Mi a különbség a home office és a távmunka között? | SINOSZ Kihagyás Mi a különbség a home office és a távmunka között? A távmunkában történő munkavégzést a Munka törvénykönyve részletesen szabályozza. "A távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. " A távmunka esetén a munkavégzés nem a munkáltató telephelyén történik, a legtöbb esetben a munkavállaló otthonában, de máshol is lehet dolgozni. A távmunkához arra is szükség van a törvény szerint, hogy a munkavégzés információtechnológiai és informatikai eszközzel történjen és a munka eredménye is elektronikus eszközzel jusson el a megjelölt helyre. Erre az a munkajogi főszabály, hogy a munkaszerződésben kell megállapodni a munkaadónak és a munkavállalónak. Most a koronavírus miatt a veszélyhelyzet megengedi, hogy a " munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti".
szigorú követelményeinek nem, a Kormányrendelet fenti, módosított feltételeinek viszont többnyire már megfelelnek. A Kormányrendelet feltételeit teljesítő home office pedig a veszélyhelyzet végéig ideiglenesen távmunkának tekintendő. A távmunkavégzésről változatlanul írásban, a munkaszerződésben kell a feleknek megállapodniuk, a tartós home office tehát továbbra is konszenzust igényel mindkettejük részéről. Ennek hiányában a munkáltatónak "átmeneti, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás" jogcímén továbbra is csak korlátozott mértékben, naptári évenként 44 beosztás szerinti munkanapra nézve van lehetősége home office egyoldalú elrendelésére. Újdonság viszont, hogy a Kormányrendelet – eltérést megengedő módon – kijelöli a távmunkavégzés főbb kereteit is. Ezek alapján a munkavállaló távmunka esetén főszabályként legfeljebb a munkanapok egyharmadában dolgozik a munkahelyén, a többi munkanapon távolról végzi a munkáját. Távmunkában a munkáltató utasítási joga csak az elvégzendő feladatok kijelölésére terjed ki.
– a jogalkotó immár hosszú távon is eldöntötte a kérdést – Az elmúlt közel két éves pandémiás helyzetben töltött időszak alatt újra és újra felmerült a home office és a távmunka szabályainak egységesítésére vonatkozó igény, melyet a jogalkotó ez idáig kizárólag átmenetileg, a veszélyhelyzet idejére szabályozott. Figyelemmel azonban arra, hogy ezen időszak alatt a munkáltatók és a munkavállalók megfelelően tudtak alkalmazkodni az eltérő munkavégzési helyen történő munkavégzés kihívásaihoz, valamint ki tudták alakítani az ehhez szükséges rendszereket, valójában nem várható az, hogy a veszélyhelyzet jövőbeli megszűnését követően a felek visszaálljanak a járványidőszakot megelőző munkavégzési formákra. Ezen megváltozott piaci igények alapján azonban a jogalkotónak hosszú távon is módosítania, illetve egységesítenie szükséges a távmunkavégzés szabályait. Mindez alapján – túlmutatva a veszélyhelyzeti időszakon – módosításra kerültek mind a munka törvénykönyve, mind pedig a munkavédelmi törvény vonatkozó szakaszai.
A munkaszerződésben nem szereplő munkahely Előfordul, hogy a felek a munkaszerződésben mégsem rendelkeztek a munkahelyről. Ilyen esetben a munkaszerződés nem érvénytelen, hanem munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. A szokásos munkavégzési hely megállapítására nyilvánvalóan akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló hosszabb-rövidebb ideje már dolgozik. Ha a munkavállaló például egy-egy kivételtől eltekintve folyamatosan ugyanott dolgozik (pl. a munkáltató székhelyén), akkor ezt a helyet kell a munkavégzés szokásos helyének tekinteni, akkor is, ha eseti jelleggel más helyen is dolgozott a munkáltató utasítására. Ugyanis a munkáltatónak van joga arra, hogy a munkavállalót a törvény szabta korlátok között, átmenetileg a munkahelyétől eltérő helyen foglalkoztassa. Ez azonban nem jár a munkahely módosításával vagy nem jelent többes munkahelyet. Fontos, hogy a szokásos munkavégzési hely alapján meghatározott munkahely megváltoztatásához szintén a munkaszerződés közös megegyezéssel való módosítása szükséges, függetlenül attól, hogy a munkaszerződésben a munkahely megjelölése nem szerepel.
Bizonyos időközönként ellenőrizzük partnerünket. Az egyéni vállalkozók adatai elérhetőek és ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában. Ha a nyilvántartás adatai szerint a partnerünk megszüntette vagy szüneteltette tevékenységét, akkor az ezen időszaki számla befogadását el kell utasítani. Mivel a magánszemély partnerünk elvégezte a munkát, de nem minősült egyéni vállalkozónak, ezért a bevétele önálló tevékenyégből származó jövedelemnek minősül. A legfrissebb NAV-figyelőben ezen kívül olvashatnak többek között az egyéni vállalkozás megszüntetéséről, a 6. héten megjelent friss Információs füzetekről, a bolgár áfa fizetésére kötelezett természetes személlyel kereskedelmi kapcsolatban állók figyelmét is felhívjákegy fontos változásra. A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere. Kapcsolódó cikkek 2022. január 10. NAV-Figyelő 1. hét: itt vannak az új információs füzetek Információs füzetek jelentek meg az egyszerűsített foglalkoztatásról, az adószám és adóazonosító jel kiváltásáról és a háztartási munkáról – egyebek mellett erről olvashatnak az idei első NAV-Figyelőben.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartása a leglényegesebb adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az egyéni vállalkozók nyilvánosan el nem érhető adatai is megismerhetőek kérelemre, adatszolgáltatás formájában az alábbi esetekben: a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából, a rendőrség a bűncselekmények és szabálysértések felderítése céljából, a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában a nyilvánosan el nem érhető adatok közül az egyéni vállalkozó anyja nevét, születési helyét és idejét és elektronikus elérhetőségét, valamint lakcímét megismerhetik az alábbi hatóságok: a bíróság, az ügyészség, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a gazdasági vagy szakmai kamara, közigazgatási szerv közfeladatai ellátása érdekében, jogi képviselő jogi képviselettel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartása az interneten bárki számára elérhető az alábbi oldalon: INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc) Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!! Ár: 21. 900 Ft + áfa helyett 17. 900 Ft + áfa Részletek, jelentkezés > The post INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning appeared first on Jogadó Blog.
A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a KIM Céginformációs Szolgálattól és a KIM-mel szerződésben álló disztribútoroktól illetve a oldalon - külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében - hiteles vagy nem hiteles papíralapú másolat kérhető. Tehát a hatályos cégkivonatok térítésesek, míg a tájékoztató jelleggel kiadott "Tárolt Cégkivonat" ingyenes. A "tárolt", nem hiteles cégkivonat a oldalon elérhető. Egyéni vállalkozók nyilvántartása Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Mi az adatbázis? Az egyéni vállalkozók működésére vonatkozó információkat. Ezek az adatok ismerhetők meg: egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, adószáma, statisztikai számjele, nyilvántartásba történő felvétel napja (egyéni vállalkozó bejegyzésének napja), állapota (működik/szüneteltetett/megszűnt), szüneteltetés vagy megszűnés kezdő időpontja, vállalkozó neve, székhely adatai főtevékenysége igazolványra vonatkozó adatok, telephelye, egyéb tevékenységi körre vonatkozó adatok.
Adóellenőrzéskor komoly hátrány is érheti azokat, akik nem járnak el kellő körültekintéssel üzletfelük kiválasztásakor. Rendszeresen ellenőrizzük egyéni vállalkozó szállító partnerünket Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet, hogy adóellenőrzéskor komoly hátrány is érheti azokat, akik nem járnak el kellő körültekintéssel üzletfelük kiválasztásakor. Igaz ez akkor is, amikor egyéni vállalkozónak adunk megbízást. Ugyanis előfordulhat, hogy cégünk – egyéni vállalkozó – alvállalkozója bejelenti a NAV felé, hogy tevékenyégét szünetelteti. A szünetelés bejelentését követően, annak időtartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Ugyanakkor a szünetelés után a vállalkozói tevékenység, a bejelentést követő nappal újra gyakorolható. Mi történik, ha az egyéni vállalkozó (EV) mégis szolgáltatás nyújt ezen időszakban, de ezen jogsértő állapotról nem tett említést megbízójának?
A cégbíróság által vezetett cégjegyzékben szereplő, az adott cégre vonatkozó fennálló adatokat tanúsító hiteles dokumentum. A cégkivonat nem tartalmazza a cégjegyzékből már törölt adatokat, csakis a kiadásakor aktuális adatokat tartalmazza. Nélkülözhetetlen feltétele a gazdaság működésének, hogy nyilvánosak és bárki számára hozzáférhetők legyenek a cégek legfontosabb adatai, azok változásai. A cégnyilvántartás ezáltal biztosítja a cégadatok nyilvánosságát, a cégek hitelezőinek védelmét. A cégkivonat Alapvető eleme a cégkivonat, amely tartalmazza a valamennyi cég esetében kötelezően bejegyzendő adatokat. A cégnév, a székhely vagy a cégjegyzésre jogosult személyek, tevékenységek, bankszámlaszámok. A cégnyilvántartásnak a cégjegyzékhez szervesen kapcsolódó nélkülözhetetlen további részei, mellékletei is vannak, így például a cég létesítő okirata továbbá ezek változásai. Ide tartoznak még azok az iratok is, amelyek nem igazolják közvetlenül a cégjegyzék egyes adatait, de a forgalom szempontjából mégis jelentősek.