Böröcz László fideszes parlamenti képviselő kedd éjszaka nyújtotta be a törvényjavaslatát, melynek értelmében 15-20 százalékért vehetnek lakást a Várnegyedben önkormányzati lakásokat bérlők. A műemlékvédelem alatt álló ingatlanok eladása során hasonló kedvezményt adnak a bérlőknek, mint amit azok kaptak, akik a rendszerváltás után megvásárolhatták bérleményüket. A levonva a következtetéseket megállapítja, hogy ha a törvény átmegy a parlamenten, akkor a 90-es évek eleje óta nem látott lakásprivatizációs hullám indulhat meg Magyarországon, az önkormányzati bérlakásszektor pedig megszűnhet. Önkormányzati lakás eladása 5 éven belül. A valóságban ez azt jelentené, hogy az önkormányzati lakások forgalmi értékének 30 százalékában állapítanák meg a vételárat, amit tovább csökkenthet százalékonként minden egyes ott lakott év. Ezzel a lakás értékének 15 százalékáig csökkenthető, mindemellett, aki egy összegben fizet, annak csak a kedvezményes vételár 70 százalékát kell állnia. A portál kiemeli, hogy a törványjavaslat ellenzői szerint az önkormányzatok elvesztik a lehetőségét annak, hogy a helyben élők lakhatási gondjain segítsenek, ráadásul a törvény nem tiltja majd, hogy a kedvezményes áron vásárlók utána többszörös áron továbbadják az ingatlanokat, vagyis sokan a lakásmaffia visszatérésétől tartanak.
Esetleg úgy van értelme, ha bennfentes infók alapján képben vagyunk, hogy záros határidőn belül az önkori értékesíti a lakást. A bérlőnek ugyanis elővásárlási joga van, és a törvény ugyan előírja, hogy az önkormányzatok immár piaci áron kell, hogy árulják az ingatlanvagyonukat, de hát a tól-ig meghatározásánál a papír sok mindent elbír. Ráadásul legalább 15 éves futamidejű részletfizetést is biztosítani kell és az első vételárrészlet nem haladhatja meg a húsz százalékot, mi több az önkormányzat rendeletben szabályozhatja, hogy a piaci árból milyen kedvezményt nyújt. Önkormányzati lakások eladása: amit nem lehet beleírni a szerződésbe | Váci Napló Online. Amellett, hogy erkölcsileg mindez meglehetősen kérdőjeles, de jellemzően ez sem az apróhirdetésből beeső kívülállók szerencséje. Akkor inkább lottózzunk. Százezer lakás egy helyen (x)
Kicsit több mint a fele pedig egy-két éves korlátot szorgalmazott volna. Itt azt kellett eldönteni, hogy felnőtt korúnak tekintjük azokat az embereket, akik megveszik ezeket a lakásokat, vagy sem. Ha magántulajdonba kerülnek ezek az ingatlanok, akkor mindenki felelősségteljesen tud dönteni 30 évvel a piacgazdaság bevezetése után, hogy ezekkel az ingatlanokkal mit kezd.
NEM LAKÁS CÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI HELYISÉGEK BÉRBEADÁSA, ELADÁSA; EGYÉB ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOK HASZNOSÍTÁSA, ÉRTÉKESÍTÉSE Vonatkozó jogszabály Önkormányzati rendeletek alapján: 5/2013. (II. 15. ) önkormányzati rendelet a 2013. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet. 48/2012. (XII. 14. ) önkormányzati rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról. 9/2001. (III. 01. Önkormányzati lakás eladása üzletrész. ) önkormányzati rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának rendelete a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 12/1998. (IV. 1. ) KGY rendelet módosításáról és egységes szerkezetű szövegének meghatározásáról (egységes szerkezetben a 28/2003. (V. 29. ), az 54/2005. 22. ) KGY és a 30/2010. (XI. 12. ) önkormányzati rendelettel) 9/2011. 10. ) önkormányzati rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (egységes szerkezetben a 34/2011.
Minden olyan bérlő, aki jogosult a csereháti ifjúsági lakások megvásárlására, postai úton a következő időszakban meg fogja kapni az általa bérelt lakás 2022. januárjában érvényes eladási árát. A vásárlási szabályzat és a szükséges dokumentumok listája itt érhető el: anl regulament
A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30 százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. A bérpótlékot az 1 órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám). A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni. 6 hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni.
Távolléti díj jár a munkavállalónak: a munkavégzés alóli felmentés időtartamára, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult; végkielégítés fizetésekor; fizetett szabadság, kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, illetve bíróság vagy hatóság felhívására, ha tanúként hallgatják meg. Óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány és az esedékesség időpontját megelőző utolsó 6 hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. Bérpótlékok figyelembe vétele a távolléti díj számításánál: A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.
Ennek nem mellesleg az az oka, hogy a távolléti díj kiszámításhoz nem huszonkét egész napot kell alapul vennünk, hanem csupán 21, 7 munkanapot, ebből adódóan a több munkanapos hónapban kisebb osztószámra nagyobb összeg jut. Az osztószám? mint azt már fentebb is említettük, a 174, így jön ki a magasabb eredmény. 2013 óta pedig teljesen átalakult a nem havibéres munkavállalók távolléti díjának kiszítása. Mindezek értelmében a fizetett szabadságra kapható egy napnyi távolléti díjat úgy számíthatjuk ki, hogy alapul vesszük a havi bruttó bérünket (ez lehet az alapbér, a pótlékátalány, illetve a teljesítménybérek és bérpótlékok egybeszámítása), ezt pedig elosztjuk 174-gyel. A kapott összeg tulajdonképpen az órabérünk, ennyi fizetést kapunk egy órányi munka után, ezt a számot pedig be kell szoroznunk nyolccal, így megkapjuk az egy napra járó munkabérünket. Természetesen ha részmunkaidőben dolgozunk, vagy az általánostól eltérő munkaidőben, akkor ezzel arányosan kell változtatni a 174-es számon.