A medve és a csalogány leírása Gyilkos szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé. Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát. Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.
Gyilkos szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé. Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát. Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.
A mészkőszobrot Lányi Dezső készítette és köszönhetően alkotásának, generációk óta csak Mackós Iskolaként és Mackós Óvodaként hivatkoznak az intézményre. 1126 Budapest, Németvölgyi út 42-46. Feneketlen-tavi kőmaci A Feneketlen-tónál járva a Tas vezér utca és a Villányi út sarkán lévő játszótérnél találjuk az immár 1961 óta türelmesen és békésen ott üldögélő Feneketlen-tavi kőmacit. Molnár László alkotása 60 éve, generációk hosszú sora óta nemcsak a játszótérre igyekvő gyerekek kedvence, de az arra járó kicsik és nagyok jól ismert találkozási pontja is. Népszerűségét az is jól mutatja, hogy nem egyszer látni a kőmaci behajlított karján bogyókat, kavicsokat, vélhetően harapnivalóként szolgálva még a hűvösebb tél beállta előtt. 1113 Budapest, Tas vezér utca 1. Fotó: Szabó Hajnalka
Az Államadósság Kezelő Központ arról döntött, hogy megemelik az újonnan kibocsátott, egy-két éves futamidejű állampapírok kamatát. Március 21-től az Egyéves Magyar Állampapír évi 4, 25, az Egyéves Kincstári Takarékjegy a futamidő végéig megtartva évi 4, 25, a Kétéves Kincstári Takarékjegy pedig évi 4, 5 százalékos kamattal lesz elérhető. Az Államadósság Kezelő Központ a jelentős inflációs adatok mellett – februárban a fogyasztói árindex adatok átlagosan 8, 3 százalékkal emelkedtek – elérkezettnek látta az időt arra, hogy a lakosság számára elérhető kamatokon is változtasson. Hogy el ne menjen a vásárlók kedve a rövid futamidejű állampapírok megvételétől, úgy döntöttek, hogy az infláció mértékéhez közelebb eső kamatot állapítanak meg a 2022. március 21-től kibocsátandó papíroknak. Az Egyéves Magyar Állampapír éves kamata 3 százalékról 4, 25 százalékra, az Egyéves Kincstári Takarékjegyé 3 százalékról 4, 25 százalékra, a Kétéves Kincstári Takarékjegyé 3, 5 százalékról 4, 5 százalékra emelkedik.
Kiadó: ALEXANDRA KÖNYVESHÁZ KFT. Oldalak száma: 382 oldal Boritó: karton ISBN: 9789634471479 Kiadás éve: 2018
Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a mágneses mező folyamatosan tapasztalja a lokális változásokat. A kifutópályákra festett nagy számok a mágneses északhoz viszonyított fokokban megadott irányok, osztva 10-vel és lekerekítve. Az északi srácok Bármennyire is zavarosnak tűnik, az északnak több típusa létezik, amelyeket bizonyos kritériumok határoznak meg. Így megtalálhatjuk: Mágneses észak, az a pont a Földön, ahol a mágneses mező merőleges a felszínre. Az iránytű ott mutat, és mellesleg nem antipodális (diametrálisan ellentétes) a mágneses déli irányban. Geomágneses észak, az a hely, ahol a mágneses dipól tengelye felszínre emelkedik (lásd az 1. ábrát). Mivel a Föld mágneses tere valamivel összetettebb, mint a dipólus mező, ez a pont nem esik egybe pontosan a mágneses északéval. Földrajzi észak, a föld forgástengelye áthalad rajta. Lambert vagy a rács északra, az a pont, ahol a térképek meridiánjai összefognak. Nem pontosan esik egybe a valódi vagy a földrajzi északkal, mivel a Föld gömbfelülete egy síkra vetítve torzul.
- A mágneses mező polarizált, északi és déli pólust mutat, akárcsak a rúdmágnes. - Mivel az ellentétes pólusok vonzzák egymást, az iránytű tű, amely az északi pólusa, mindig a földrajzi észak környékére mutat, ahol a Föld mágnesének déli pólusa van. - A mágneses tér irányát zárt vonalak képezik, amelyek elhagyják a mágneses délt (a mágnes északi pólusa) és belépnek a mágneses északra (a mágnes déli pólusa). - A mágneses északon - és a mágneses déli irányban is - a mező merőleges a föld felszínére, míg az Egyenlítőnél a mező legelészik. (lásd az 1. ábrát) - A tér intenzitása sokkal nagyobb a pólusoknál, mint az Egyenlítőnél. - A földi dipólus tengelye (1. ábra) és a forgástengely nincsenek egy vonalban. 11, 2º elmozdulás van közöttük. Geomágneses elemek Mivel a mágneses mező vektor, az X eredetű OY eredetű derékszögű koordinátarendszer segít meghatározni helyzetét. A mágneses mező vagy indukció teljes intenzitása B és annak vetületei vagy alkotóelemei: H vízszintesen és Z függőlegesen. Kapcsolatban állnak: -D, a mágneses deklinációs szög, amely H és földrajzi északi (X tengely) között keletkezik, kelet felé pozitív, nyugat felé negatív.
Mint az orosz tudós rámutatott, nincs semmi törvényszerűség a pólusváltásokban: van, hogy egymillió év leforgása alatt 5-6-szor is megváltozik a geomágneses tér polaritása, ám előfordul, hogy néhány tízmillió évre egyazon állapotban merevedik meg" – mondta. Bolygónk történetében három ilyen hosszú nyugalmi időszak volt, s mindegyiket tömeges kihalási események követték, amikor a fajok 75-90 százaléka eltűnt a Föld színéről. Ennek okait taglalva Vlagyimir Pavlov kifejtette, hogy nem a mágneses tér gyilkolt önmagában. A pólusváltások oka a földmagban lévő öngerjesztő "dinamó" instabilitásában keresendő. A nyugalmi időszakhoz közeledvén a váltások gyakorisága csökken, majd a pólusok "megmerevednek". Évmilliók elteltével e stabilitás egyik pillanatról megszűnik, "felrobban": a geomágneses polaritás olyan szaporán változik, mintha valaki ide-oda kapcsolgatná azt. Eközben a Földet kataklizmák rázzák meg, megszaporodnak a vulkánkitörések. A kutató magyarázata szerint egy-egy ilyen nyugalmi periódus alatt a folyékony külső mag és a földköpeny között valami "kéregféle" képződik, s amikor annak vastagsága meghalad egy kritikus értéket, széttöredezik.
A földi mágneses mező (és a felszíni mágneses mező) egy mágneses dipólus, melynek déli mágneses pólusa a földrajzi Északi-sark közelében, az északi mágneses pólusa a földrajzi Déli-sark közelében található. A mágneses pólusokat összekötő képzeletbeli tengely nagyjából 11, 3°-kal tér el a bolygó forgástengelyétől. A mező több tízezer km-re terjed ki a világűrbe, ezt magnetoszférának nevezzük. A mágneses mező valószínű oka a Föld belső szerkezetében működő dinamó-mechanizmus. A dinamó-mechanizmus lényege, hogy a Föld belsejében lévő olvadt vasból és nikkelből álló külső mag áramlásai révén örvényáramok keletkeznek, az örvényáramok pedig kiterjedt mágneses teret gerjesztenek. A mágneses tér irányultsága a mágneses déltől a mágneses észak felé mutat, ez lényegében azonos a mágneses tér ún. áramlási irányával. Mágneses sarkok [ szerkesztés] A mágneses sarkok helyzete nem állandó, évente átlagosan 15 km-nyit mozdulnak el, véletlenszerűnek tűnő irányba és mértékben, ezt régebbi térkép használatakor figyelembe kell venni.
Dr. Stegena Lajos: A Föld alakja és mágneses tere (Tankönyvkiadó Vállalat, 1990) - Térképész hallgatóknak/ Kézirat Szerkesztő Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1990 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 75 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: Kézirat. 62 fekete-fehér ábrával illusztrálva. 128 példányban jelent meg. Tankönyvi szám: J 3-717. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A Föld alakjának kérdése nemcsak a térképtudomány, hanem általában a tudomány egyik alapkérdése, amely végigvonul kétezer év tudománytörténetén. Bizonyos időszakokban (középkor) a tudomány központi... Tovább Tartalom A Föld alakjának meghatározása geodéziai módszerrel 5 Gömb alakú Föld 5 Forgási ellipszoid alakú Föld 6 Fokmérések. Földrajzi szélesség és hosszúságmérések. Távolságmérések. 21 Modern geodéziai módszerek 28 A Föld alakjának meghatározása geofizikai módszerrel 33 Gömb alakú Föld 33 Erőterek 36 A földi nehézségi erőtér 43 A Föld mágneses tere 58 Mágneses alapfogalmak 59 A Föld állandó mágneses tere 62 A földmágneses tér időbeli változása 63 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.