26 négyzetméternyi történelem – Benczúr Gyula: Budavár visszavétele 2021. október 31. 08:03 Romek Dóra Első ránézésre lassú hömpölygésként tárul fel előttünk a közel 26 négyzetméternyi vászon, amelyre Benczúr Gyula, a "festőfejedelem" Budavár töröktől való visszafoglalását festette. Hullámot vetnek a drapériák – a földön fekvő tetemeken és a fejek fölé magasodó zászlórudakon –, hullámzanak a győztes és vesztes seregekben harcoló katonák csoportjai, és lassan pulzál a lovak testének tömege – némelyik fejét leszegve hátrahőköl, némelyik ugrásra készen feszülten figyel, némelyik pedig megindul előre. Kibontakozóban a történeti festészet Első pillantásra egy tömegjelenet részesei vagyunk, ahol halljuk a kiáltozásokat, a lovak nyerítését, a trombitaszót, és a háttérből a tűz ropogását-pattogását is. Aztán szemünk megpihen a festmény központi alakján: selyemruhás, parókás alak ül hófehér paripáján, történjék körülötte bármi, sziklaszilárd magabiztossággal és nyugalommal tekint az előtte fekvő halott férfira, a legyőzött ellenségére.
Károly koronázása ( 1916) Krisztus az Olajfák hegyén ( 1919) A diadalmas Mátyás ( 1919) Képek [ szerkesztés] Emlékezete [ szerkesztés] Benczúr Gyula szobra a szegedi Patheonban Műveiből emlékkiállítást rendeztek Budapesten 1920-ban a Műcsarnokban, 1944-ben a Szépművészeti Múzeumban, 1958-ban a Magyar Nemzeti Galériában, valamint 2001-ben az Ernst Múzeumban. 1921 -ben tanítványai megalapították a Benczúr Társaságot, mely 1954-ig működött. 1927 -ben Dolány az ő emlékére vette fel a Benczúrfalva – ma Szécsény városrésze – nevet. Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokban (Dóm téren a körbefutó árkádok alatt) őrzik portrészobrát hazánk számos kiváló tudósának, művészének, politikusának szobraival együtt. Benczúr Gyula szobrának alkotója Kisfaludi Strobl Zsigmond, a szobrot gróf Széchenyi Károly ajándékozta a városnak 1930 -ban. Családjának nevezetesebb tagjai [ szerkesztés] Gyermekei Benczúr Elza iparművész, Benczúr Olga képző- és iparművész, Benczúr Ida festőművész és Benczúr Gyula orvos. Unokái Vastagh Éva és Vastagh László szobrászművészek.
Benczúr a XIX. századi magyar történeti, akadémikus festészet jelentős alakja, a millennium időszakának legünnepeltebb művésze volt. 1906-ban kinevezték a főrendiház örökös tagjává, s 1910-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1876 óta szabadkőműves is volt. A kor hivatalos festőjeként elhalmozták megrendelésekkel és kitüntetésekkel. Műveit kiváló rajztudás, teátrális, barokkos kompozíció, látványos, pompázatos ruházat és tartozékok, olykor naturalista megoldások jellemzik. Stílusát a dualizmus korának jellegzetes irányzata, a historizmus szabta meg, amely a történelmet illusztráló, olykor kiigazító, tendenciózus piktúraként akkoriban meghatározó volt a hazai képzőművészetben. Benczúr Gyula 1920. július 16-án halt meg birtokán, a Nógrád-megyei Dolányban, amelyet később Benczúrfalvának neveztek el. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint számos vidéki és külföldi múzeum őrzi. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Telepy Katalin írt róla monográfiát, mely 1960-ban, majd 1970-ben jelent meg.
Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni ( Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás). Pályafutása során számos művészeti díjat nyert. Műveivel aranyérmet nyert Párizsban (1878, 1900), Berlinben (1886, 1910), Bécsben (1877, 1888) és Münchenben (1888). Főbb művei [ szerkesztés] Önarckép ( 1861) Kislány pojácával ( 1863) Balatoni halásztragédia ( 1864) Hunyadi László búcsúja ( 1866) Etelka ( 1868) II. Rákóczi Ferenc elfogatása ( 1869) Gizella ( 1870) Benczúr Géza ( 1872) Nő erdőben ( 1873) XV. Lajos és Dubarry ( 1874 -től több változatban) Olvasó nő ( 1875) Vajk megkeresztelése ( 1875) Szerecsen fejedelem ( 1876) XVI. Lajos és családja ( 1875) Kun László halála ( 1880) Nárcissus ( 1881) Bacchánsnő ( 1882) Andrássy Gyula ( 1884) Trefort Ágoston ( 1885) Budavár visszavétele ( 1896) Károlyi Lászlóné ( 1898) Batthyány Elemér ( 1898) Erzsébet királyné ( 1899) Schlauh Lőrincz ( 1900) Szent István felajánlja a koronát ( 1901) Ezredéves hódolat ( 1907) Ádám és Éva ( 1909) Petőfi Sándor ( 1909) Háromkirályok imádása ( 1910) Mikszáth Kálmán ( 1910) Wekerle Sándor ( 1911) Kleopátra ( 1911) Mátyás fogadja a pápa követeit ( 1915) IV.
a film adatai The Island of Dr. Moreau [1977] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: keverőhangmérnök: rendezőasszisztens: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: produkciós vezető: hangsáv adatok közlése céges kapcsolatok szinkronstúdió: megrendelő: DVD-forgalmazó: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! H.G. Wells: Dr. Moreau szigete | Klasszik sorozat| Alinea Kiadó. hangsáv adatok Dr. Moreau szigete 2. magyar változat - készült 2010-ben szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 0 felhasználói listában szerepel filmszerepek
H. G. Wells: Dr. Moreau szigete (Gladiátor Kiadó, 1996) - Szörnyetegek szigetén Fordító Kiadó: Gladiátor Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1996 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 185 oldal Sorozatcím: H. Wells művei Kötetszám: 1 Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 963-8043-20-2 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg H. Wells, az ismert angol író a múlt század vége tudományos-fantasztikus irodalmának egyik legnagyobb művelője. Dr. Moreau szigete (DVD). Nagy érdeklődéssel tanulta a környezettant, a genetikát, foglalkozott a génsebészet alapjaival. Ilyen előtanulmányok után kezdett foglalkozni a titokzatos Moreau doktor életének megírásával. A regény egy kis szigeten játszódik, ahol a doktor különböző állatokat operál emberré, akik fantasztikus lényekként viselkednek. A hajótöröttként szigetre kerülő Prendick előtt egy különös világ tárul fel, néha horrorisztikus jeleneteket élünk meg... A regény alapján több filmet is készítettek.