Cseke László Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele Született Ekecs Géza 1927. március 24. Budapest [1] Elhunyt 2017. november 13. (90 évesen) [2] München Állampolgársága magyar Foglalkozása újságíró rádiós műsorvezető A Szabad Európa Rádió adóállomása Cseke László, született Ekecs Géza ( Budapest, 1927. március 24. – München, 2017. november 13. ) magyar újságíró, rádiós műsorvezető. [3] Életútja [ szerkesztés] 1945-ben érettségizett, majd a bécsi Technische Hochschuléban tanult, ahol rádiótechnikusi oklevelet szerzett. Újságírói pályáját a Kossuth Népe és a Hazánk munkatársaként kezdte. 1949-ben Németországba menekült, majd Párizsban telepedett le. 1950-51-ben a Talpra Magyar, a Szabad Magyar Kisparaszt és a Szabad Magyar Munkás szerkesztője volt. Emigráns lapokba és folyóiratokba – többek között a Látóhatárba – írt karcolatokat, naplójegyzeteket, filmcikkeket. 1951-ben Münchenbe költözött, ahol a Szabad Európa Rádió belső munkatársa lett. Színes riportokat és filmszemléket írt, megszervezte a rádió zenés szórakoztató műsorait, valamint Cseke László néven az 1960-as, 1970-es, 1980-as években népszerű disc-jockey volt (a "Délutáni randevú" és a "Teenager party" szerkesztő-műsorvezetőjeként), elsősorban fiatalok körében.
Cseke László - Teenager party / Szabad Európa Rádió - YouTube
A hazai pártvezetés viszonylag korán aggódni kezdett a mind hallgatottabb Cseke miatt, ám "a fiatalokba a burzsoá életszemléletet csepegtető méreg" elleni vakcinát nem találta. A kommunista istenek tanácsa, a politikai bizottság 1965-ben újólag áttekintve a kérdést szokatlan módon még vitába is keveredett. A pártvezér, Kádár János a "csábító" Teenager Party nevezte a fő felelősnek azért, hogy a disszidálások száma – a nyugati utak háromévenkénti engedélyezésével párhuzamosan – ugrásszerűen nőtt. © Fortepan "Kemény kézre lenne szükség" – kontráztak rögvest a keményvonalasok, akikkel szemben a nem éppen a liberalizmusáról elhíresült belügyminiszter, Benkei András így érvelt: "Ha mindenütt, ahol nyíltan hallgatják a Szabad Európát, a Belügyminisztérium szigorúan járna el, akkor minden középiskolát be kellene csukni... " Szavait a pb asztalára tett belügyi jelentéssel támasztotta alá. Eszerint – "60-70, esetenként ennél is több levél megy naponta a magyar fiataloktól a SZER-nek. A fiatalok döntő többsége ténylegesen csupán a zenei műsor iránt érdeklődik, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy az utóbbi időkben elszaporodtak a kifejezetten ellenséges levelek.
A javasolt tömegdalok, így például Az amuri partizánok dala vagy a Bunkócska végül is a Magyar Rádióban sem szorította ki a slágereket. Az imperialista felforgatókkal szemben a pb más fronton kényszerült harcot indítani. A sajtó, a rádió és a televízió, valamint a filmgyártás feladatul kapta, hogy a belügyi szervekkel együttműködve "tudatosítsák a közvéleményben, hogy (... ) a SZER műsorainak terjesztése törvénybe ütközik". Ezen ideológiai projekt jegyében született 1967-ben – egy demonstratív SZER-ellenes perrel párhuzamosan – a Teenager Party című dokumentumfilm is. A Kárpáti György rendezte agitációs propagandaanyag forgatókönyvét a nem sokkal később Mikroszkóp Színpad igazgató konferansziéjaként ismertté vált egykori államvédelmis elhárító tiszt, Komlós János, valamint a Népszabadság SZER-szakértő újságírója, Pintér István írta. A gúnyos hangú film egyebek mellett felvonultatta a nemzeti színészidolt, Sinkovits Imrét, a csak Kiskabosként becézett nagy nevettetőt, Kabos Lászlót és a már említett Komjáthy Györgyöt.
Annak a műsornak volt gazdája, Komjáthy György, aki aztán - ugyancsak túl a hetvenen - együtt dolgozhatott a Budapest Rádióban egykori vetélytársával. A zenében is megtörtént a rendszerváltás. Most pedig egyedül maradt az egykori bálványok közül.
Diébédo Francis Kéré Burkina Fasó-i születésű, Berlinben élő építész, oktató és társadalmi aktivista nyerte el idén a legrangosabb építészeti elismerésként számon tartott Pritzker-díjat, a díj történetének első afrikai kitüntetettjeként. A zsűri indoklása szerint Diébédo Francis Kéré az úttörője egy olyan építészetnek, amely fenntartható szélsőséges nélkülözésben élő vidékeken is, különösen Afrikában, azon belül szülőföldjén, Burkina Fasóban. "Tevékenysége egyszerre mérnöki munka és szolgálat, amely számtalan polgár életét és élettapasztalatait teszi könnyebbé a világ egy olyan régiójában, amelyet időnként elfelejtenek" – méltatta Diébédo Francis Kéré munkásságát kedden Tom Pritzker, a díjat támogató Hyatt Alapítvány elnöke. Mint az építész elmondta, mindig olyan tereket akart alkotni, amelyek az embereknek kényelmet és nyugalmat adnak, de inspirálják is őket. Kéré agy megtiszteltetésnek tartja, hogy ezekben az időkben, amikor a világjárvány még világosabbá tette a kölcsönös függésünket és amikor az erőforrások csökkenése egyre több konfliktust generál, látásmódja ilyen elismerésben részesül – hangsúlyozta.
Diébédo Francis Kéré a díj 51. kitüntetettje. Fotók: AFP/Odd Andersen
E projekt sikere 120-ról 700-ra növelte az iskola diáklétszámát, és katalizáltorként hatott a tanári lakások (2004, Gando, Burkina Faso), egy bővítmény (2008, Gando, Burkina Faso) és egy könyvtár (2019, Gando, Burkina Faso) építését. A 2022-es zsűri közleménye ezt írja Kéréről: "Belülről tudja, hogy az építészet nem a tárgyról, hanem a célról szól; nem a termékről, hanem a folyamatról. Francis Kéré egész munkássága a helyben gyökerező materialitás erejét mutatja meg. A közösségek számára és közösségekkel együtt épített épületei közvetlenül e közösségekéi – készítésükben, anyagaikban, programjaikban és egyedi karakterükben. " Az általános és középiskolákban végzett munkájának eredménye számos intézmény létrehozását katalizálta, amelyek mindegyike a bioklimatikus környezet és a helyi sajátosságokra jellemző fenntarthatóság iránti érzékenységet mutatja, és sok generációra van hatással. A Startup Lions Campus (2021, Turkana, Kenya), egy információs és kommunikációs technológiai campus, helyi kőbánya kövét és egymásra épített tornyokat használ passzív hűtéshez, hogy minimalizálja a technológiai berendezések védelméhez szükséges légkondicionálást.
Az Egészségügyi és Szociális Jóléti Központ (2014, Laongo, Burkina Faso) falait különböző magasságú, keretezett ablakok mintázata díszíti, hogy az álló orvostól az ülő látogatón át a fekvő betegig mindenki számára festői kilátást nyújtson a tájra. Kéré tervei szimbolikával átszőttek, Afrikán kívüli munkáira hatással van gandói neveltetése és tapasztalatai. A nyugat-afrikai hagyomány, miszerint egy szent fa alatt eszmét cserélnek, történeteket mesélnek, ünnepelnek és összegyűlnek, mindenütt visszatérő motívum. A Sarbalé Ke at Coachella Valley Music and Arts Festival (2019, Kalifornia, Egyesült Államok) című műve a bissai anyanyelvén az "Ünnepek házát" jelenti, és az odvas baobabfa alakjára utal, amelyet hazájában gyógyhatásai miatt tisztelnek. A Serpentine Pavilion (2017, London, Egyesült Királyság) központi formája szintén egy fa formájából ered, és a falakat háromszög alakú indigószínű modulok alkotják, amely szín az építész kultúrájában az erőt jelképezi. A leválasztott tető az afrikai épületeinek tetőzetére emlékeztet, de a pavilon belsejében az esővíz a szerkezet közepébe folyik, kiemelve a világszerte tapasztalható vízhiányt.
2/10 Gando Primary School, photo courtesy of Erik-Jan Owerkerk A Burkina Faso-i Gando-ban született és a németországi Berlinben élő Francis Kéré az építészet folyamatán keresztül közösségeket formál és alakít át. A társadalmi igazságosság és elkötelezettség iránti elkötelezettségén, valamint a helyi anyagok intelligens felhasználásán keresztül a természeti klímához való kapcsolódás és az arra való reagálás érdekében olyan perifériára szorult, korlátozásokkal és nehézségekkel terhelt országokban dolgozik, ahol az építészet és az infrastruktúra hiányzik. Kortárs iskolai intézményeket, egészségügyi létesítményeket, lakásokat, polgári épületeket és köztereket épít, gyakran olyan országokban, ahol az erőforrások törékenyek és a közösség létfontosságú, munkáinak kifejezőereje meghaladja az épület értékét. "Azt remélem, hogy megváltoztatom a paradigmát, arra ösztönzöm az embereket, hogy álmodjanak és kockázatot vállaljanak. Attól még, mert gazdag vagy, nem szabad pazarolnod az anyagot. Attól még, mert szegény vagy, törekedned kell arra, hogy minőséget teremts" – mondja Kéré.
Építsen egy jobb világért. Német Építészeti Múzeum, Frankfurt am Main. 2016: Színes táj. A Philadelphia Művészeti Múzeum átrium 2017: Kéré Ferenc. Gyökeresen egyszerű. AM Architektur Múzeum, München TU; Pinakothek der Moderne, München 2017: Serpentine Galéria pavilon, London 2018: Kéré Ferenc. Elsődleges elemek, Museo ICO, Madrid 2019: Sarbalé ke, 12 torony. Coachella Művészeti és Zenei Fesztivál Indioban, Kaliforniában. Kéré különféle csoportos kiállításokon vett részt, többek között 2011-ben a New York-i MOMA "Small scale big change" rendezvényén és 2016-ban, valamint 2018-ban a velencei építészeti biennálén. Film 2016-ban Daniel Schwartz svájci fotós forgatta a Francis Kéré: Egy építész és a vetítés közötti terv című dokumentumfilmet, amelyet aztán számos építészeti kiállításon bemutattak. irodalom Andres Lepik, Ayca Beygo (Szerk. ): Kéré Francis - Radikálisan egyszerű. Kiállítási katalógus. Berlin: Hatje, Cantz 2016. ISBN 978-3-7757-4216-0 Luis Fernández-Galiano, (Szerk. ): Kéré Francis - Elsődleges elemek.