedik, magukat a mesélőket nem jellemzi különösebben: a 7 hölgy és 3 ifjú ugyanazon társadalmi osztályt képviseli. Ilyen szempontból a Dekameron kicsit ellentéte Geoffrey Chaucer később keletkezett, hasonló művének, a Canterburyi meséknek, ahol a mesélők a társadalom legkülönbözőbb rétegeit képviselő, karakteres figurák. A Dekameronban a szerelmi-erotikus és az ironikus-szatirikus novellák uralkodnak. Boccaccio jókedvű humorral mutatja be kora világát, sajátos erkölcseit. A középkort már-már múltnak tekinti, s a felvilágosult reneszánsz ember szemével nézve mulatságosnak tartja furcsa szokásait, intézményeit.