A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 22 Ft
Én, a Robot A robotika három törvénye: A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba. Isaac asimov konyvek pdf. Ezzel a három egyszerű szabállyal Asimov mindörökre megváltoztatta a robotokról alkotott képünket. A sci-fi egyik megkerülhetetlen klasszikusának számító Én, a robot összekapcsolódó történetek füzérében mutatja be a robotok útját a primitív kezdetektől kezdve a nem is olyan távoli jövő tökéletességéig – ahol már jóformán az emberiségre sincsen szükség. A novellákban találkozhatunk őrült, humoros és gondolatolvasó robotokkal, robot politikusokkal és olyan robotokkal, amelyek titkon irányítják a világot, és valamennyi történetet a tudományos tények és a science fiction jellegzetes keveréke jellemzi, ami Asimov védjegyévé vált.
Hogyan befolyásolná ez az akkori politikai rendet? Mekkora hatalmat adna a pszichohistorikusoknak, ha – ahogy Hari Seldon állítja az Alapítványban – a pszichohistóriát ugyanolyan nehéz lenne megtanulni, mint az energiaátvitel fizikáját? Vajon az emberek száz évvel később is bíznak majd ezekben a jóslatokban és vajon a jóslatok ismerete megváltoztatja-e a viselkedésüket? Isaac Asimov: A Hold tragédiája (Kozmosz Könyvek, 1979) - antikvarium.hu. Seldon jóslataival Asimov a pszichohistóriát arra használja, hogy a regényben egy tudományos-fantasztikus "alkalmat" teremtsen, egy olyan "mi lenne, ha"-t, amely a valós tudományban találja meg az eredetét, de túlmutat rajta és egy fiktív forgatókönyvbe torkollik. Ahogy az atomenergiát a fenntartható energia következő határának tekintették, úgy a pszichohistória is lehet a "következő határ" a szociológiában vagy a valószínűségi matematikában. Végül is, nem szeretnénk mindannyian tudni, mikor emelkedik fel egy új világhatalom, mikor törhet ki újra háború, mikor omlik össze végleg egy régi birodalom? Ahogy Asimov egyik kulcsszereplője fogalmaz: "Bármelyik bolond meg tudja mondani, ha egy válság bekövetkezik.
Először a láthatóan mentális problémákkal küzdő fiú, Ethan (Fred Hechinger rövidke szerepben is kiváló volt A kapitány küldetésében), majd egy hosszabb, esti haverkodásra az anya, Jane ( Julianne Moore), végül a kettejüket ellenőrző-felügyelő, mogorva-agresszív családfő, Alastair (Gary Oldman). Az utca túloldalára átkukkantgató Anna számára nyilvánvalóvá válik a családon belüli feszültség, ami nemsokára erőszakba torkollik: a férj a szomszédasszony szeme láttára halálra sebzi az asszonyt. Vagy mégsem? Bár Anna előtt – elsősorban a gyógyszerek és alkohol hatására – egybefolyik a valóság és a képzelet, a rendőrség hitetlenkedése, a "valódi" Jane Russell feltűnése sem akadályozhatja meg abban, hogy saját nyomozásba kezdjen… Kukucskálós-gyilkosságos filmet már többet is láthattunk, elég csak a Disturbiára, a Lány a vonatonra vagy a nagy klasszikus Hátsó ablakra gondolnunk. A Nő az ablakban a legendás előddel vállalja is a rokonságot, hiszen nem csupán utal rá, de Wright rendezői fogásaival, vizuális eszközeivel tiszteleg is előtte.
Mielőtt belekezdenék, nem árt röviden tisztázni azt, hogy mi is az az agorafóbia. Ez a rendkívül ritka pánikbetegség az amerikai népesség körülbelül 1, 5-3%-át érinti. A fóbia lényege az, hogy a szenvedő alany képtelen a szabad ég alatt szorongás és félelem nélkül meglenni. Egy agorafóbiás pánikszerűen kerüli a nyílt tereket és utcákat. Az ilyen szituációkban a betegek pánikrohamokat is átélhetnek, noha nem mindig szembetűnően. Agorafóbiában leginkább a nők szenvednek, de akadnak férfiak is ilyen pánikbetegséggel. Tágabb értelmezésben a klausztrofóbia is ide tartozik. Ez esetben a személy pánikszerűen fél a szűk és zárt helyektől. Kezelése fokozatos, szabadban történő időtöltéses terápiával zajlik. Kezdetben alkalmazhatóak szorongáscsökkentő gyógyszerek, azonban ezek csökkentik a terápia hatékonyságát (Forrás: Wikipédia). Ez a felettébb ritka betegség szolgáltatja az alapot a Nő az ablakban című filmhez, amely igen szépen építi fel saját sztoriját és atmoszféráját. Adott a főszereplő, Anna, kinek személyi és fizikai környezetét is csak korlátozottan ismerhetjük meg, így jobbára a cselekmény helyszíne is az ő lakására korlátozódik.
Forrás: Netflix Ha ez a motívum ismerős valahonnan, az nem a véletlen műve: ugyanezt láthattuk az 1995-ös Tökéletes másolat című Sigourney Weaver-thrillerben is – a szerzőt (eredeti nevén Daniel Malloryt) meg is vádolták plágiummal. De ha már plágium, muszáj megemlíteni, hogy a Nő az ablakban tulajdonképpen a Tökéletes másolat és Hitchcock Hátsó ablak című filmklasszikusának az egybegyúrása, és hát erősen hajaz A lány a vonatonr a is – ami ugye szintén Hátsó ablak -hommage, szóval lehet mondani, hogy a könyv egy koppintás koppintása. Ami miatt a regény mégis működött, az pont a már említett hangsúlyos női szál. Amellett ugyanis, hogy leírta, miféle izgalmas bűnügybe keveredett a főhősnő (szemtanúja lett, hogy a szemben található házban megöltek egy nőt, de mivel erős gyógyszereket szed, ami mellé még iszik is, senki sem hisz neki), nagyon sokat olvashattunk a belső világáról, azaz múltbeli traumájáról, függőségei kialakulásáról, arról, hogyan próbálja meg leküzdeni agorafóbiáját, illetve hogy próbál segíteni másoknak.
Forrás: Netflix És a könyv vége azért is ütött akkorát, mert nem egy, hanem két fordulatot is kaptunk: az egyiket az izgalmas thrillervonalon, a gyilkossággal összefüggésben, a másikat viszont Anna személy(iség)ével kapcsolatban, így a sztori végkimenetele egyszerre volt sokkoló, megrázó és szívszorító. Jó ideje tudni, hogy a Holtodiglan, A lány a vonaton és a Ne higgy a szemének! után a Nő az ablakban sem kerüli el a filmfeldolgozást, ráadásul igazi sztárszereposztással készül. Az Amy Adams – Gary Oldman – Julianne Moore – Jennifer Jason Leigh – Wyatt Russell – Anthony Mackie összeállításból pedig főleg Adams tűnik kiváló választásnak. A színésznő a 2010-es The Fighter – A harcos tól kezdve több lecsúszott karaktert is megformált már, igen átélten. A Nő az ablakban -beli Annához az Éles tárgyak című miniszéria (szintén a már említett Gillian Flynn regényének adaptációja) Cammille-ja esik a legközelebb: egy sebezhető és megsebzett, függőségekkel és múltbeli traumákkal küzdő nő, aki ugyanakkor nem hagyja magát, ragaszkodik a saját igazához, és segíteni akar másokon.
Az Éden a rendező Vírus című kisfilmjének alapkonfliktusát hasznosítja újra, aminek a karanténba zárt és megfigyelés alatt tartott főhőse elemi undort vált ki a környezetéből. Ám a mások levelét elolvasó és albumba gyűjtő postás, azaz a Szortírozott levelek főkaraktere szintén Éva előképének tekinthető. Az allergiás nő ugyanazt a zárkózott életet éli, mint Kocsis bizarr figurái általában. Csak közvetve fér hozzá a kinti világhoz: az ablaküvegen keresztül átrajzolja a szemközti ház körvonalait, a szomszédból átszűrődő zenére képes csak táncolni, és egyedül a tükörképével tud csókolózni. Kocsis visszatérő motívumai – mint a panel, az akvárium vagy a vasútmodell – arról tesznek lehangoló állítást, hogy mind miniatürizált, privát valóságokban élünk, ahol az egyetlen életstratégia a megszokás. Éva ebből a szempontból sem különbözik a rendező más hőseitől, hiszen ő is elvágyódik, mindig máshol van, mint ahol szeretne lenni. Viszont míg a Pál Adrienn ápolója vagy a Friss levegő vécés nénije csak tapogatózik egy jobb élet, netán a boldogság felé, Éva tevőlegesen ki akar törni saját börtönéből, mind átvitt, mind konkrét értelemben.