A tiszta mészkő fehér, szilárd, vízben nem (azaz igen rosszul) oldódó anyag. A természetben előforduló mészkövet és dolomitot a kőzetbe került különböző szennyezések megszínezik. A hazai piszkei márvány például a szennyező vas(III)-ionoktól vöröses színű. A márga agyaggal erősen szennyezett mészkő. Az igazi kréta is kalcium-karbonátból áll, de puha, így a táblán nyomot hagy. Teljesen tiszta, színtelen, illetve a kristályrács hibáitól jellegzetes színű, kristályos kalcium-karbonát a kalcit. A mészkő repedéseibe beszivárgó vie.com. A márvány a mészkőnek sajátos, kristályos változata, amely a Föld mélyében nagy nyomáson keletkezik. Kalcitkristály Márvány Cseppentsünk mészkőre sósavat, salétromsavoldatot, illetve híg kénsavoldatot! A mészkő a szénsav kalciumsója. A szénsavnál erősebb savak hatására a karbonátionok hidrogénionokat vesznek fel, a keletkező, bomlékony szénsavból pedig szén-dioxid-gáz fejlődik: Vezessünk hosszabb ideig meszes vízbe szén-dioxidot! A meszes vízből szén-dioxid hatására kalcium-karbonát csapódik ki. A szén-dioxid további bevezetésekor a kalcium-karbonát-csapadék feloldódik.
A mészkőben levő repedések így egyre inkább kitágulnak, sőt újabb üregek, járatok jönnek létre. Ezek a repedések egyre inkább elnyelik a csapadékvizet, ez az oka annak, hogy a mészkőhegységek felszíne gyakran igen szegény felszíni vízfolyásokban. A karsztjelenségek A víz mészkőben és más, vízben oldódó kőzetekben (dolomit, kősó, gipsz) végzett munkájának sokféle karsztjelenség az eredménye. Az alábbiakban ezek vázlatos áttekintése következik. Ha a felszín másféle kőzetein (például homokkő, agyag, gránit stb. ) folyó vízfolyások olyan területre érnek, ahol szénsavas vízben jól oldódó kőzetek vannak, víznyelők alakulnak ki. A víznyelők a kőzet belsejébe vezetik a vizet. A mészkőben áramló víz oldásával a repedéseket tágítja. FATÁJ-online __ Hazai Vadász május 26-i adása __. Ha a mészkővidékre más kőzetből felépített területről érkezik felszíni vízfolyás, a víznyelőkön át hordalék kerülhet a mélybe. A patakká vagy folyóvá duzzadó felszín alatti vízfolyások hordalékukkal erős pusztító munkát végeznek. Ennek eredményeképpen kisebb-nagyobb, olykor hatalmas barlangok alakulnak ki.
A víz az élet alapja, víz nélkül nincs élet a Földön. A víz életet teremt és tart fenn, mivel létfontosságú tápanyagokat szállít az élő szervezetekhez, biztosítja az élettevékenységükhöz nélkülözhetetlen anyagokat. Ugyanakkor a víz, károsító anyagokat is továbbíthat az élőlényekhez, amelyek az élőlények homeosztázisát (viszonylagos belső állandóságát) felboríthatják, és a szervezetek pusztulásához vezethetnek. A víz tehát az életet és a pusztulást egyaránt jelenheti. A Föld teljes vízkészlete mintegy 1, 400 millió km3, a felszín 71%-át borítja (3. táblázat). Mészkő Oldódása Vízben – Gipsz Oldódása Vízben – Betonszerkezetek. 3. táblázat. A hidroszféra vízkészlete (Schwoerbel, 1999. nyomán) A víz elhelyezkedése Ezer km 3% Újratermelődési idő Óceánok és tengerek 1 380 000 97, 61 37000 év Sarki és hegyvidéki jég és hó 29 000 2, 08 16000 év Felszín alatti vizek 4 000 0, 29 300 év Édes vizű tavak 125 0, 009 1-100 év Sós vizű tavak 104 0, 008 1-1000 év Talajnedvesség 67 0, 005 280 nap Folyóvizek 1, 2 0, 00009 12-20 nap Vízpára a légkörben 14 0, 0009 9 nap összesen 1 413 341 100 A hidrológiai ciklus a víz folyamatos vándorlása a szárazföld és az atmoszféra között, melynek mozgató erői a gravitáció és a nap sugárzása.
LEADER 00971aam a2200265 ir4500 001 546458 005 20080308120330. 0 008 940509t19901990hu a 000 0 hun d 020 |a 963-02-7765-4 (fűzött) |c 27, - Ft 040 |a OSZK |b hun |c OSZK 041 0 |a hunhun 072 1 |a KT 080 |a 39: 615. 89 (=945. 11) (439. 161 Tiszahát) 100 |a Kálmán Enikő 245 |a Népi gyógyítás a Tiszaháton / |c Kálmán Enikő 260 |a Nyíregyháza: |b Szabolcs-Szatmár-Bereg M. Jósa Kórház-Rendelőint., |c 1990 |e ([Nyíregyháza] |f Szabolcs-Szatmár-Bereg M. Tcs. ARANY-TÚRA - 1800-as évek. Soksz. ) 300 |a 65 p. : |b ill. ; |c 21 cm 490 |a (Historia medica |x 0237-9929 |v 7. ) 591 |a 600 651 4 |a Beregi-Tiszahát 830 |a Historia medica 850 |a B1 852 |m C 110. 264 |i 546459 |m MC 110. 264 |i 910400 886 2 |2 hunmarc |a 761 |b 1 |t Historia medica. |d Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár M. Jósa Kórház-Rendelőint. 1987- |w 482357
Kézikönyvtár A magyar nyelv értelmező szótára T tiszaháti Teljes szövegű keresés I. melléknév A Tiszaháton, a Tisza felső folyásának két partján elterülő vidéken, a régi Bereg és Szatmár megye határán levő, ott lakó, onnan származó, ott szokásos, ott történő. Tiszaháti élet, ember, nyelvjárás, szokás, tájszólás, utazás. Tiszaháti módon egy oldal-tarisznya Volt csepümadzaggal nyakába akasztva. Staff View: Népi gyógyítás a Tiszaháton /. ( Arany János) II. főnév -t, -ak, (-ja) (főleg többes számban) Tiszaháton lakó v. onnan származó ember. Ez a tiszahátiiak szokása.
A régmúlt ártéri fái és a kiművelt, nemesített fák között méretben és várható élettartamban is óriási a különbség. A századfordulón az őshonos diófák törzsátmérője elérte az egy métert is – mondta Balla László. Az óriás, nagy öreg fák mára eltűntek az árterekből: fegyvergyártás miatt vágták ki őket, a puskatus ugyanis diófából készült. Tiszacsécse Móricz Zsigmond szülőfaluja A Szatmári-Tiszaháton a folyó nemcsak földet, hanem országot is elválaszt egymástól. A Tiszaháton, ahol gyerek voltam (4.a) - YouTube. Ezen a helyen született a Sárarany, az Árvácska és megannyi irodalmi csoda szülőatyja, Móricz Zsigmond is. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszacsécse alig kétszázötven lakójával apró falu a Szatmári-síkságon, mégis olyat tud felmutatni, amelyre jóval nagyobb községek, városok sem képesek. Innen vitte magával a nyelvet a nagy elbeszélő, Móricz Zsigmond, aki maradandó prózáihoz a mondanivaló egy részét e tájról gyűjtötte be. Móricz Zsigmond író emlékháza (Fotó: MTI/Filep István) Móricz Zsigmond halálának tizedik évfordulója alkalmából hatalmas ünnepséget rendeztek a településen, amelynek fénypontja az emléktábla elhelyezése volt a szülői házon, amely egészen a rendszerváltozásig hirdette, ott született a magyar irodalom egyik neves alakja – mondta Magos Jenőné, a Móricz Zsigmond Emlékház gondnoka.
Az 1990-es években a szülőházból emlékház lett, merthogy azt az épületet, amelyikben valóban napvilágot láthatott az író, a 70-es években lebontották. Tiszacsécsén a család helyzete a módosból akkor lett szegénnyé, amikor a hitelből vásárolt cséplőgép felrobbant, a bérelt vízimalmot pedig elvitte a jeges ár. Ahhoz, hogy ki tudják fizetni az adósságukat, kénytelenek voltak eladni a családi házukat. Ezek után vették meg azt a telket, ahol Móricz Bálint, az író édesapja saját kezűleg felépítette új otthonukat – mondta Magos Jenőné. Hozzátette, ma ebben működik az emlékház. A bútorok csak korabeliek viszont a házban kiállított bölcső eredeti, azt a szülőház padlásáról vitték át. Azt is elmondta, hogy a Móricz Bálint által épített házban sem laktak sokáig, mindössze öt évig, mivel a szülők az anyagi gondok miatt kénytelenek voltak eladni. Így költöztek a Borsod megyei Prügyre. A Móricz-emlékpark (Fotó: MTI/Balázs Attila) A vályogfalú, taposott szalmával fedett emlékház, a jellegzetes Felső-Tisza-vidéki szegény paraszti épület azonban búcsújáróhely lett.
Forrás: A fülemile című versben Arany János arra az esetre is utal, amikor Mária Terézia a királyi személynököt kérdőre vonta, hogy igaz-e hogy ajándékot fogad el a peres felektől? Igaz válaszolta a bíró, de hozzátette, hogy mindkét fél ajándékát ugyanabba a zsebébe csúsztatja, így nem tudja melyikük mennyit adott: Mignem a biró, haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre, Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek! Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek. Forrás: Horváth Attila: Arany János jogi esetei