Az Egyesült Államok előtt álló kihívásokról, az átalakuló világról és Henry Kissinger sejtetéseiről volt szó a most már 92 éves volt nemzetbiztonsági főtanácsadó és amerikai külügyminiszter Világrend című könyvének bemutatóján, amit a kiadó Antall József Tudásközpont szervezett szerda este. A középút a legfontosabb Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint ez a könyv tulajdonképpen a Richard Nixon, majd pedig a Watergate-botrány után Gerald Ford alatt is külügyminiszter Kissenger korábbi, a Diplomácia című könyvének a folytatása, miután az elmúlt 25 évből látszik, hogy a külpolitikai gondolkodásnak ugyanúgy megvan a helye, mert új dilemmák merültek fel. Henry Kissinger: Világrend (Antall József Tudásközpont, 2015) - antikvarium.hu. Szerinte a könyv elsősorban amerikai politikusoknak szól, és kritikát is megfogalmaz például az Obama-kormányzattal szemben. Kissinger szerint az elmúlt években Amerika túlságosan visszavonult, ami instabilitást eredményezett a világban, de bírálja azt az amerikai szemléletet is, hogy az Egyesült Államok egyfajta misszionárius feladatként terjesztené a világban "a liberális demokrácia vallását".
Nem tudom, hogy kinek kell bemutatnom Henry Kissinger t, de talán érdemes egy rövid áttekintéssel kezdeni az Egyesült Államok egyik legismertebb külügyminiszteréről. Henry Kissinger: Világrend | Pepita.hu. Richard Nixon (akire a Watergate-ügytől eltekintve is van miért emlékezni) és Gerald Ford (aki az elődei által elkezdett úton végleges lezárást tudott adni a vietnami háborúnak) alatt töltötte be hivatalát, megkapta Nobel-békedíjat (noha ezt sokan támadták), Kínával való kapcsolata a hetvenes évek óta legendássá vált, és akkor még nem beszéltünk a Szovjetunióval (a nukleáris fegyverek ügyében) vagy a Közel-Kelet országaival (főként az Izraellel kapcsolatos konfliktusok miatt) folytatott tárgyalásairól. Ám most mégsem a diplomata és politikus Henry Kissinger áll a középpontban, hanem a történész: az az ember, aki a világtörténelmet világrendek váltakozó hálójaként érzékeli, aki politikai koncepciók összetűzését látja mindenhol – és aki könyvet is írt minderről. A Világrend ugyanis elsősorban nem egy aktuálpolitikai munka, nem a 21. század elemzése, bár kétségtelenül ez is fontos szerepet kap benne: Kissinger sokkal inkább a saját világrend-elképzeléséről mesél, és ennek fényében vizsgálja az elmúlt évszázadok (különösképpen az 1648 óta eltelt időszak) történelmét.
- napjainkban pedig Szíria a soros áldozat, de kiegészítve Egyiptommal, Líbiával és stb bizonyos kisebb-nagyobb mértékű fegyveres beavatkozásokkal. Líbia, Egyiptom és Szíria már elég közel van Európához, s ha az orosz-ukrán háborút is ide soroljuk, akkor a háború gyakorlatilag már Európát is elérte, s akkor még nem említettem meg azokat az asszimetrikus csapásokat, ami legutóbb Párizsban történt. Következtetés: szépen lassan sikerült eljuttatni a konfliktusokat Európába is. Mi volt/ még ennek a háttere? Ázsia, élén Kínával, megerősödött, ma gyakorlatilag senki sem mer a kínai érdekszférában keménykedni. Ki merne ma háborúzni Vietnamban, vagy Koreában újra? Délkelet-Ázsiában már Kína a legfőbb szuperhatalom, annak ellenére is hogy globális tekintetben még "csak" második. Henry Kissinger: Világrend (Antall József Tudásközpont, 2016) - antikvarium.hu. Ellenben a gyenge iszlám országokban már inkább. Az állítólag "nagyon gyenge" (az EU GDP szintjén a legerősebb hatalomnak számít, megelőzve az USA-t. Persze ez csak elméleti igazság, az USA-val ellentétben az EU mindennek nevezhető, csak egységesnek nem) Európát szintén elérte.
Legújabb, Világrend című könyvében a politikai gondolkodó a 21. század sürgető történelmi kihívásaira keresi a választ, így arra, miként lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technológiai változás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani.
Magyarán történt/történik egy helycsere a világban. Délkelet-Ázsia (Szingapúr, Dél-Korea, Kína, Thaiföld, Tajvan, Hong Kong stb) gyakorlatilag szépen lassan átveszi Európa helyét a világban, s akkor még nem számoltunk olyan hatalmakkal, mint India vagy Japán. A bevándorlás Európába, az egyre szélesedő konfliktusok igazából csak tünetei annak, hogy a globális játékosok pályáján Európa marginális szerepet tölt be az események irányításában. Ha Európa erős lenne, egységes, a legfőbb érdeke lenne Szíriában befejezni a polgárháborút és leszámolni az ISIS-el is. Például. Mit is mondott Merkel Szíriával kapcsolatban? Hol lehetne megoldani a válság problémáját földrajzi értelemben keleten? Merkel ugyan felismerte a probléma gyökerét, de nem képes véghez vinni akaratát. Ez nem Merkel hibája, ez Európa gyengeségének tünete. Mit mondtak/mondanak bizonyos német politikusok? Hogy Németország és így Európa jövője az integráció és az egységes Európa. (Ami ma sajnos lassan megbukott, köszönhetően többek között a migráció okozta "válságnak" is: lásd Cameron nyilatkozatait az Unióval kapcsolatban, a vezető német álláspont és a többi tagállam gyakorlatilag kibékíthetetlen ellentétjét stb).
Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja. A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket, de úgy, hogy közben meggátolják a megfelelő válaszok adását, azt követelve az államok vezetőitől, hogy jelmondatokba sűrítve fejezzék ki azonnali reakcióikat.
A szeptemberi UEFA-szuperkupa-döntőt Porto helyett rendezte meg nézők előtt, míg tavasszal nézők nélkül négy kieséses Bajnokok Ligája- és két Európa-liga-meccset rendeztek a Puskás Arénában. Foci-Eb 2021 Wembley Puskás Aréna Budapest Koronavírus korlátozások magyarok EB 2021 London
Foci Eb döntő 2021 – időpont, információ. A helyszínek közül a legnagyobb férőhellyel rendelkező londoni Wembley Stadionban rendezik a két elődöntőt és a döntőt. Eb döntő 2021: Olaszország – Anglia július 11., vasárnap (London, Wembley Stadio) 21.
De az esetek többségében még feltöltésre is szükségünk van, vagy legalább egy megtett fogadásra az elmúlt 24 órában, hogy az Élő közvetítés gombra kattintva hozzáférhessünk a tartalmakhoz. Viszont ezt leszámítva teljesen ingyenes EB döntő online streamet nézhetünk a platformokon. Az egész tornát elnézve pedig nem csak egyszer-kétszer van közvetítés, hanem a teljes EB műsort vagy akár spanyol és német bajnokikat is lehet ezeken az oldalakon nézni. 4. Mit kell tudnom az EB döntőről? 4. 1 ❓ Mikor lesz az EB döntő? A 2021-es EB döntő július 11-én lesz, magyar idő szerint 21:00-kor. A londoni Wembley Stadionban játszák, nézők előtt. 4. 2 🏆 Melyik csapatok játszanak az EB döntőben? Az EB döntőben Olaszország Anglia ellen játszik majd. A jelenlegi szorzók szerint az angolok az esélyesebbek az európa-bajnoki győzelemre, de szoros küzdelemre számíthatunk. Az aktuális oddsokat és részletes fogadási tippeket megtalálod a cikkben! 4. 3 📲 Hol tudom nézni az EB döntőt ingyenesen online? A Bet365 és az Unibet kiváló minőségű élő EB streameket kínál szinte valamennyi meccsre, és a Bwin is nagy kínálattal rendelkezik.
Így a döntőt a három oldal bármelyikén megtalálhatod majd! Ha pedig már itt tartunk, akár élőben is fogadhatsz majd az EURO döntőjére, az EB döntő fogadási tippek segítségével.
Az A-csoportból érkező olaszok továbbjutásához nem nagyon férhetett kétség, ahogy a B-ben sem ahhoz, hogy a belgák ledomináltak mindenkit - kettejük párharcában mégis az olaszok maradtak felül a negyeddöntőben. A 2021-es EB aktuális menetrendje - következik július 11-én az Olaszország - Anglia döntő A C-csoport izgalmasabb volt, hiszen ott a megújult holland válogatott mellett Ausztria és Ukrajna is kemény ellenállást fejtett ki a továbbjutásért. A D-csoportban az angolok ugye meg tudták verni a horvátokat, ezzel pedig megnyitották a lehetőséget a csehek és a skótok előtt is a lehetséges továbbjutásra. Végül maradt még az E-csoport, ahonnan mindenki a svédek és spanyolok továbbjutására számított. Az első kettő helyezett mellett a négy legjobb harmadik is bejutott a június végén zajló EB egyenes kieséses szakaszba. Ha az EB döntő fogadás mellett más futball meccsek is érdekelnek, olvasd el a futball fogadási tippjeinket is! Itt az összes jövedelmező labdarúgó fogadási piacról és stratégiáról szót ejtünk.
102' Donnarumma pont hozzá ütötte a labdát, a kapu üresen tátongott, Bonucci segítette ki. 100' Rendre késnek 1-1 ütemet és csak szabálytalanul tudják megállítani a spanyol játékosokat. 98' Olmo lőtte laposan középre a szabadot, Donnarumma védett, a kipattanót Morata lőtte a blokkba, aztán a kavarodás után Donnarummánál kötött ki a labda. | Olaszország | a hosszabbítás első félideje Dani Olmót rúgta fel igencsak határozottan. 95' Éric Garcíával csapott össze a levegőben, rosszul ért földet a felezővonalnál. Aztán szerencsére felkelt. 91' 90' 90 perc után 1–1, jöhet a hosszabbítás. Aztán kiderült, lesz-e még kétszer 15. Közben Chiellini kezezett látszólag a 16-oson belül, Brych továbbot intett. 85' | Spanyolország | második félidő Azpilicueta (2) M. Llorente (6) | Olaszország | második félidő Insigne (10) Barella (18) 84' A visszatett labdájából azonban borzalmas lövés született.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elveheti Londontól az Európa-bajnokság végjátékának (a két elődöntő és a döntő) rendezési jogát, amennyiben a brit kormány a kiemelt vendégek beutazása kapcsán nem tesz enyhítéseket – számolt be róla az Origo a The Times napilapra hivatkozva. Mégsem a Wembleyben rendezik a finálét? (Fotó: AFP) Az UEFA azt kérte a brit kormánytól, hogy a tornára érkező mintegy 2500 VIP-vendégeknek ne kelljen kötelező tíznapos karanténba vonulnia, és ezen személyek szabadon mozoghassanak a mérkőzéseken, a csapatok edzésein és a sajtóeseményeken – ez a létszám tartalmazza az UEFA, a FIFA, a szponzorok, valamint a közvetítő tévétársaság dolgozóit is. A The Times információi alapján az európai szövetség ultimátumot adott, amennyiben nem történik meg a kért enyhítés, elveheti a két elődöntő és a döntő rendezési jogát Londontól. A lap szerint Budapest házigazda szerepe mellett az szól, hogy a magyar kormány csütörtökön bejelentette, a jövő héttől visszaállítják a szabad határátlépést a schengeni határokon, egyáltalán nincs karanténkötelezettség, és egyedül a Puskás Arénában vannak csaknem telt házas találkozók.