Huszonhat évesen hagyta el Magyarországot, mert nem kapott állást, 23 évvel később mégis visszatért, hogy megalapítsa a lombikbébi-kezeléssel foglalkozó, mára hálózattá növekvő rendelőjét, a Kaáli Intézetet. Kaáli Nagy Gézával beszélgetett a HVG. New Yorkban kezdte orvosi szakmát, és miközben egyre magasabbra szárnyalt a karrierje, öccsével egy ingatlanvállalatot is alapított az Egyesült Államokban Kaáli Nagy Géza, ám amerikai viszonylatban is jelentős vagyonát nem ennek, hanem főként szabadalmainak köszönheti. Az apjáról elnevezett Kaáli Intézetet 1992-ben mégis hazájában, Magyarországon alapította meg, és állandó lakcíme is budapesti a szülész-nőgyógyásznak, akivel a HVG e heti Portréjában olvashat interjút. "Egész életemben elsősorban a meddő párok szövetségese kívántam lenni, függetlenül a napi politikától" – fogalmaz, hozzátéve, éppen ezért csalódott kissé a kormányban, amely kevesebb támogatást kínál a jövőben a Kaáli Intézethez hasonló magán-egészségügyi intézeteknek. Úgy véli, a párok akkor járnak a legjobban, ha maguk választhatják ki azt a helyet, ahol a legnagyobb esélyt látják a gyermekáldásra – a Kaáli Intézet lombikprogramja segítségével az alapítása óta eltelt 25 évben már 25 ezer gyermek született.
A Kaáli Nagy Gézával készült interjút az e heti HVG-ben olvashatja el.
Rólunk A Békéscsabai Médiacentrum egy több média-egységet egymás mellett működtető, száz százalékban önkormányzati tulajdonú médium. A médiacentrum része a huszonnyolc éve működő, kéthetente megjelenő városi újság, a Csabai Mérleg, amely 28. 000 háztartásba jut el, a közszolgálati tartalommal működő, és a hírportál. E három média egységes, integrált szervezetet képez. A Médiacentrum kiemelten foglalkozik a békéscsabai és a Békés megyei eseményekkel, mind a három platformján exkluzív, friss hírekkel, információkkal látja el a nézőket, olvasókat.
Bornemissza Gergely ( Pécs, 1526 – Konstantinápoly, 1555) deák, végvári vitéz, egri várkapitány. Élete [ szerkesztés] Pécsi kovácsmester fiaként nevelkedett. Kétszer házasodott, összesen hat gyermeke született. Az első feleség, Fighedi Oláh Erzse (Fügedi Erzsébet) 1554 januárjában már egy éve alkalmasint halott volt, amikor az egri vitéz megülte lakodalmát az egri várban Sygher (Sigér) Dorottyával. Bornemissza János nevű gyermeke (aki Gárdonyi művében Jancsikaként szerepel) – feltételezhető – e második házasságból született. [2] 1552 -ben hadnagy a töröktől ostromlott Eger várában. Tinódi szerint különösen tűzszerészi leleményességével tűnt ki, és agyafúrt ötleteivel jelentősen hozzájárult a védők győzelméhez. Bornemissza Gergely találmányai Az egri vár hadnagya találta ki a tüzes kereket. Itt "útra való segítségöt kére", fát, s egyéb szekereket követelt a falubeliektől, akik nemhogy nem adtak neki, hanem fegyverrel a kezükben ellenálltak. Az egyik paraszt fejszével homlokon sújtotta, azután dárdával leszúrták.
Bornemissza Gergely találmányai Az egri vár hadnagya találta ki a tüzes kereket. Egy malomkerék két oldalát deszkával befedték, a belsejét megtöltötték gyúlékony anyaggal, kívül szurokfáklyákat, töltött puskákat szereltek rá, s meggyújtva legörgették az ellenségre. A fortélyos deák később tüzes hordók at készíttetett. Ebbe puskaport raktak, a végére puskacsöveket helyeztek, ezeket golyókkal és kénnel töltötték meg. A kén fojtó bűzt árasztott, sercegve pattant ki, és akinek a bőrére került, az üvöltve szaladt el. " Serén vala Gergely deák dolgába, Hordót, kereket ő hamar hozata, Kerék küllőit deszkákval burítá, Töltött puskákat beléje alkota. Talám ily fortélt kevés embör látott, Gergöly deák mint szörzé ez bölcs dolgot, Puskákkal, szakállasokkal nagy hordót Tölte forgácsval, kénkőt, faggyút, szurkot. Ezt nehezen az bástyára tolyatá, Felgyújtatá, árokban taszíttatá, Hordó, kerék fut széllel az árokba, Az terekök vesznek, futnak az sáncba. " – Tinódy Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének história [3] 1553. február elején Mekcsey István egri várnagy a nehéz napok fáradalmait otthonában óhajtván kipihenni, Várkony faluba [4] érkezett.
Ilyenkor jövök én, és próbálok segíteni, amelyik kérdésre tudom a választ. Szinte fórum, konzultációnak is lehetne nevezni, alakult ki kötelező olvasmányok témában itt. 1. Úgy tudom, amikor elkezdte írni a regényt, Egerbe költözött, és az írás ideje alatt, 2 évig ott is lakott. Felkereste az eredeti helyszíneket is, ahol játszódik a cselekmény, így Törökországban is járt. 2. 1514. a Dózsa -féle parasztháború, ez nem szerepel a könyvben még, de utalás történik rá, mert az idős Cecey Péter, Vicuska /Éva/ édesapja harcolt ekkor. 1541. Budát elfoglalja a török, ez már szerepel a regény történetében, ekkor fogják el, és viszik Konstantinápolyba, a Héttoronyba Török Bálintot, Gergely nevelő apját. 1552. Eger várának ostroma, ősszel, itt várkapitány Dobó István, itt harcol Bornemissza Gergely, a regény főhőse. 3. Gondolom, a fejezeteket fel tudod sorolni, ha megvan a könyv, vagy a netről is megy ez. A címek pedig utalnak a helyszínekre. Javaslom, ha van lehetőséged fénymásolásra, a történelmi atlaszból kimásolni a korabeli Magyarország és még Törökország térképét, itt megkeresni a helyszíneket, szinte magad előtt láthatod egészben a történet egymás után következő eseményeit.