Trencsén megye nemesi közgyűlése (1656-1676). (Protocolla determinatiorum). Nemeslevél kihirdetése valamint peres ügyek. Trencsén vármegye Levéltára. (MOL microfilm. Eredeti jegyzőkönyv –Nyitra területi Állami Levéltár. ) (693/a-694/a. oldal) Az Úr 1672. Miért éppen Tóth Gabi? - Szólj Be a Papnak!. évében, Mihály arkangyal ünnepe utáni hétfőn /október 3. /, Trencsénben tartott pecsételő szék ülése. Vitézlő Sztranyay György bemutatta az őfelsége által részére adományozott armálist/nemeslevelet és kérte a nyilvánosan történő felolvasását és a szokott módon történő kihirdetését. Ugyancsak Sztranyay György úr kérésére felolvastatott és kihirdettetett az őfelsége által részére kiadott oltalomlevél is. Nagyméltóságú gróf Esterházy Pál dunán-inneni főkapitány és méltóságos gróf hadadi Wesselényi László nevében és személyében vitézlő Jeszenszky Mihály ünnepélyesen tiltakozik és újból, és újból ellentmond a nemeslevél Sztranyay György úr kérésére történő kihirdetésének, mivel a fent említett Sztranyay György emlékezet óta az ő örökös uradalmaik alattvalójaként élt, továbbá az ő beleegyezésük és ajánlásuk nélkül szerzett magának nemeslevelet és vétette fel magát az igazi nemesség sorába.
A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. Hungarikummá nyilvánította a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet a Hungarikum Bizottság, elismerve annak egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét. Ez méltó elismerése a székelység több száz éves hagyományának, az egész Kárpát-medencei magyarság közös szellemi értékének. Pünkösd jelképei pünkösdi rózsa galamb tűz szél Pünkösdi ételek A rántott csirke és az idei liba sült uborkasalátával számítanak a leghagyományosabb pünkösdi ételeknek. Milyen ünnep a pünkösd? Idén mikor ünnepeljük? - TUDOMÁNYPLÁZA. Jellemző még a báránysült, báránypaprikás, és a friss gyümölcsökkel készített édes tészták. Pünkösdi köszöntők Pünkösdi versek Pünkösdi idézetek
Annak ellenére, hogy Az Egri csillagok – mint ahogy alcíme is mutatja – Bornemissza Gergely életét igyekszik bemutatni, vitathatatlan, hogy a regény egyik főszereplője Dobó István, aki valós történelmi személy volt. A mostani írásunkban elemezzük személyét Gárdonyi műve alapján, egy másik szösszenetben pedig arról olvshattok, hogy milyen ismereteink vannak a valóságban erről az ízig-vérig katonaemberről. Megsúgom, néhol meg fogtok lepődni. Lássuk tehát először, mit tudunk meg Dobó Istvánról a regény alapján. Dobó István közvetlenül az első rész második fejezetében megjelenik, négy katonája élén lovagol be Bornemissza Gergely szülőhelyére, Keresztesfelvára. "Egy piros köpenyeges, szőke dalia lovagol elöl. Darutoll a süvegén. Előtte a nyergen keresztbe fektetett puska. Könnyű, meggyszín zekéje alól páncéling csillog. Mögötte négy másik vitéz. Hogy beérkeznek a faluba, jobbra-balra forgatják a fejüket, mintha valami csoda volna annak a falunak minden háza. " Rögtön megtudjuk tehát, hogy hogyan néz ki Dobó István, milyen ruhában van, és a katonák csodálkozásából az is kiderül, hogy nem számítottak falura a közelben, véletlenül tévedtek erre.
Perényi Gábor utódok nélküli halálával csak a nádori ága halt ki 1567-ben, a família egyik, bárói ágának a mai napig élnek leszármazottai. A cikkhez felhasznált források: Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka – Dobó István regényes életrajza Gonda Könyvkiadó, 2002., Eger Gyárfás István: Dobó István Egerben Akadémiai székfoglaló, 1879. Kenyeres István: Dobó István, életrajzi vázlat in: Az egri vár híradója 38., Eger, 2006 Zubánics László: A Ruszkai Dobó család in: Hatodik Síp, 1998. tavasz Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Megveszem most!
Csak azért lehetett még életben, mert a kivégzését a bécsi udvar egy évre felfüggesztette. De mi is történt Dobóval, hogy ennyire súlyos büntetést kapott, és hogyan lehetett, ahogy ma mondanák, büntetett előéletűként ő az egri kapitány? "Dobó István mint megannyi más korabeli nemes, szinte állandóan perben állt. Egy látszólag jelentéktelen ügy azonban igencsak megkeserítette életét. 1548-ban a Dobók palóci várának közelében birtokos Tegenyei Tamás hatalmaskodásért beperelte a Dobó-testvéreket. Szó volt ökrök elhajtásáról, szántók elbirtoklásáról és a tegenyei udvarház megtámadásáról, egyszóval a korszakban általános ügynek indult a per" – írja egy 2006-ban megjelent, Dobó életrajzi vázlatának szánt tanulmányának A pereskedő Dobó alcímű fejezetében Kenyeres István. Tegenyeiék, mint az Apor Ferenc regényes Dobó-életrajzában olvasható, 1544-ig vezették vissza a Dobóéktól elszenvedett sérelmeiket. Az első esetet így írja le: "Tegenyei Tamás Szent György nap táján elküldte két négyökrös szekérre való embereit a bajánházai erdőbe, fáért.
Dobó István beszéde az egri várvédőkhöz - YouTube
Első írásos említése Csiffáry Gergely 2005-ös tanulmánya szerint 1507-ből való, amikor két testvérével, Györggyel és Lászlóval együtt korábbi Losonczy-birtokokat kap Hont megyében. A katonai szolgálatára az első bizonyíték 1546-os, amikor Győr várának egyik magyar huszártisztje, 98 huszár parancsnoka. Egy évvel később már Huszt várában várnagy, a nagy jelentőségű és jól jövedelmező máramarosi sóbányák prefektusa, illetve Máramaros vármegye ispánja. Eger várnagya és egyben Dobó várkapitány-helyettese 1551-ben, tehát az ostrom előtti évben lett. A török támadás idején a regény szerint a korábbról megismert harciasságával tűnik ki: "egy másfél öles kopjával maga is a falra ugrik" – írja róla egy helyen Gárdonyi, "alig lehetett visszatartani, hogy ki ne rontson" a törökök közé, majd az ostrom utolsó óráiból már azt tudjuk róla, hogy "sisakrostélyán pirosan ömlik a vér". Bár súlyosan megsérült az Ókaput védelmezve – Tinódi szerint "kő miá Mecskeinek nagy sérelme" –, ez sem tántorította el a további küzdelmektől, az ostrom utolsó napjáig kinn volt a várfalakon.
Abban a korban rendszeresek voltak a rekvirálások, ám a sajóvárkonyi parasztok ezúttal valamiért vonakodtak a kérésnek eleget tenni. Ez elég volt a heves vérmérsékletű Mekcseynek, aki nyolc-tíz fős csoportjával a parasztokra támadt, vélhetően a könnyű diadal reményében. A sajóvárkonyiak azonban ellenálltak a katonáknak, és véres fegyveres összecsapás alakult ki. A 16. században élt Istvánffy Miklós szerint "[Mekcsey] s a vele lévő vitézek a várasbelieknek egynehány pár igavonó lovat hadtanak volna alájok készíttetni, s azok szót nem fogadván tétovázással késedelmet szereznének, rajok támadván fegyverre költenek s mind a két félben sokan megölettetvén, midőn ő nem igen jó esmeretekben lévén a támadás leállítására odafutott volna, homlokba vágatván egy szekercével, egy paraszt szántóembertől a híres-neves vitéz ember megölettetek. " Tinódi pedig így írta le ugyanezt az összecsapást: Nagy vakmerő pórok feltámadának. Segítségöt utána sem adának, Sőt fegyverekkel ellene állának, Egy fejszével őt homlokba találák.
Perényi Gábor történetesen a Perényi család nádori ágának egyik leszármazottja, Abaúj vármegye főispánja és felső-magyarországi főkapitány volt, továbbá a térség egyik leggazdagabb embere. Őt sejtik a történészek annak hátterében, hogy a Révay Ferenc nádori helytartó elnöklete alatt összeült bíróság a Tegenyei Tamás ellen elkövetett hat rendbeli hatalmaskodásért Dobót és két testvérét, Ferencet és Domokost fej- és jószágvesztésre ítélte. A király ezt az ítéletet enyhítve egy év haladékot adott az ítélet végrehajtására, de azzal a feltétellel, hogy a Dobó-fivéreknek egy éven belül kártalanítaniuk kell Tegenyeit. Kenyeres már említett tanulmánya szerint Dobó 1552 elején halasztási parancsot eszközölt ki az ügyben, de a sikerrel zárult várvédés és az erdélyi elfoglaltságai miatt nem tudta az ügyet lezárni. Pontosabban az feltehetően lezárult volna a feledés homályába merülés jól ismert magyar joggyakorlatával, szóval nyilván nem lett volna folytatása. Csakhogy a Dobó család időközben pert indított Perényi Gábor ellen Sárospatak birtoklásáért, erre válaszul Perényi rávette Tegenyei özvegyét az 1548-as per folytatására.