A jogszabályok változása oly gyakori napjainkban, hogy az már a tapasztalt kollégáknak is komoly fejtörést okoz. Akkor mihez kezdjen egy építtető, mint laikus? Az ügyfél érdekeit ki képviseli? A leggyakoribb esetekben az építtetőnek, mint ügyfélnek tudomása sincs arról, hogy egy jogszerűtlen eljárás áldozatául esett, ha gyanítja is, ismeretek hiányában, jobbnak látja "nem ujjat húzni" a hatósággal inkább, kivár. Sokan nem tudják mire kell, mire nem kell építési engedély, mi az ami bejelentéshez kötött? A bejelentés is egyfajta engedély, vagy szó szerint csak értesíteni kell a hatóságot, ha ilyen jellegű munkát végzek? Ki követte el a mulasztást, ha kiderül, hogy nincs rajta a háza, vagy melléképülete a hivatalos ingatlan nyilvántartási térképmásolaton? Mikor kell használatbavételi engedélyt, vagy rendeltetésváltoztatást kérni? Minek mennyi az illetéke? Mi a teendő, ha a szomszéd feljelent? Milyen jogaim vannak, ha a hatóság építésrendészeti eljárást indít ellenem? Mit tehetek, ha a szomszéd megfellebbezte okkal, vagy ok nélkül a friss engedélyemet?
Nem részleteztük az összes változást, ezért a teljeskörűség érdekében erősen ajánlott a teljes rendeletet áttanulmányozni. A Kormány 156/2016. (VI. 13. rendelete módosította többek között az OTÉK-ot is. Az OTÉK a mezőgazdasági területek beépíthetőségét szabályozó 29. §-a kiegészül egy (8) bekezdéssel: (8) Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7, 5 m lehet További alpontokban a mezőgazdasági területek beépítésénél jellemző 3%-os beépítettséget mindenütt maximum 10%-ban korlátozza a jogszabály. további írásaink az OTÉK-ról ismertetők a legfontosabb építőipari jogszabályokról Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen
rendelet értelmében: 8. § (2) Az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelem szakszerű előkészítése érdekében építésügyi igazgatási szakértőt vehet igénybe. 10. § (2) Ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges kérelmet, mellékleteit és a dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő – a kérelem benyújtását legfeljebb tizenöt nappal megelőzően kelt – nyilatkozatát, akkor az ügyintézési határidő az adott ügyben egyébként meghatározott a) két hónap helyett harminc, b) harminc nap helyett tizenöt, c) tizenöt nap helyett tíz nap. Az építésjog, azon jogi területhez tartozik, melyet jogászaink legritkábban gyakorolnak. Az építéshatóságokon - tisztelet a kivétel - nagyon gyakori a friss diplomával rendelkező fiatal munkaerő, aki nem hivatásának, hanem csak "ugródeszkának" tekinti ezt a területet, sem tervezői, sem pedig kivitelezésben eltöltött gyakorlattal nem rendelkezik, ennek ellenére, beosztásánál fogva, akár neves tervezők munkáját bírálja el és talán több generáción át az építőiparban tevékenykedő kivitelező munkáját ellenőrzi, mint hatóság.
A Horizont® acélszerkezetes tetőszerkezet fóliázása előtt az acél szaruzatra bramac lécet csavarozunk, annak érdekében, hogy a fóliát ne sértse fel az acélszerkezet éles részei. A lécet az acélszerkezethez önfúró 32 x 45 mm-es csavarral rögzítjük. Majd erre ráfektetjük a hálóerősítésű Mediterrán tetőfóliát, és az ellenlécet. Az ellenléc rögzítését 32 x 75 mm-es önfúró csavarral rögzítjük, úgy, hogy az az acélszerkezetbe is rögzüljön a másik lécen keresztül. A tetőfólia átfedését a gyár szerint előírt mértékben végezzük. A tető legérzékenyebb részei a részletmegoldások. Miután a tetőfólia rögzítése megtörtént, az ellenlécre felszereljük a cseréptartó bramac léceket. A cseréptartó léceket szegezéssel kötjük hozzá a korábban felszerelt dupla lécezéshez.
Az állagmegóvás szükségességét a közös képviselő nem vitatta, de fedezethiány miatt nem tartotta kivitelezhetőnek. Az alperes tulajdonában álló épületrész 2015 nyarán a tetőszerkezet hibái miatt beázott, a károsodások kijavítására az alperes 1 131 510 forint + áfa összeget fizetett ki, további 2 675 954 forint + áfa összeget pedig az általa kötött vállalkozási szerződés alapján, a tetőszerkezet állagmegóvási munkálataira. Mindezek következtében 2014. május 1. és 2016. Holena Tető - Minden, ami Tető! - Profi tetőfedés és ácsmunka. december 31. között nem teljesítette a közös-költség fizetési kötelezettségét, és 8 716 062 forint összegű tartozást halmozott fel a felperessel szemben. A felperes keresetében a tartozás megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A követelés jogalapját, és annak összegét az alperes nem vitatta, azonban a szakértői vélemények beszerzésével, az ingatlanában keletkezett kár helyreállításával és a közös tető javításával felmerült követelése erejéig a Ptk. [5:76. § és 6:560. § (1) bekezdés] alapján beszámítással élt. Ezt a felperes alaptalannak tartotta, többek közt azért, mert az alperes a Ptk.
előírása ellenére elmulasztotta a tulajdonostársak előzetes értesítését a munkálatok elvégezéséről, amely miatt az alperes megtérítésre nem tarthat igényt. Az első- és másodfokú eljárás A bíróság mind a keresetet, mind a beszámítási kifogást alaposnak találta, ezért az alperest a beszámítást követően a különbözet megfizetésére kötelezte. Tetőszerkezet tető részei magyarországon. Meglátása szerint az alperes által megrendelt szakvélemények a tető károsodásának megállapításához és a javítási munkálatok meghatározásához szükségesek voltak, az elvégeztetett munkálatok pedig a közös tulajdon állagát óvták, ezért a szakértői díjak, illetve a vállalkozói díj megtérítésére a felperes köteles. Kiemelte, hogy bár az alperes a munkálatok elvégzése előtt megfelelően tájékoztatta a tulajdonostársakat, de az értesítés elmaradása sem vezet volna a térítési igény elvesztéséhez. Mivel az alperes épületrésze a tető rendszeres karbantartásának hiánya miatt ázott be, ezért a helyreállítási költségeket az alperes a felperesre háríthatja. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.