Megszólít az éjszaka letöltés ingyen Tartalom: Egy nyugat-virginiai kisvárosban éjszakánként szárnyas teremtmények jelennek meg a házak között. John Klein (Richard Gere), a feleségét gyászoló újságíró a helyszínre utazik.
A Megszólít az éjszaka inelligens, sűrű atmoszférájú természetfeletti thriller mindazoknak, akik úgy gondolják, hogy az X-akták csupán habcsókos babazsúr. A film IMDB felhasználók szerinti értékelése The Mothman Prophecies amerikai film ( 2002) misztikus, dráma, horror Egy nyugat-virginiai kisváros lakói közül egyre többen állítják, hogy éjszakánként szárnyas teremtmények jelennek meg náluk. Szerintük a földönkívüliek derítik fel a terepet a közelgő invázió előtt. John Klein újságíró, és nem hisz a természetfölöttiben... Felesége halála után a helyszínre utazik, ahol elkezdődik a hátborzongató rémálom. A teremtmények éppen olyanok, mint azok a furcsa lények, akiket Klein haldokló felesége rajzolgatott. A környékbeliek azt állítják, hogy ők jól ismerik a férfit. A tér átalakul, Klein váratlanul idegen városokban, úti céljától távol találja magát. A nyomok egy kisvárosba vezetnek, melynek folyója fölött különös fény ragyog, lakói pedig ugyanazt álmodják: éjszakánként egy közeledő szárnyas lényt látnak maguk előtt.
8, 33 Amerikai misztikus horror dráma (2002) Film adatlapja Egy nyugat-virginiai kisvárosban éjszakánként szárnyas teremtmények jelennek meg a házak között. John Klein (Richard Gere), a feleségét gyászoló újságíró a helyszínre utazik, ahol megdöbbenve tapasztalja, hogy a teremtmények épp olyanok, mint azok a fura lények, akiket Klein haldokló felesége rajzolgatott. A környékbeliek azt állítják, hogy ők jól ismerik a férfit. A tér átalakul, Klein váratlanul egy idegen kisvárosban találja magát, melynek folyója fölött különös fény ragyog, lakói pedig ugyanazt álmodják: éjszakánként egy közeledő szárnyas lényt látnak maguk előtt. Filmelőzetes: Megszólít az éjszaka
Többször láttam már a Megszólít az éjszaka című filmet, és valamiért egyre inkább megszeretem. Azt azonban csak nemrég tudtam meg, hogy a rendező igaz történetet dolgozott fel. A sztori eredete állítólag Nyugat-Virginiában, azon belül is Point Pleasantban keresendő. Elég régen, több mint 6 évtizede, 1966 november 15-én két fiatal pár, Roger és Linda Scarberry, illetve Steve és Mary Mallette a helyi rendőrőrsön azt állította, hogy egy régi, elhagyott második világháborús létesítmény közelében furcsa, agresszív, emberre hasonlító lénnyel találkoztak, amelynek 3 méteres szárnyai voltak. Autójukkal sikerült elmenekülniük előle, de a közel sem kellemes élmény mély nyomot hagyott bennük. Elgondolkodtató, hogy az ezt követő napokban számos hasonló bejelentés érkezett, és sokan beszéltek a találkozást követő rosszullétről, valamint egy rendkívül bántó, fémes hangról. Mindez körülbelül egy évig így is maradt. Ekkor érkezett meg Point Pleasantba John A. Keel író/paranormális jelenségeket kutató szakember, aki később könyvet írt a történésekről, ez szolgált a film alapjául.
FANSHOP Megszólít az éjszaka Egy nyugat-virginiai kisvárosban éjszakánként szárnyas teremtmények jelennek meg a házak között. John Klein (Richard Gere), a feleségét gyászoló újságíró a helyszínre utazik, ahol megdöbbenve tapasztalja, hogy a teremtmények épp olyanok, mint azok a fura lények, akiket Klein haldokló felesége rajzolgatott. A környékbeliek azt állítják, hogy õk jól ismerik a férfit. A tér átalakul, Klein váratlanul egy idegen kisvárosban találja magát, melynek folyója fölött különös fény ragyog, lakói pedig ugyanazt álmodják: éjszakánként egy közeledõ szárnyas lényt látnak maguk elõtt. Laura Linney ahogy a szemeit mereszti, még nekem is fáj. A hölgyike alkalmatlan ebben a ez a negatívuma a apvetően kifejezetten jó sztori, aminek valóság alapja is van-e? Nem számít mert egy jó filmet raktak össze, és a miszt... több» Engem nem ragadott el a története. Megtörtént eseményen alapszik az egész, de valahogy mégis olyan kitalált szaga volt az egésznek. Nyolc évvel ezelőtt láttam, most újranézve egy jeggyel csökkent az értékelésem, vagy talán nem voltam elég misztikus hangulatban?
Arany János ballada költészete (1817-1882) Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyző lett. Ez biztosította a családalapítás lehetőségét, 1840-ben meg is házasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek Ercsey Julianna néven jegyzik (törvénytelen gyermek és egy évvel idősebb Aranynál).
Az irodalmi közvélemény Petőfi mellett Arany Jánost tartja az egyik legnagyobb magyar költőnek. Mint tudjuk, a Toldi elolvasásakor Petőfi a legnagyobb elismerés hangján köszöntötte az akkor még ismeretlen nagyszalontai jegyzőt. Petőfinek arra a kérdésére: "Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt | Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki" öntudatosan felelte válasz-episztolájában: "S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, | Ki törzsömnek élek, érette, általa; | Sorsa az én sorsom, s ha dalra olvadék, | Otthon leli magát ajakimon dala". Arany közönség- és feladathiánytól válságkorszakba került az 1840-es évek vége felé. De nem nyugodott bele, kiutat akart keresni: kezdetben Byron modorában romantikus, epikus műveket alkotott, melyekben világgyűlöletét fejezi ki ( Bolond Istók, 1850), később népies jellegű idilleket vagy tanító költeményeket alkotott ( Családi kör, Fülemüle, A bajusz). A végleges megoldást azonban a balladák írása jelentette. A műballada Európában a romantika korában lett népszerű, mikor megnőtt az érdeklődés a népi költészet iránt.
A romantikus ballada epikus műfaj, cselekménye sűrített, az elbeszélésmód szaggatott, az események drámai párbeszédekből, vagy lírai monológokból állnak össze, általában tragikus témát dolgoz fel. A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre. 1857-ben kérek fel Arany Jánost, hogy írjon üdvözlő áldást a Magyarországra látogató uralkodópár tiszteletére, de ezt elutasítja, helyette megírja a Walesi bárdokat. A költőkhöz szól, hogy nem kell megalázkodni, megalkudni, behódolni. Egyszólamú ballada. Ágnes asszony (1853) Nagykőrösön írta a népi témájú balladát. Egyenes vonalúan fejleszti a történést, geszti tartózkodási alatt gyakran látott egy szótlan asszonyt, aki napestig mosott a patakban. Feltehetően ez volt élményforrása. A balladában személyes élmény, népköltészeti hagyomány ötvöződik arany művészi teremtőképességével. A versben két helyszín van. Patak partja, törvényhozás épülete. A külső helyszín 3 szerkezeti egységet teremt. 1. (Patak partja) 1-4. 2. (börtön és tárgyalóterem 5-19.
1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe (Csaba-trilógia első része: Buda halála). 1865-ben az MTA titkára lesz, 1870-ben főtitkára. 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költõ. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az 1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten töltötte. Ekkor írta titokban, nem a nyilvánosság elé szánta az Õszikék (kapcsos könyv) verseit. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882 október 22-én halt meg. Ballada költészete Ballada: Mindhárom műnem megvan benne. Az olasz "ballare" táncolni szóból ered. A középkorban Villon műformaként alkalmazta (8 soros oktáv versszakot követett egy 4 soros ajánlás (összefoglalta a mű tartalmát). Keret műfaj, mind a három műnem megtalálható benne (líra, dráma, epika). Lírai vonás: versszakokból áll, lelki állapotot ábrázol és költői képeket tartalmaz Epikus vonás: Történetet beszél el, hosszabb mint egy vers Drámai vonás: Tragikus eseményeket beszél el.
Beküldte: tyldi95 -1851-60-ig nagykőrösi tanár – nincs tanári végzettsége (tanította Tolnai Lajost is) A ballada műfajáról: – romantika jellemzője: kevert műfajok kedvelése – ballada: tragédia dalban elmesélve – tragikus szituáció, lelkiállapot kifejezése.