Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Budapest: MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. Oláh-Gál Róbert: A Ferenc József Tudományegyetemen matematikából doktoráltak listája = Műszaki Szemle, 46. Tudománytörténeti különkiadás. p. 24–28. ) Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó–TypoTEX, 1993. Szabó Péter Gábor: A Ferenc József Tudományegyetem Szegeden (1921–1940) = Műszaki Szemle, 46. 28–34. ) Szabó Péter Gábor: Euler 300 (url: 2021. ) Szabó Péter Gábor: Tényleg Vályi Gyula volt-e Riesz Frigyes mestere? = Matlap 2020. 10. ) Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Gazda István. Piliscsaba: Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921–1998. Szerk. Szentirmai László, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged: Officina Ny., 1999. Szegedi Egyetemi Tudástár. 5. köt., Élettelen természettudományok. Hannus István. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, 2014. ) Vajda Tamás: A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele = Szeged, 2020.
1940-ben a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra. Szegeden a Horthy Miklós Tudományegyetem kezdte meg működését, de a jogi kar nélkül, mert azt megszüntették. Kolozsváron viszont új karral, a Közgazdaságtudományi Karral bővült az egyetem. Amikor 1945-ben öt évi szüneteltetés után újra megindult a jogászképzés Szegeden, az oktatási, illetve tanszéki struktúra lényegesen nem módosult a korábbiakhoz képest. Ennek megfelelően a Statisztikai Tanszék és a Közgazdaságtani és Pénzügytani Tanszék is újjászerveződött. Az 1950-es évek elején végrehajtott felsőoktatási "reform" egyik leglényegesebb eleme volt az, hogy a hatalom az egypárt rendszer legkeményebb eszközeivel kényszerítette szinte valamennyi szakra és tudományágra a marxista-leninista ideológiát. A direkt ideológiai oktatás szervezeti keretei az 1949/50-es tanévben jöttek létre. Ebben az időszakban a budapesti tudományegyetemen működő Marxizmus-Leninizmus Központi Tanszék irányította az ország összes felsooktatási intézményében folyó marxizmus oktatást.
Tisztelt Látogató! Kedves Egyetemi Polgárok! Szeretettel üdvözlöm Önöket a Szegedi Tudományegyetem jubileuma alkalmából! Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király, Litvánia nagyhercege 1581. május 12-én Vilniusban aláírta a kolozsvári jezsuita akadémia alapítólevelét, ezzel megszületett egyetemünk eszmetörténeti és intézményi elődje. Az 1881-től az uralkodó, I. Ferenc József nevét viselő universitas a trianoni békeszerződés után egy évvel menekülni kényszerült Erdélyből, s a parlament döntésének köszönhetően Szegeden talált befogadó otthonra. Városunk jelentősége ezzel hirtelen megnőtt, országos szerepe felértékelődött, lehetőségei soha nem látott mértékben kibővültek. 2021-ben tehát kettős évforduló elé nézünk: egyrészt emlékezünk az intézmény megalapítására, másfelől ünnepeljük a szegedi egyetemi oktatás centenáriumát. Négyszáznegyven esztendő, száz év: jelentős távlatok. Büszkék lehetünk komoly hagyományainkra, egyúttal hálával tartozunk mindazoknak – Báthory fejedelemtől kezdve, Pázmány Péteren keresztül, egészen Szent-Györgyi Albertig vagy Klebelsberg Kunóig –, akik döntéshozóként, tanárként vagy akár hallgatóként lerakták a sziklaszilárd fundamentumot, majd felépítették hazánk egyik legnevesebb oktatási és tudományos fellegvárát.
Első rektora a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert lett. Az ötvenes évekbeli tendencia, mely a többkarú tudományegyetemeket szétszabdalta és új egyetemeket hozott létre Szeged felsőoktatására is hatással volt. 1951-ben az orvoskarból orvostudományi egyetemet alakítottak, ami később nagy nemzetközi hírű egyetemmé fejlődött. Az elmúlt fél évszázad során a szegedi felsőoktatás számos oktatási, klinikai, kollégiumi épülettel gyarapodott. Jelentősen nőtt a hallgatói létszám az oktatói állomány gyarapodása azonban koránt sem követte a hallgatói létszámnövekedés dinamizmusát. A megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények következtében szükségessé vált, hogy Szegeden a nagy múltú Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a József Attila Tudományegyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szegedi Főiskolai Kara és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola egyesüljön, és közösen egy integrált felsőoktatási intézményt hozzon létre.
Elmondta, hogy a telephely területére tilos bevinni olyan eszközt, amely videó és képrögzítésre alkalmas. Be kell tartani a szigorú biztonsági és öltözködési előírásokat (zárt cipő, hosszú nadrág, hosszú ujjú felső), különben nem lehet bemenni az egyes munkafolyamatok helyszínére, de szerencsére ez senkinél sem jelentett akadályt, így a bejáratnál mindenki megkapta a Suzuki emblémával ellátott kék védő sisakot, és a védő szemüveget, ezt követően kezdetét vette a gyárlátogatás. A kísérővel először a présüzembe léptünk ahol már a belépés pillanatától olyan technológia tárult elénk, amit nem mindenki láthat élőben a mindennapi munkája, élete során. A prés soron minden egyes karosszéria elemet más és más gép gyárt, van ahol az ajtók, van ahol a motorháztetők készülnek. Suzuki magyarország gyár. A kész elemeket a dolgozók behelyezik egy tároló rekeszbe, majd ezt követően a rekeszek bekerülnek egy raktárba, így ha leállna a gyártás, a hegesztő és a többi üzem tovább tud dolgozni. Érdekesség, hogy az egyes prés gépeknél van olyan, aki már 18 éve ugyan annál a gépnél dolgozik és ugyanazt a munkafolyamatot végzi azóta is, és csak akkor változik a munkája, ha valamelyik kollégáját helyettesíti.
Ezek a robotok képesek olyannyira kitisztítani önmagukat, hogy a következő fényezés ugyan olyan minőségben, de más színnel végzik el, teljesen hibátlanul. Sajnos ebbe a műhelybe nem sikerült a csoportnak bepillantást nyerni, ugyanis idegenek számára ide tilos a belépés. Végül megérkeztünk a szerelő üzembe, ahol az élettelen fém karosszériából a végén egy teljes autó jön ki a gyártósorról. Ezen a részlegen dolgozik a legtöbb ember, hiszen a kormánytól kezdve az utolsó csavarig minden saját kezűleg szerelnek be a dolgozók. Van ahol csak a fékeket, a váltót, a teljes kipufogót szerelik a vázba, van ahol a motort és az összes ahhoz kapcsolódó részt rakják össze. Legvégén az utolsó elemek is felkerülnek a kocsira, mint az ajtók, lökhárítók és a kerekek. Az utolsó állomáson egy végső ellenőrzésen vesznek részt az autók. A dolgozók átnézik kívül belül kipróbálják és a raktárba szállítják. A kísérő természetesen készséggel felelt minden kérdésre, így arra is, hogy vajon a Suzuki szívét, a motort is a hazai gyárban gyártják-e. A Suzuki-gyár Magyarország egyik büszkesége - Royalmagazin.hu. Nos, a válasz igen meglepő volt, mert a motor és a váltómű Japán gyártmány, mely dobozban érkezik a gyárba és a szerelőüzemben csak behelyezik a megfelelő helyre.
A cég közölte, hogy a Mercedes-Benz néhány gyárában a 11. naptári héttől egyes területeken az aktuális helyzethez igazítják a termelési programot és a műszakterveket, az intézkedés a kecskeméti gyárra is vonatkozik. A közleményebn kitértek arra, hogy a munkatársaknak a termelési program módosításából adódó munkaidő-kiesését a munkaidőkeret alkalmazásával egyenlítik ki. A kecskeméti Mercedes-gyárban 2020-ban több mint 160 ezer autót gyártottak a világjárvány és a többhetes leállás ellenére. A Magyar Suzuki Zrt. Suzuki gyár magyarország. -nél beszállítói problémákat nem generál ugyan a háborús helyzet, a termelést ebből a szempontból nem befolyásolja, azonban az orosz és ukrán exportot egy időre ellehetetlenítette. A cég már bejelentette, hogy szállításait Oroszországba és Ukrajnába márciustól szünetelteti. A Magyar Suzuki Zrt. éves szinten mintegy 10 000 autót exportál az orosz és ukrán piacra. Bonnár-Csonka Zsuzsanna vállalati kommunikációs vezető az MTI-vel közölte: terveik szerint ugyanakkor ebben az időszakban is két műszakban zajlik majd a termelés Esztergomban.