"A BLM céljai, a rasszizmussal és a rendőri brutalitással való szembenállás Magyarországon is annyira releváns, mint bárhol máshol" – mondja Baranyi, majd megemlíti az Orbán-kormány migráns- és menekültellenességét, és a magyar cigány kisebbség rendszerszintű diszkriminációját is. Szalay Péter (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. A szobor tervének hallatán, mint borítékolható volt, rögtön felzúdult a kormánypárti média, amire Baranyi úgy reagált: tipikus, hogy mindenki dühös, közben pedig senki nem is tud semmit az ügyről. Mondja ezt arra, hogy a NER-média valahogy elfelejtette megemlíteni, hogy a szobor mindössze két hétig lesz látható az egyik fővárosi közterületen, mondja ezt úgy, mintha ő, mint polgármester, kifejezetten könnyen elérhetővé tette volna azt az információt, hogy csak ideiglenesen lesz kiállítva a szobor. Szalay Péter szobrász, a "BLM-szobor" megálmodója pedig a felháborodásra reagálva, jó posztmodern művészhez illően rögtön ki is farolt a szuperpozícióba: szerinte a szobor nem kiállás a BLM-mozgalom mellett, hanem "két lehetséges olvasat között ingadozik eldöntetlenül".
Remélem, lesz ott térfigyelő kamera, aminek a felvétele használható, de lehet, hogy érdemes előre gondoskodni arról, hogy legyen megfelelő minőségű képrögzítés. A szobor ledöntéséről készülő felvétel a mű mellé kerülne, utóéletet adva az installációnak – felelte a lapnak az alkotó, aki hangsúlyozta ismét, semmi baja nincs azzal, ha szétverik. Mindössze azt furcsállja, hogy már azelőtt ezzel fenyegetőztek, hogy látták volna a kész művet. Szalay a BLM értelmezésével zárta sorait. Szalay Péter Black Lives Matter-szobrát a neonácik máris ledöntötték. Az USA-ban a mozgalom részeként elkezdtek szobrokat ledönteni, itt pedig egy szobrot inspirál a téma. Fontos megemlíteni, hogy az alkotás mind a két narratívát hordozza, tehát nem egyértelműen egy BLM-propaganda szobor. Úgy értelmezhető, hogy megjeleníti mindazt, ami felforgatta az Egyesült Államokat – felelte Szalay Péter.
Nemes Márton: Napba nézni csukott szemmel | acb Galéria | 2022. márc. 11. – ápr. 15. | Megnyitó: 2022. 10. 18:00
A Prizma nevet viselő alkotásból három példány készült – általában nyomtatott szobrok esetében ez a gyakorlat –, és eleve csak átmeneti időszakra tervezték felállítani a IX. Szalay Péter. kerületi Ferenc térre. (Egyesek szerint nem is nevezhető szobornak, csak public art alkotásnak, de mi most megengedjük magunknak a magyar nyelv leegyszerűsítő kreativitását. ) A szobor tág asszociációs teret állít fel, egyszerre értelmezhető a Black Lives Matter mozgalom melletti kiállásként (a szoboralak bal kezében egy könyvet tart, melynek borítójára ez van írva), szivárványszínei miatt pedig tekinthető a számos problémás társadalmi kérdésbe ütköző LMBTQ társadalmi csoport melletti kiállásnak (feltehetően ezért csapta ki a biztosítékot a szélsőjobbnál), ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a szivárvány a Bibliában Isten és ember egységének, szövetségének szimbóluma. És éppen ebben találjuk ma a legnagyobb ellentmondást: a szivárvány mai korszellem szerinti megjelenési formája a sokszínűséget hirdeti, holott eredetileg éppen az egységet jelképezte.
világháborús emlékmű (bronz, Felsőzsolca, régi temető) 1991 – Turulmadár (műkő, rekonstrukció, Jósvafő) 1992 – Világháborús emlékmű (mészkő, Miskolc) 1993 – Jó tanuló, jó sportoló (bronz, mészkő emléktábla, Miskolc, Sportcsarnok) 1993 – Platthy Ida (bronz dombormű és felirat, Felsőzsolca, Óvoda) 1994 – Arany János (bronz, kő portrédombormű, Tiszalúc, Általános Iskola) 1994 – Szent József (mészkő, Sajópetri, római katolikus templom) 1996 – Millecentenáriumi emlékmű (gránit, mészkő, Miskolc) 1997 – I–II. világháborús és 1956-os emlékmű (bronz, Sajószentpéter) 1998 – 1848–49-es szabadságharc-emlékmű (bronz, Hajdúböszörmény) 1999 – Pattantyús Ábrahám Géza (bronz, Sajószentpéter, Pattantyús Ábrahám Géza Szakközépiskola) 2000 – I–II. világháborús és bányász emlékmű (mészkő, Szuhakálló) 2000 – Szalay Lajos-síremlék (gránit, Miskolc, Városi temető) 2000 – Szalay Lajos (bronz portrédombormű, Miskolc, Hunyadi u. 12. ) 2000 – Zrínyi Ilona (bronz, Miskolc, Zrínyi Ilona Gimnázium) 2001 – Nagy Lajos király (bronz mellszobor, Miskolc, Diósgyőr) 2005 – József Attila (egész alakos bronz szobor, Miskolc, Lillafüred) 2007 – Latabár Endre (bronz mellszobor, Miskolc, Miskolci Nemzeti Színház udvara) 2008 – Vas fű (öntöttvas, Miskolci Galéria udvara) Források [ szerkesztés] Bán András szerk.
Varga Éva Született 1949. szeptember 27. (72 éves) Hajdúböszörmény Állampolgársága magyar Házastársa Szanyi Péter Foglalkozása szobrász Iskolái Magyar Képzőművészeti Főiskola (1969–1974) Kitüntetései Munkácsy Mihály-díj (2002) A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Éva témájú médiaállományokat. Varga Éva ( Hajdúböszörmény, 1949. szeptember 27. –) szobrászművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja. Lánya, Szanyi Borbála szintén szobrász. Munkássága [ szerkesztés] Varga Éva 1969-ben kezdte meg tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán, mestere Szabó Iván volt. A főiskoláról 1974-ben került ki, 1975-től Miskolcon él, a helyi művésztelepen. Már 1973-ban bemutatkozott a XX. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, ahol díjat nyert, majd 1976-ban megkapta a Miskolci Téli Tárlat nagydíját. Miskolcon az első köztéri alkotása az akkori MSZMP-székházra készített lendületes Galambos dombormű 1978-ból. 1982-ben megkapta a Derkovits-ösztöndíjat, 1987-ben állították fel kedves Madaras kút ját az Avasi lakótelepen, a Középszer utcai szolgáltatóház előtt, 1988-ban Jókai Mór bronz mellszobrát a Népkertben.
Ekkor szegezték neki a kérdést, hogy mégis miért kínlódik az üzlettel, mikor nem jó üzletember. Krisztián a barátja unszolására kezdett el foglalkozni a zenével. Zámbó Krisztián Összezárva Hajdú Péterrel bukás milliók Hajdú Péter