A kisgyermeknevelők saját ötleteiket megvalósítva gyakran készítenek különböző egyedi játékokat, ezzel szívesen játszanak a gyerekek és minden nap van valami újdonság. A 3 év körüli gyerekekkel részt vesznek intézményünk állattartási programjában. Füles Mackó Bölcsőde - Csoportok. A csoportszobák berendezése biztosítja a különböző tevékenységek elkülönülését (pihenés, mozgás, játék, étkezés, egyéb) Mindkét csoporthoz tartozik egy-egy gyermeköltöző, ahol minden kisgyermeknek saját zárható szekrénye van. A gyermekfürdőszobában található csoportonként 1 db kézmosó, törölköző-, fogmosó szett-, fésűtartó, 1 db kiswc, pelenkázó, illetve egy zuhanytálca és egy eszközfertőtlenítő medence. A bölcsődei részen van az orvosi szoba, amely elkülönítőként is szolgál.
A működtetési engedélyeztetési eljárás során be kell nyújtani a mini bölcsőde szakmai programját. A szakmai programot a Magyar Bölcsődék Egyesülete véleményezi, melynek díja 24. 000 Ft. A mini bölcsőde szervezetileg működhet: - önálló bölcsődeként, annak tagintézményeként; - bölcsődei igazgatóság, illetve egyesített bölcsőde szervezeti formában, annak tagintézményeként; - többcélú óvoda-bölcsődeként; vagy - többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként, feltéve, hogy többcélú óvoda-bölcsődeként való működtetésére nincs lehetőség. Bölcsődei csoportszoba berendezese . Egy mini bölcsődében legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható. Ha a mini bölcsődében valamennyi gyermek betöltötte a 2. életévét, abban az esetben a csoport létszáma 8 fő lehet. Ha sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátnak, akkor a csoport létszáma legfeljebb 5 fő lehet. Ha a nevelési év közben derül ki egy gyermekről, hogy sajátos nevelési igényű, akkor a jogszabályban megengedett csoport létszám a nevelési év végéig egy fővel túlléphető.
Elsődleges feladatunk a gyermekek fejlődésének támogatása, a játékos megismerő tevékenységre inspiráló körülmények biztosítása által. Hiszen a fő mozgáselemeket, a finom-mozgásokat, a gondolkodási készséget mind a játékon keresztül sajátítják el. Napsugár Bölcsőde. Alapvető céljaink közé tartozik, hogy felkészítsük a ránk bízott gyermekeket az óvodára, így kiemelt feladataink között szerepel a szobatisztaságra, az önállóságra és az empátiára nevelésre. A csoportunkat vezető kisgyermeknevelők a dajka bevonásával összedolgoznak, minden kérdésben közösen döntenek. Fontos, hogy a gyermekek a bölcsőde falain belül is biztonságban, családias légkörben érezhessék magukat, ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy sikerüljön jól kialakítani és a bölcsődei ellátás során mindvégig fenntartani a szülőkkel. Nyuszi Csoport Nyuszi csoport Kisgyermeknevelők: Meiszter Emília (Emi) Antli Margit (Margit) Helyettesítő kisgyermeknevelő: Dombai-Simon Éva (Évi) Dajka: Miksáné Horváth Judit (Judit) A Nyuszi csoport létszáma 11 fő de jelenleg 10 gyermek jár hozzánk, 2 fiú és 10 lány.
A gyermekek korai fejlesztése A sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztését a kerületi Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei látják el az épületünkben található torna, illetve egyéni fejlesztő szobában. Célunk az integrációval Olyan ellátási forma biztosítása, mely az együttes élmény megélésén keresztül új szocializációs helyzetet teremt az ép és sajátos nevelési igényű kisgyermekek számára. A másként fejlődő gyermekeknek segítséget nyújtunk az érdeklődés kivetítésében, az utánzásos tanulás lehetőségeinek megteremtésében. Szülői elégedettségi kérdőív. Az átlagosan fejlődő gyermekek számára pedig már a személyiségfejlődés korai szakaszában lehetőséget biztosítunk az egymás iránti tolerancia megélésére. Szeretnénk mintát nyújtani az előítélet mentességre, a másság kezelésére, elfogadására. A bölcsőde környezete a gyermekek igényeihez igazodva Bölcsődénk két egység négy csoportszobájában fogadja a gyermekeket. Minden egység (Katica és Méhecske) csoportszobához tartozik egy-egy öltöző, fürdőszoba és a hozzá tartozó árnyékolóval ellátott nyitott terasz, ami a parkosított rögzített és mobil játékeszközökkel, pancsolóval felszerelt udvarrészhez kapcsolódik.
Szakmai programunk: Szakmai programunk összhangban van a Kuckó Bölcsőde programjával, alapfeladataival, célkitűzéseivel, családi programjaival. Kiemelt célunk a család-bölcsőde kapcsolatának erősítése, a gyermekek zavartalan, kiegyensúlyozott, harmonikus szomatikus, értelmi, pszichés fejlődésének kibontakoztatása. A családokkal aktívan együttműködünk, őket támogatva részt veszünk a gyermekek személyiségének formálásában. Kis létszámú csoportunkban olyan barátságos légkör kialakítására törekszünk, amelyben még több figyelmet tudunk szentelni az egyes gyermekek nevelésére, gondozására, a családok támogatására. A család elsődleges kompetenciája mellett segítő szerepet vállalunk fel, hatékony nevelői magatartásra, mintaközvetítésre törekszünk. Havonta szervezünk családi programokat, melyekkel maradandó közösségi élményeket biztosítunk. Az együtt töltött délutánok, a közös barkácsolás, a jeles napokhoz fűződő tevékenységek lehetőséget adnak egymás megismerésére, a közvetlen kapcsolat kialakítására.
Irodalom [ szerkesztés] Pietro Guido: Führerbunker – Discovered its Mysteries, ISEM, ötödik kiadás, Milánó, 2009, ISBN 88-87077-03-7. Mario Frank: Der Tod im Führerbunker: Hitlers letzte Tage. Siedler, München 2005, ISBN 3-88680-815-7. Sven Felix Kellerhoff: Mythos Führerbunker: Hitlers letzter Unterschlupf. Berlin Story Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-929829-43-6. Bernd Freytag von Loringhoven: Mit Hitler im Bunker. Aufzeichnungen aus dem Führerhauptquartier Juli 1944 – April 1945. wjs-Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-937989-14-5. Dietmar Arnold: Neue Reichskanzlei und Führerbunker. Legenden und Wirklichkeit, Ch. Links verlag, Berlin 2005, ISBN 3-86153-353-7. James Thayer: Five Past Midnight Simon & Schuster, 1997. ISBN 963-8475-36-6. A regény cselekménye kitalált, de például a szellőzőrendszer leírása és a helyszínek valódiak. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Führerbunker című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] Tábla jelzi a Hitler-bunkert - Népszabadság További információk [ szerkesztés] Führerbunker - (németül) "Hitlers letzter Unterschlupf: Der Mythos ist entzaubert", Der Tagesspiegel, 2006. június 9. (németül) A Gonosz nyomai: Führerbunker és Új Birodalmi Kancellária (angolul)
Amikor a szovjet csapatok már csak karnyújtásnyira voltak a bunkertől, Adolf Hitler, Eva Braun és Goebbels öngyilkos lett, utóbbi előtte még megmérgezte hat gyermekét feleségével együtt. A háború után [ szerkesztés] A Vörös Hadsereg a háború befejeztével megpróbálta felrobbantani a bunkert, de sikertelenül. Attól tartottak ugyanis, hogy a hely megmaradása esetén zarándokhellyé vált volna a későbbi években. Az Új Birodalmi Kancellária lebontása után betemették földdel a létesítményt, majd sokáig így is maradt, hiszen a kialakuló hidegháború során Berlin is ütközőzónává vált, a terület mellett húzódott közvetlen a berlini fal, de maga a bunker még Kelet-Berlin területén feküdt. A Stasi mutatott némi érdeklődést iránta, főleg az érdekelte a keletnémet titkosszolgálatot, hogy a menekülők ne tudják felhasználni az alagutakat a nyugatra szökés érdekében. Az Otto-Grotewohl-Straßéra (ez volt akkoriban a mai Wilhelmstraße neve), így a bunker helyére is 1980-as évek közepén panelházakat építettek az NDK prominens politikusai és hírességei számára.
Az ajtók tömör acélból készültek, nagy figyelmet fordítottak a biztonságra. Az érkezőknek a fegyverüket a ruhatárban kellett leadni, az épületben csak Rochus Misch rádiósnak és magának Adolf Hitlernek volt joga fegyvert viselni. Története [ szerkesztés] A második világháborúban [ szerkesztés] A kivitelezés két szakaszban történt, az első 1936 -ig tartott, a második 1943 -ban fejeződött be, immáron Hitler igényei szerint tervezve. A komplexum ténylegesen csak 1945 januárjára készült el teljesen. Hitler először 1940 -ben használta, amikor a Brit Királyi Légierő a második világháború folyamán első alkalommal szándékosan bombázott sűrűn lakott városközpontot. Az építés második szakasza főleg abban különbözött az elsőtől, hogy az oldalfalakat a duplájára erősítették, mivel a Führer attól tartott, hogy egy oldalról becsapódó bomba áttörheti az építmény falát. A második szakasz tervezője Albert Speer volt. Hitler véglegesen 1945. január 16-án költözött be a nevét viselő bunkerba, és haláláig már nem is nagyon hagyta el azt.
E-könyv megvásárlása -- 8, 01 USD 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Antony Beevor Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Gold Book. Copyright.
Führerbunker A súlyosan megrongálódott Új Birodalmi Kancellária kertje 1947-ben, baloldalt látható a bunker bejárata Település Berlin Cím Berlin, Wilhelmstraße 77. Építési adatok Építés éve 1936 Rekonstrukciók évei 1943 Bezárás 1947. december 5. Lebontás éve 1950-es évek Lebontás oka Ne válhasson nemzetiszocialista zarándokhellyé Felhasznált anyagok beton, acél Tervező Albert Speer Építész(ek) Albert Speer HOCHTIEF Aktiengesellschaft Hasznosítása Felhasználási terület bunker Tulajdonos Harmadik Birodalom Egyéb jellemzők Különlegességek Adolf Hitler egykori berlini bunkere Elhelyezkedése Führerbunker Pozíció Berlin térképén é. sz. 52° 30′ 45″, k. h. 13° 22′ 52″ Koordináták: é. 13° 22′ 52″ A Wikimédia Commons tartalmaz Führerbunker témájú médiaállományokat. A Führerbunker ( magyarul a Vezér bunkere, Vezérbunker) egy föld alatti helyiség, eredetileg légoltalmi pince volt az Új Birodalmi Kancellária alatt Berlinben a második világháború idején. Itt töltötte élete utolsó pár hónapját a Harmadik Birodalom egykori diktátora, Adolf Hitler, majd itt is lett öngyilkos több más nemzetiszocialista vezetővel együtt.