PhD védés Dr. Járai Tamás "Fej-nyaki daganatok mikrokörnyezetének molekuláris vizsgálata" című PhD értekezésének 2018. február 14-én (szerda) 14 órakor az MTA Pécsi Területi Bizottsága előadótermében (Pécs, Jurisics M. u. 44. ) tartandó nyilvános vitája. A Bizottság összetétele: elnök: Dr. Kovács L. Gábor akadémikus egyetemi tanár (PTE ÁOK) tagok: Dr. Rékási Zoltán Ph. D egyetemi docens (PTE ÁOK) Dr. Tornóczki Tamás Ph. D egyetemi docens (PTE ÁOK) opponensek: Dr. Csanády Miklós Ph. Orrplasztika Dr. Járai Tamás Pécs. D egyetemi docens (SzTE) Dr. Szekeres András Ph. D tudományos főmunkatárs (SzTE) Dokumentum(ok)
1998-ban "Otoakusztikus emisszió az univerzális újszülöttkori objektív hallásszűrésben" címmel államvizsgadolgozata Rektori Díjban részesült, majd 2001-ben elnyerte a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete Békésy díját. 1999-től előadóként és szervezőként aktív részese a "Tudományos Hétvége az Objektív Audiometria Jegyében" rendezvénynek. Dr járai tapas bar. 2007-től vesz részt a magyar, 2008-tól az angol nyelvű gradualis és postgradualis oktatásban, 2009-től az angol nyelvű oktatás tanulmányi felelőse. 2004-tól foglalkozik tudományos diákköri hallgatókkal, többek között rhinológia, audiológiai, kontakt endoszkópia, minimál invazív pajzsmirigysebészet, valamint fej-nyaki rekonstrukciós sebészet témakörökben. Jelenleg két államvizsga dolgozat konzulense "Reconstructios lehetőségek fej-nyaki daganatoknál" illetve "Rhinoplasty" címek alatt 2000-től számos hazai és nemzetközi (Ferrara, Amsterdam, Hradec Kralove, Zágráb, Hamburg) kurzus résztvevője középfülsebészet, endoszkópos orrmelléküregsebészet, gégesebészet, minimál invazív sebészet-robotsebészet, orrplasztika területén.
1998-ban "Otoakusztikus emisszió az univerzális újszülöttkori objektív hallásszűrésben" címmel államvizsgadolgozata Rektori Díjban részesült, majd 2001-ben elnyerte a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete Békésy díját. 1999-től előadóként és szervezőként aktív részese a "Tudományos Hétvége az Objektív Audiometria Jegyében" rendezvénynek. 2007-től vesz részt a magyar, 2008-tól az angol nyelvű gradualis és postgradualis oktatásban, 2009-től az angol nyelvű oktatás tanulmányi felelőse. Dr. Járai Tamás Fül-orr-gégész, Szekszárd. 2004-tól foglalkozik tudományos diákköri hallgatókkal, többek között rhinológia, audiológiai, kontakt endoszkópia, minimál invazív pajzsmirigysebészet, valamint fej-nyaki rekonstrukciós sebészet témakörökben. Jelenleg két államvizsga dolgozat konzulense "Reconstructios lehetőségek fej-nyaki daganatoknál" illetve "Rhinoplasty" címek alatt 2000-től számos hazai és nemzetközi (Ferrara, Amsterdam, Hradec Kralove, Zágráb, Hamburg) kurzus résztvevője középfülsebészet, endoszkópos orrmelléküregsebészet, gégesebészet, minimál invazív sebészet-robotsebészet, orrplasztika területén.
Sokan írtátok nekünk, hogy idén kiemelt célotok a komposztálás elkezdése. Nagyon örültünk ennek, hiszen ez egy nagyon szuper lépés arra, hogy még drasztikusabban csökkentsétek a kukába kerülő szemét mennyiségét. Ezért ezzel a kis összefoglalóval szeretnénk most segíteni nektek az elindulásban. Miért érdemes belevágni? Minden háztartásban keletkezik szerves hulladék, hiszen mindannyian főzünk, hámozunk krumplit, megpucoljuk a gyümölcsöket, zöldségeket, amiket eszünk és komposztálás nélkül ezek a kukában landolnak. De sokszor a kertjeinkben keletkező gallyakkal, levelekkel sem tudunk mit kezdeni. A komposztálás tulajdonképpen a természet módszere az újrahasznosításra. A komposztálás során a szerves anyag lebomlik és új anyaggá alakul, mégpedig humusszá. Milyen a jó komposzt? | Éva magazin. Tehát, a komposztálás során: csökkentheted a kukádba kerülő szemét mennyiségét (akár 30%-kal! ) új, értékes anyag keletkezik a hulladékodból amit akár a saját kerted talajának tápanyag-utánpótlására használhatsz. De ez nagyon bonyolult, nem?
Háztartásokban leggyakrabban előforduló komposztálható dolgok: gyümölcsök maradékai (csutkák, héjak, levelek, romlott zöldségek); zöldségek maradékai; kávézacc, őrölt kávé ( kávéfogyasztók előnyben); tea filter, teafű, fűszer – és gyógynövények; tojáshéj (összetörve, felaprítva, összezúzva); növényevő állatok trágyája (hörcsög, madár, malac); vegyszermentes faforgács, fűrészpor; fertőzésmentes kerti zöldhulladék; virágzás előtt álló, vagy virág test nélküli gyomok; vegyszermentes kartonpapír; avar (lehullott levelek, kivéve a dióé). De amit nem tehetünk a komposztba azok a következők: vegyszeres vagy vegyszerrel szennyezett zöldhulladék; szennyvíz; húsevő állatok széklete (kutya, macska); diófalevél (külön komposztálandó); kezelt déligyümölcsök; nagyobb ágak, fatörzsek (nagyon lassan bomlana el, érdemes ágdarálóval felaprítani); virágzó gyom; műanyag; fém; olajos ágú növények (külön komposztálandóak, a fenyő komposztálási ideje 7 év is lehet). Komposzt ideális összetétele A tapasztalatok és a hozzáértők is egyöntetűen azt mondják, hogy minél változatosabb összetételű a komposzt annál jobb minőségű lesz.
Azért, hogy elkerüld a rothadást és a velejáró kellemetlen szagokat, érdemes biztosítani a megfelelő szellőzést. Ehhez érdemes néha gallyakat, ágakat tenned a kupacba, lehetőleg olyan ládát választani, amely tud szellőzni, és néha (6-8 hetente) átforgatni a komposzthalmot. A következő, amire nem árt odafigyelni az a megfelelő mennyiségű nedvesség. A túl sok víz sem jó, ez megint csak rothadáshoz vezet, de ha nem elég nedves a kupac, akkor nem indul be vagy leáll a komposztálódás. Az utolsó fontos dolog a helyes szén-nitrogén arány, amely elsőre ijesztőnek tűnhet pedig nem nagy ördöngösség. A lényeg az, hogy a komposztálható anyagok némelyikében a szén, másokban a nitrogén a több. A helyes arány 30:1-hez. A széntartalom magas a mindenféle fa alapú anyagban, mint a fakéreg, faforgács, fűrészpor, avar, kartonpapír. A nitrogén tartalom a mindenféle "zöld" anyagokban magas: a konyhai hulladékokban, zöldségmaradványokban, fűnyesedékben. Az érett komposztban gyönyörű növények nőhetnek… Meddig pakolhatod a kupacot?