Hirdetés Jöjjön Petőfi Sándor: Az Alföld verse. Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. Idejárnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra.
Születésnapja alkalmából készült vele az alábbi beszélgetés. - Péterrévén születtem, iparoscsaládban - kezdi gombolyítani élete fonalát. - Vásári szabó volt az apám, öt varrógép kattogott mindig otthon, s már éjjel útnak kellett indulni, esőben, szélben, vendégmarasztaló sárban a szekérrel, hogy reggelre ott legyen a portéka a szabadkai piacon. Elég haladó szellemű ember volt az apám, ő volt az első, aki pl. rádiót vett a faluban, telepes rádiót, úgy emlékszem, mindenki odajárt hozzánk hallgatni, engem egy évvel korábban beírattak az iskolába, egy évig jártam a,, magyar időkben, aztán amikor októberben bejöttek az oroszok meg a partizánok, megszakadt a tanítás, s a második félévben folytatódott. Iratkozzon fel értesítőnkre! E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét. Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Petőfi Sándor Kategória: Haza Szabadkai Napló `Mit nekem te zordon Kárpátoknak... ` Farkas Zsuzsa 2007.
Petőfi Sndor idzetek Ember a természetben - 5. osztály | Sulinet Tudásbázis Tulajdonképpen Petőfi volt az, aki "felfedezte" az alföldet a magyar irodalom számára és népszerűsítette is mint speciálisan magyar tájat. Nemcsak leírásra találta alkalmasnak, hanem szerette is, hiszen a szülőföldje volt. Ő volt az, aki a síkságot, a rónát tájeszménnyé tette, szemben a romantika hegyvidéket kedvelő tájeszményével. Olvassuk most el a verset! Az alföld Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak.
Ezeknek a kezdő strófáknak a szuggesztív, személyes hang ja megy át egy remek lírai tájjellemzésbe a 3. versszakban. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 A leereszkedés már sokkal gyorsabban megy: 3 métereseket lépve száguldunk a törmeléklejtőn. Lent az aktív vulkáni terep minden gőze és gáza megcsap. A hegyek lábához érve aztán a buja szub trópusi páfrányerdőben még órákon át keressük a hazafelé vezető utat. Csak kár, hogy Gollannal nem találkoztunk… A teljes cikket A Földgömb 2011/7 lapszámában olvashatja! Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. - Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sír is fölöttem. A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ott tenyészik a bús árvalányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hús tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek.. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. – Szép vagy alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem. Pest, 1844. július Petőfi gyönyörű költeménye – a szó szorosabb értelmében – nem is "tájleírás". Nem a közvetlen szemlélet ad alkalmat a vers megírására (Pesten keletkezett), hanem a szülőföld iránti szeretetének egy alkalmi felébredése. Nem egy helyről, egy pontról tekint szét a tájon, hanem emlékképeit idézi fel. (Az alföld szó kétféle (kis- és nagybetűs) írásmódja a földrajzi fogalmat és a tájegység nevét különbözteti meg. Kétféle tájtípust állít egymással szembe a költő a vers indításában (1—2. strófa): a zordon hegyvidéket és az alföldi rónaságot. Csak futólag, elutasítva villantja fel a Kárpátok képét, s rögtön rátér az ő világának, szülőföldjének, otthonának a rajzára.
Pápa városát a Dunántúl Athénjaként is emlegetik. Nem véletlenül a név, a belvárosban sok csodás épületet találunk. Ennek egyik ékes példája az Esterházy-kastély, amely a Fő tér északi oldalán áll, a mögötte elterülő hatalmas Várkerttel. A barokk kastély és az egykori erődítményrendszer fontos szerepet töltött be a város történelmében, fejlődésében. Titkos labor működött a pincéjében: így fest most a magyar szellemkastély - Utazás | Femina. Megújulva ismételten kiemelt idegenforgalmi vonzerőt ad a városnak. Esterházy-kastély története, leírása A pápai Esterházy-kastély épületének előzménye a Garaiak által a 15. század első felében emelt vár állt (részben) a helyén. Az első feljegyzett török támadás 1529-ben érte Pápát és a környékbeli falvakat a Bécs felé menetelő hadak részéről, azonban nem kizárt – bár erről írásos emlék nem maradt fenn –, hogy portyázó csapatok már az 1526-os dúláskor elérték a várost, és minden bizonnyal az 1532-es hadjárat sem kerülte el. Valószínűleg ekkor épült ki az első gyenge földsánc a város körül. A várat a török uralom alatt tovább építették. A pápai uradalom 1626-ban lett az Esterházyaké.
Impresszum Adatvédelem Felhasználási feltételek 2022 Startlap, Minden jog fenntartva
Székesfehérvári túra Bory-kastély (vár) Megye: Fejér megye Helység: Székesfehérvár Koordináta: 47. 2107048, 18. 4521118 Weboldal: tovább a külön oldalra Kégl-kastély Megye: Fejér megye Helység: Székesfehérvár Koordináta: 47. 229918, 18. 495263 Weboldal: tovább a külön oldalra Simay-Holczer kastély Megye: Fejér megye Helység: Székesfehérvár-Kisfalud Koordináta: 47. 204118, 18. 503454 Weboldal: tovább a külön oldalra Saját tapasztalataink 2013 júliusában jártunk erre. Székesfehérváron megnézhetünk romokat és csodaszép várkastélyt is egy napon. Szerintem érdemes a Bory-várnál kezdeni. Ha az ember nem figyel annyira abban a kis utcában, nem keresi tudatosan a várat, szinte észre sem veszi a családi házak között megbúvó gyönyörűséget. A hely lenyűgöző, főleg miután bent megismerjük annak történetét. Szinte hihetetlen, hogy a Mester az egészet egyedül építette, közben még rengeteg ideje maradt szobrászkodni, festeni és sok egyéb művészi tevékenységre. Nem mellesleg valami különleges módon szerette párját, akihez csodálatos verseket írt, ez bent a kiállítóteremben látható is.