Kiegészül a törvény a tőzsdei cégek egyedi és konszolidált éves beszámolójának közzétételi határidejével A gazdálkodóknak alapvetően éves beszámolójukat a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, a konszolidált beszámolójukat a mérlegfordulónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni. Ugyanakkor egy uniós irányelv értelmében a tőzsdei kibocsátónak pénzügyi beszámolójukat az egyes pénzügyi évek végét követően legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tenniük. Az irányelv miatt a magyar számviteli törvény kiegészítésre kerül. Így azon vállalkozók, amelyeknek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, éves beszámolójukat, illetve konszolidált éves beszámolójukat legkésőbb a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni - figyelmeztet Ujvári Péter. Létszámmal kapcsolatos kifejezések egységesítése A jelenleg hatályos számviteli törvény a különböző – beszámolókészítésre, könyvvizsgálatra vonatkozó – határértékek számításánál különböző létszám fogalmakat használ.
Az átalakulások, egyesülések, szétválások számvitele Az átalakulások, egyesülések, szétválások jogszabályi hátterének bemutatása - polgári jogi szabályozás, átalakulási törvény, számviteli törvény Az egyes eljárások tartalma, az egyesülések és szétválások típusai a Ptk rendelkezései alapján Az átalakulás, egyesülés, valamint a szétválás folyamata és számviteli teendői A vagyonmérleg-tervezettel kapcsolatos előírások, a tervezetek alapját képező beszámolók Az átalakulási törvény előírásai (un.
Erre januártól kezdve nem lesz szükség. Hasonló változás történt az idei év elején a támogatások elszámolásával is. Mivel a támogatásokat utólag fizetik ki, a mezőgazdaságban jellemző volt, hogy az egyik évben a termelőnek rengeteg költsége keletkezett, s veszteséget kellett kimutatnia, mert a bevétel – a támogatás – csak a következő évben érkezett meg. Ezt a problémát a számviteli törvény 2019-től hatályos változása orvosolta, lehetővé téve az elhatárolást. Nem árt vigyázni A vállalatok teljesítménye jobban átlátható az új szabályozással, amely a valóság elvéhez közeledett. Ez azonban kockázatokat is rejt magában. Mert mi van, ha egy vállalat a valóság elvére hivatkozva arról a pénzről is azt állítja, hogy be fog jönni, amelyik pedig sosem folyik majd be? S mondjuk egy bank ezt veszi figyelembe a hitelkérelem elbírálásánál? A már említett építőipari példával élve meg kell majd nézni, hogy a megrendelő miért nem fogadja el a teljesítést. Csak húzni akarja az időt, hogy később kelljen fizetnie?
Az egyes adótörvények módosításáról szóló, 2020. november 26-án kihirdetett törvény több ponton is megváltoztatta a számviteli törvényt. A hatályos változások kitérnek többek között a tőketartalék ügyletekre, az osztalék elszámolására, a nettósításra és a tőzsdei cégek éves beszámolóival kapcsolatos teendőkre is. A Deloitte szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat a vállalkozások számára. Változnak a tőketartalék könyvelésének szabályai A módosítás célja a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti harmónia megteremtése. A hatályos szabályozás értelmében a társaságok a változásbejegyzési kérelemben valamennyi cégadat esetében meghatározhatják a változás időpontját. Ezen előírás alól a tőke leszállítás kivételt jelent. A számviteli törvény jegyzett tőkére vonatkozó előírásai igazodtak a cégtörvény előírásaihoz, azonban a tőketartalék esetében ezt a rendelkezést korábban nem kezelték. A mostani törvénymódosítás alapján immáron a tőketartalék változása is könyvelhető a változás időpontjával.
Szabályozásra került az osztalék miatti kötelezettség elengedése A jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás időpontjában, az osztalékról szóló döntés időpontjával, eredménytartalék csökkentő tételként kell elszámolni. A társaság tulajdonosa azonban dönthet úgy, hogy az osztalék miatti követelését a kifizetése előtt elengedi. A számviteli törvény korábban nem rendelkezett arról, hogyan kezelendő ez a helyzet. A törvénymódosítás alapján az osztalék miatt elengedett kötelezettséget az eredménytartalék növekedéseként kell könyvelni, amelyet az elengedés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni. A módosítás 2020. november 27-től hatályos. Mikor megengedett a nettósítás? A számviteli alapelvek rögzítik, hogy a nettósítás nem megengedett, néhány kivételtől eltekintve a bevételeket és a költségeket, illetve a követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben nem szabad elszámolni. Ugyanakkor a számviteli törvény időnként bővíti azoknak a gazdasági eseményeknek a körét, melyek esetében mégis megengedett a nettó módon történő elszámolás.
A tőketartalék növekedése azonban csak akkor könyvelhető a cégbírósági bejegyzés vagy a változás időpontjával, ha a kapcsolódó eszköz (pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás) átvétele megtörtént. A törvénymódosítás hatással lehet azon gazdálkodókra, akik 2020. november 27-ét követően hajtanak végre tőkeemelést, hiszen az előírás ettől a naptól fogva hatályos – hívta fel a figyelmet Juhász Péter, a Deloitte számviteli tanácsadásért felelős projektmenedzsere. Szabályozásra került az osztalék miatti kötelezettség elengedése A jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás időpontjában, az osztalékról szóló döntés időpontjával, eredménytartalék csökkentő tételként kell elszámolni. A társaság tulajdonosa azonban dönthet úgy, hogy az osztalék miatti követelését a kifizetése előtt elengedi. A számviteli törvény korábban nem rendelkezett arról, hogyan kezelendő ez a helyzet. A törvénymódosítás alapján az osztalék miatt elengedett kötelezettséget az eredménytartalék növekedéseként kell könyvelni, amelyet az elengedés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni.
Bejelentési kötelezettség 30-37. § – Kijelölt személy 31. § – Bejelentés – Bejelentés tipológiája (1) Típusszabályzat – könyvviteli szolgáltatóknak – Bejelentő védelme – Szolgáltatói bejelentések száma – Bejelentések szolgáltatók szerint – IV. Belső ellenőrző és információs rendszer, képzési program 63-64. § – V. Szabályzat 65. § – Határidő – Belső szabályzat készítés – Belső szabályzat kötelező tartalmi elemei Pmt. alapján – Belső szabályzat kötelező tartalmi elemei Kit. alapján – Felügyelet, szankciók – NAV PEI ellenőrzési tevékenység – 2012. évi C. tv a Büntető Törvénykönyvről 4. RÉSZ – Saját tőke számvitele – Saját tőkét érintő gazdasági események és a mögöttük lévő (97 perc) TÉMAKÖRÖK: Szt. 35. § (1) – Saját tőke fogalma – Saját tőke jellemzői – Saját tőke struktúrája – Fogalmak – Jegyzett tőke – cégjog – Jegyzett tőke – számvitel – Jegyzett tőke könyvelése – Jegyzett tőke leszállítása – Tőkekivonás könyvelése – Eszköz kiadás TT fejében – Tőkeleszállítás könyvelése – Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – Tőketartalék – Eredménytartalék – Lekötött tartalék – Pótbefizetés könyvelése – Lekötött tartalék – Értékelési tartalék – Piaci értékelés alapján képzett értékelési tartalék – Saját tőkével szembeni elvárás – Gt.
2022. 03. 08. 05:00 Jóváhagyta az országos nemzetiségi listás szavazólapok mintáit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfőn. Falusi csok költségvetés módosítás. Miután az NVB nyilvántartásba vette az országos nemzetiségi listákat, és az erről szóló határozatok jogerőre emelkedtek, a testület következő feladata a szavazólapok adattartamának jóváhagyása volt. Ez az úgynevezett imprimálás azt jelenti, hogy az NVB elfogadja a szavazólap "képét", azt, hogy helyesen szerepel-e rajta a jelölőszervezet, valamint a listán lévő jelölt neve. Az NVB a 12 nemzetiség (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) esetében külön-külön fogadta el az országos nemzetiségi listás szavazólap képét, mivel minden nemzetiségi választópolgár csak a saját nemzetisége szavazólapját kapja majd meg a szavazáskor. (Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a január 31-ei határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra. )
McKinsey: nagy a nyomás a magyar biztosítókon az infláció és a gyenge forint miatt Jelentősen felforgatta a pandémia a biztosítási szektort, egy sor megatrend alakítja át most a szektort. Rafal Domanski, a McKinsey & Company társpartnere a Portfolio Biztosítás 2022 konferenciájának nyitóelőadásában kitért a közép-európai biztosítók helyzetére is, kiemelve, hogy a magyar szolgáltatók eredményét az infláció és a gyenge forint is nyomás alá helyezi. Falusi csok költségvetés kitöltése. Nem maradt el azonban a fejlesztési lehetőségek bemutatása sem. Megkezdődött a Portfolio biztosítási konferenciája Sokak várakozásával ellentétben nem vetette vissza a koronavírus-válság a magyar biztosítási piac növekedését: továbbra is dinamikusan nő a szektor díjbevétele. Meglepően jól teljesítenek az életbiztosítások, immár nem csak a nyugdíjcélú termékeknek köszönhetően, miközben a vagyon- és felelősségbiztosításoknál is látni szép teljesítményeket. Új típusú kockázatok leselkednek azonban a piacra: a magas infláció és a megemelkedett hozamkörnyezet, a klímaváltozás és a szinte kötelező ESG-átállás, az ügyféligények megváltozása, a termékstruktúrák és az értékesítési csatornák átalakulása sok kérdést vet fel a piac jelenével és jövőjével kapcsolatban.
Egy év "járványszünet" után a Portfolio hagyományainak megfelelően érdekes panelbeszélgetések, előadások és networking lehetőségek biztosítják kora tavaszi Biztosítás 2022 konferenciánk közönségének, hogy megvitassa a jövő üzleti lehetőségeit és kockázatait a fent említett témákban, területeken. Durva áremelkedést hozott a falusi csok is - Napi.hu. A biztosítók mellett a biztosításközvetítők és jogi, tanácsadói partnerek, IT-cégek, más beszállítók számára is érdekesek a rendezvényen elhangzó információk. A konferencia leírása és programja itt olvasható. Fotók: Stiller Ákos / Portfolio
A pályázati alprogramokat ugyanis a falvakban élők és a helyi önkormányzatok kéréséhez igazítják. Döntő részben önkormányzatoknak írnak ki pályázatokat, mert azokat a helyi életminőséget meghatározó szolgáltatásokat, amelyeket a pályázatok érintenek, leginkább a települések viszik. A Magyar falu programmal reményt kaptak a vidéki kistelepülések. Ők tartják fenn a helyi utakat, járdákat és az intézmények többségét. Emellett az egyházközségeket és civil szervezeteket is támogatják, hiszen ők is a helyi közösségi élet fontos szereplői. A program idei tizenöt pályázatából, egy kivétellel, már mindet kiírták, a kutyák azonosító csippel való ellátásáról, veszettség elleni oltásáról, valamint a kutyák és macskák ivartalanításáról szóló kiírás ezután jelenik majd meg. – Jellemző, hogy ha az előző évben egy pályázat nagyon népszerű volt, akkor azt a következő esztendőben is megjelentetjük, sőt igyekszünk arra a célra több forrást biztosítani. Az újdonságok közé tartozik idén a gépszínpályázat, amelyet azért kértek az önkormányzatok, mert szükségük van olyan ingatlanra, ahol a beszerzett gépeket, egyebek mellett kistraktorokat, bobketeket, buszokat és más járműveket tárolják, adott esetben karbantartják – mondta el Gyopáros Alpár.