Ne maradj le a csodahelyekről! Iratkozz fel hírlevelünkre! Az Adatkezelési Tájékoztatóban foglaltakat elolvastam, megértettem. Hozzájárulok személyes adataim hírlevélküldés céljából történő kezeléséhez. Csodahelyek - 2019 Adatvédelem Impresszum Médiaajánlat Sajtómegjelenések Rólunk Írj nekünk Készítette EyeCandiz Facebook-f Instagram
A történelmi Abaúj vármegye nevét az Aba nemzetségről, illetve az általuk épített Abaújvárról kapta. E festői szépségű vidék Trianont követően az ország középső részéből peremvidékké vált. Ma közigazgatásilag Borod-Abaúj-Zemplén megye része. Az abaúji térség természetföldrajzi szempontból két nagy régióhoz kapcsolódik: az Északi-Középhegységhez és az Alföldhöz. 1. ANPI - A felszíni természeti látnivalók. A vizsolyi biblia Ötszázadik évét éli a reformáció. Vannak ugyan fellegvárak, amiket szintén érdemes meglátogatni az emlékév kapcsán, de a Hungarikummá vált szimbóluma mégis a Vizsolyi Biblia, amit ezéven semmiképp sem szabad kihagyni. (eredeti példánya a Vizsolyi Református Templomban látható) Hogyan vált Bibliává a bor Vizsolyban? Nem is hinné, mi erre a magyarázat! A templomkertben található Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeumban erre is választ kap, de egy klisé segítségével kinyomtathatja a Vizsolyi Biblia első oldalát is emlékül. 2. Boldogkő vára, Boldogkőváralja A legenda szerint hét tündér, hét kérője, kerek hét esztendeig építette Boldogkő várát IV.
Béla magyar király uralkodásának idején, a XIII század derekán. A Zempléni-hegység lábainál fekvő, barackfák és erdők öleléséből magasra emelkedő, romantikus lovagvár Húsvéttól október végéig garantált hétvégi programokkal várja a középkor szerelmeseit. Minden szombaton és vasárnap a Kóborlovagok párbaj bemutató előadása, jelmezes tárlatvezetés, interaktív fegyvertapogató, valamint Közép-Európa legnagyobb történelmi ólomkatona kiállítása kínál kitűnő szórakozást. 3. A regéci vár Regéc vára Magyarország egyik legnagyobb és legfestőibb vára. A Rákóczi család egykori uradalmi központja garantáltan maradandó élményt nyújt a látogatóknak minden évszakban. Ezt az élményt jelentősen fokozza az a különleges és egyedülálló körpanoráma, amit a vár minden pontjáról megcsodálhat. A csodálatos természeti környezet ölelésében elhelyezkedő Rákóczi sasfészek kiváló kiránduló célpont. 4. Telkibánya Az aranygombos település-elnevezéshez több legenda is fűződik. Egyik például az, hogy Mária Terézia katonáinak egyenruháján lévő aranygombhoz felhasznált arany Telkibányáról származik.
Kiemelte: folyamatosan csökken Magyarországon a fertőzöttek, és a kórházban ellátottak száma, továbbá az intenzív osztályon is csökken a terhelés. Kásler Miklós szerint ez a tendencia elsősorban az átoltás magas arányával magyarázható, ehhez társul még az is, hogy sokan átestek és meggyógyultak a fertőzésből. Két év gyakorlata áll mögöttünk. Tudjuk azt, hogy mire kell figyelni, hogy miként lehet a fertőzés veszélyét csökkenteni. Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy változatlanul az átoltottság jelenti a legnagyobb védelmet - hívta fel a figyelmet Kásler Miklós. Az egészségügy fejlesztéséről elmondta: a héten a 11. Lemondott Munkácsy-díj bizottsági tagságáról a sorozatos névsorváltoztatások miatt. kerületben és a 16. kerületben adott át felújított orvosi szakrendelőket. Rámutatott: a fejlesztések minden esetben infrastrukturális jellegűek, ami a régi épületek felújítását és bővítését jelentik, emellett az eszköz- és műszerpark korszerűsítése, számuk növelése társul az informatikai fejlesztésekkel - hangsúlyozta. A beszélgetés végén a székesfehérvári Szent István Múzeumban nyílt Királyok és Szentek - Az Árpádok kora című kiállítás fontossága is szóba került.
Prof. Dr. Kásler Miklós miniszternek, EMMI Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkárnak, EMMI 72/2021 Tárgy: észrevételek a 20%-os ágazati béremelés igénylése kapcsán Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) dolgozói – tekintettel a korábbi, évtizedes bér-befagyasztásra és az utóbbi évek megnövekedett inflációjára – már nagyon várták és örömmel fogadják a most bejelentett 20%-os, többnyire minden dolgozónak egységesen járó, béremelést. Az idevonatkozó kormányrendelet (682/2021 (XII. Háború: az EMMI mindenben segíti az Ukrajnából menekülőket - belfold.ma.hu. 6. )) a kulturális ágazatibéremelés esetében abból a szempontból kedvezőbb megvalósulást tesz lehetővé, hogy a döntéshozók célzottan intézményekre lebontva folyósítják a bértömeget, így nem marad el a kifizetés az egyes munkahelyeken, ellentétben azzal, ahogyan sajnos a mai napig több önkormányzati fenntartású intézménynél elmaradt a 2020. évre, valamint a 2021. évre járó 6%-os béremelés esetében. Ezek pótlását is mielőbb várjuk! Különös tekintettel arra, hogy ahol nem kapták meg, ott a bérbe sem épülhetett be és most azok a dolgozók, akiket ez érint, hátrányba kerülnek amiatt, hogy a 6%-os emelés nélkül kapják meg a 20%-os béremelés.
Ezt követően dr. Hankó Zoltán adott rövid visszatekintést a Kamara és a Minisztérium közti együttműködésről. "Minden megállapodás alapját a korábbi közös tapasztalatok és a közösen vállalható célok jelentik". 2010 óta van a Kormány és a Kamara között együttműködés, és az a tapasztalatuk, hogy ha megállapodtak, az teljesült is – emelte ki. 2010-ben a 12 pont volt a megállapodás alapja, 2014-ben 12 pont továbbviteléről és három kormányzati vállalásról, állapodtak meg, amelyek azóta már teljesültek. 2017-ben pedig Balog Zoltán akkori miniszterrel a jogalkotással kapcsolatos kérdéseket tartalmazta a megállapodás. "Ezekre nagyon nagy szükségünk volt, mert 2010-ben nagy gazdasági, morális és szakmai válságban volt az ágazat. Azt, hogy ebből kijöttünk, az elsősorban a kormány szándékának és az együttműködésnek köszönhető" – emlékeztetett. Úgy látja a mostani megállapodás – az előzőekhez hasonlóan – mindkét fél számára hasznos lesz. Fotó: Dr. Nagy Vilmos
EMMI: A járvány visszahúzódásával a kórházak is visszatérnek a normális működési rendhez Ahogy a mai Kormányinfón is elhangzott, a kormány arról is döntött, hogy jövő hétfőtől megszűnik a maszkviselési kötelezettség, ez természetesen a kórházakra nem vonatkozik. Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere mentesítette a koronavírusos betegek ellátása alól azokat a kórházakat, ahol a koronavírusos betegek ellátására elkülönített ágyszám 50% alatt van. A koronavírusos betegek ellátását az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai irányítása alatt működő Országos Kórházi Főigazgatóság az irányító intézmények bevonásával a szükségletekhez igazodva rugalmas kapacitástervezéssel osztja fel az irányítási egységbe rendelt kórházak között. Az enyhítés az Országos Mentőszolgálatra nem terjed ki, a betegszállításban továbbra is minden mentőegységnek részt kell vennie. MTI 2022. március 3. Minden jog fenntartva © - OT [2022. 03. 03]
Az életminőséget nem kizárólag a jövedelem határozza meg, hanem többek között a lakhatás. Emiatt a kormány 10 milliárd forint feletti összeget különített el az egészségügyi szakdolgozók lakhatási körülményeinek javítására. Megjegyezte: 15 megyei kórházban, 1 városi kórházban, összesen 17 helyszínen építettek vagy újítottak fel nővérszállókat. Három generáció az egészségért címmel pályázati program indult. Ezzel kapcsolatban elmondta: 110 milliárd forintból 143 csoportpraxis részesült támogatásban abból a célból, hogy a gyermekek egészséges életmódra nevelése, valamint a daganatos betegségek szűrése előtérbe kerüljön.
Ettől függetlenül persze az etnogenezis, az őstörténet és a korai magyar történet rengeteg izgalmas, válaszra váró kérdést rejt magában, amelyek kutatásra érdemesek. Az is biztos, hogy – ez Káslerék egyik érve az új intézet mellett – szükséges a jobb együttműködés az egyes tudományágak között. A korábban domináns nyelvtörténet és az írott forrásokon alapuló történettudomány mellett az utóbbi évtizedben egyfelől a régészet, másfelől az archeogenetika biztat nagyon izgalmas új eredményekkel – a magyarok nyugatra vándorlásával és a honfoglaló népesség összetételével kapcsolatban már most is fontos, új eredmények vannak. A fura, hogy az Emmi nem a meglévő tudásközpontokra épít, hanem létrehoz egy teljesen új, közvetlenül a minisztérium alá tartozó intézetet. Ez különösen annak tükrében érdekes, hogy nem egészen egy éve a kormányzat már létrehozott egy, a szakmában ellentmondásosan megítélt és némi gyanakvással szemlélt másik képződményt, a magyarságkutatóéhoz egészen hasonló profillal. Ez a László Gyula Intézet, amelynek tényleges szakmai tevékenységéről azóta sem tudni semmit, de szintén lényegében az MTA-val szemben kívántak vele egy ellenbázist csinálni.