Az 1970-es években a gráfelmélet volt a tiszta matematika egyik első olyan területe, ahol megmutatkoztak a számítási bonyolultság elméletének sajátos problémái és lehetőségei. Lovász egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, miként képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit. Később egy alkalommal úgy nyilatkozott, nagyon szerencsés volt, hogy részese lehetett egy olyan időszaknak, amelyben a matematika teljesen együtt fejlődött egy alkalmazási területtel. A számítógép-tudományt megalapozó munkája mellett a magyar matematikus széles körben alkalmazható, hatékony algoritmusokat is kidolgozott. Ezek egyike a róla, illetve az Arjen Lenstra és Hendrik Lenstra testvérpárról elnevezett LLL-algoritmus, amely fogalmi áttörést jelentett a rácsok megértésében. A jelenleg ismert titkosítási rendszerek, amelyek képesek ellenállni egy kvantumszámítógép támadásának, az LLL-algoritmuson alapulnak. Lovász László számos rangos elismerést kapott, köztük az 1999-es Wolf-díjat, az 1999-es Knuth-díjat, a 2001-es Gödel-díjat és a 2010-es Kiotó-díjat.
Középiskolás korában háromszor nyert diákolimpiát a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákjaként. 31 évesen már tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, és 1999-ben megkapta a matematika Nobel-díjának számító Wolf-díjat is. Pályafutásában saját bevallása szerint mérföldkövet jelentettek tanárai, akik nélkül eredményeit, sikereit sosem érhette volna el. Jelenleg a nagyon nagy gráfok (mint például az internet gráf) tulajdonságait vizsgálja. Nagyon érdekes, hogy ilyen méretű gráfok esetén a matematika klasszikus kérdései lényegében értelmetlenek. Így már azt is alaposan meg kell fontolni, hogy szembekerülve egy problémával, mit és hogyan kérdez egy matematikus ahhoz, hogy végül megfelelő választ találjon. Lovász László két dolgot talált fontosnak megemlíteni a díjátadó ünnepségen. Az egyik, hogy a tévhittel ellentétben a matematika nem lezárt, hanem folyamatosan változó, fejlődő, élő tudomány, amely minden területen befolyásolja az életünket. Az egzakt gondolkodás kialakításához pedig egyszerűen nélkülözhetetlen.
Mint mondta, a diszkrét matematika egymástól elkülönült elemekből álló szerkezeti struktúrákkal foglalkozik. Mikor megjelentek az első számítógépek, hamar kiderült, hogy azok szintén ezen az elven működnek: diszkrét lépésekben, digitálisan, bitenként végzik el a műveleteket. Ekkortól kezdődött a két terület összefonódása, majd robbanásszerű együttes fejlődése, végül a diszkrét matematika vált a számítógép-tudomány alapjává. Olyan izgalmas eredmények születtek, amelyek néhány évtizeden belül beépültek a számítógépek működésébe. Lovász László (1948) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. A számítógép-tudomány világhírű kutatója. 2006 és 2011 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója. 2014 és 2020 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Avi Wigderson (1956) izraeli matematikus és számítógép-tudós. 1983-ban szerzett PhD fokozatot a Princeton Egyetemen, ahol jelenleg is dolgozik professzorként.
[link] Egy új kutatás szerint az agyunk nem különíti el élesen azokat az agyterületeket, amik az olvasásért, illetve a matematikai gondolkodásért felelnek. Ellenkezőleg: a kettő között jóval szorosabb lehet az összefüggés, mint ahogy azt korábban feltételeztük. 16:25 Hasznos számodra ez a válasz? 9/14 anonim válasza: Az agy (többé-kevésbé) mindenkinél ugyanaz. Ami nem mindegy, az az agy részei közötti kapcsolat, ami főként az embert ért ingerek (mint például a tanulás) hatására épülnek ki. Sajnos viszont az agy "minősége" egyénenként eltérő. Ez kb. olyan, mint amikor házat építesz, akkor nem mindegy, hogy milyen anyagokat használsz. Ezért van az, hogy valaki elsőre megért bizonyos dolgokat, és van, aki századjára sem. Mert az agy "anyaga" nem képes tárolni az információt. 16:27 Hasznos számodra ez a válasz? 10/14 anonim válasza: 100% Én matematikushallgató vagyok és pár hete az egyik professzor azt mondta, hogy Lovász László azért akkora matematikus, mert a többi matematikussal ellentétben neki a memóriája is jó.
Jenlegi munkáiról elmondta, hogy Barabási Albert László fizikussal egy közösen elnyert európai uniós pályázaton a nagy hálózatok dinamikájával foglalkoznak. Szerinte a járvány matematikai szempontból is nagy kihívás, kutatócsoportjával az emberek kapcsolati hálóján keresztül a járvány terjedésének dinamikáját vizsgálják. Lovász László elnöksége alatt, 2019 júliusában, hónapok át tartó tárgyalássorozat és tiltakozások után, az Országgyűlés megszavazta azt a Palkovics-tervként emlegetett törvényt, amellyel elvették az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot, a hazai tudományos élet legfontosabb intézményrendszerét. Erről itt olvashat bővebben. A matematikusok Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat 2002-ben alapították, 7, 5 millió norvég korona (272 millió forint) pénzjutalommal jár, amit a norvég kormány finanszíroz. A díjazottakat a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlása alapján választják ki.
Miért kell olyan dolgokat is tanulni az iskolában matematikából (bár ez más tantárgyakra is igaz), amit az életünkben nem fogunk használni? [! @Vadmacska@! ] Én úgy gondolom, hogy az iskolai matematikaoktatásban nem az a fő, hogy a matematikai eljárásokat megtanuljuk, különösen nem, hogy bemagoljuk, hanem az, hogy a gondolkodásunkban megtanuljunk bizonyos lépéseket, módszereket és gondolkodásmódokat. Például ha egy problémával szemben állunk, akkor megpróbáljuk azt megnézni, hogy speciális esetekben ez mit jelent, vagy hogy hasonló problémáról tudunk-e, amit már meg tudunk oldani, vagy vissza tudjuk-e vezetni ezt a problémát egy másik, egyszerűbb problémára. Azt, hogy ezeket a fontos lépéseket - amelyek nemcsak matematikai problémák megoldásában, hanem egyéb tudományos, sőt hétköznapi problémák megoldásába is hasznosak - hogyan kell csinálni, matematikai problémák megoldásán keresztül lehet nagyon jól megtanulni. Én ebben látom a matematika oktatásának a fő célját. Az viszont jó lenne, hogy ha olyan feladatokon és problémákon keresztül lehetne ezeket a gondolkodásmódokat megtanítani, amelyek a gyerekeket érdekelnék, és amelyeknek a megoldását élveznék.
Forrástól számított 15 perc után a tejfölt és a keményítőt alaposan összekeverjük. Hozzámerünk 4-5 evőkanálnyi levet, kikeverjük, és visszaöntjük a levesbe. A tojást kikeverjük egy csipet sóval és annyi liszttel, hogy laza galuska állagot kapjunk és beleszaggatjuk a levesbe, további 3-4 percig főzzük. Végül durvára vágott petrezselymet
Főzés nélküli őszibarackleves Fotó: Coopkad Hozzávalók 2 db őszibarack 0. 5 kávéskanál fahéj (őrölt) 1 teáskanál akácméz 3 db bazsalikomlevél - friss 150 ml víz Elkészítés: A barackokat egy magasabb falú edénybe rakjuk, és botmixerrel átpürésítjük. Sertéspörkölt pirított tarhonyával | Nosalty. Hozzáadjuk a mézet, fahéjat és a bazsalikomleveleket, felöntjük a vízzel (ha még hígabbra szeretnénk, kicsit többet is adhatunk hozzá), átkeverjük botmixerrel és hűtőbe rakjuk, hogy kissé lehűljön a leves. Találjuk pár bazsalikomlevéllel, esetleg pár csepp tejszínnel. (Via Cookpad) HA TETSZETT A RECEPT, DOBJ EGY LIKE-OT A FACEBOOK-OLDALUNKRA! Népszerű bejegyzések ezen a blogon Hozzávalók 80 dkg sertés rövidkaraj 1 kis fej kelkáposzta 35 dkg virsli 10 dkg bacon (kockázott) 1 ek sűrített paradicsom 10 dkg finomliszt só ízlés szerint bors ízlés szerint 2 gerezd fokhagyma majoranna ízlés szerint fűszerpaprika ízlés szerint köménymag ízlés szerint 15 dkg tejföl (nem feltétlenül) 3 dl napraforgó olaj Elkészítés A kelkáposztát tetszés szerint felvágjuk.
A kockázott bacont kevés olajon, vagy zsíron megsütjük. Rátesszük a kelkáposztát, enyhén besózzuk és kis ideig forgatjuk, míg a káposzta picit össze nem esik. Ezután hozzákeverünk 1 ek paradicsompürét, és felengedjük egy kevés vízzel. A karajszeleteket kiverjük, sózzuk, borsozzuk, enyhén paprikás lisztbe forgatjuk, és forró olajban kisütjük. Míg sül a hús, a káposztához teszünk egy kis fokhagymát, majorannát, kömé felfőtt kóstoljuk meg elég-e a sava, ha nem, akkor picivel pótoljuk, de vigyázzunk, mert a hús is be van sózva, ami később hozzá kerül. 34 Ebéd ideas | ételreceptek, főzés, ételek. Ahogy sül a hús, úgy tesszük a szeleteket a káposztához. Ne Hozzávalók A húshoz 2 kg sertéstarja (csontozott) 10 gerezd fokhagyma 1 ek ketchup 2 tk mustár 1 tk fekete bors (őrölt) 2 ek citromlé 2 ek olívaolaj A körethez 1 kg hasábburgonya (fagyasztott) 5 dl napraforgó olaj só ízlés szerint A savanyúsághoz 500 g csemegeuborka Elkészítés Az étel elkészítése előtt legalább hat órával, de jobb előző nap a marinádot (pác) elkészítjük egy tálban, amibe beleférnek majd a hússzeletek is, úgy hogy jól összedolgozzuk a fokhagymát, ketchupot, mustárt, fekete borsot, citromlevet és olívaolajat.