Cáki Csikó-Csárda Kft. Székhely: 9724 Lukácsháza, Kossuth u. 26. Cégjegyzékszám: 18-09-113102 Adószám: 25819472-2-18 Alapítás dátuma: Dec. 6, 2016 Köztartozásmentes adózó Felszámolt cég Felszámolás Egyéb eljárás Jogi eljárás E-mail cím Weboldal Aktív cég A cég elnevezése: Cáki Csikó-Csárda Korlátolt Felelősségű Társaság Hatályos: 2016. 12. 08. -tól A cég rövidített elnevezése: A cég székhelye: A cég jegyzett tőkéje: A képviseletre jogosult(ak) adatai: A cég statisztikai számjele: A cég pénzforgalmi jelzőszáma: A cég elektronikus elérhetősége: A cég cégjegyzékszámai: A cég hivatalos elektronikus elérhetősége: Cégformától függő adatok: Beszámolók: Típus 2017-01-01 - 2017-12-31 eHUF 2018-01-01 - 2018-12-31 2019-01-01 - 2019-12-31 2020-01-01 - 2020-12-31 1. Nettó árbevétel Előfizetés szükséges 2. Egyéb bevételek 3. Értékcsökkenési leírás 4. Üzemi/üzleti eredmény 5. Adózás előtti eredmény 6. Adózott eredmény 7. Befektetett eszközök 8. Megyei Lapok. Forgóeszközök 9. Követelések 10. Pénzeszközök 11. Eszközök összesen 12.
Saját tőke 13. Hosszú lejáratú kötelezettségek 14. Rövid lejáratú kötelezettségek 15. Kötelezettségek A részletes adatok csak előfizetőink részére érhetőek el! Ha szeretne regisztrálni, kattintson az alábbi linkre és vegye fel velünk a kapcsolatot.
A leghidegebb üdítőt itt kaptam, a leggyorsabban itt hozták ki a tálat és itt laktam annyira jól, hogy az autóig nehezen mentem ki. ;) Az étel hibátlan volt, frissen sült és forró, nem értem a korábbi véleményeket. Tele volt osztrákkal. Ami arra utal nem rossz hely, mert ha az lenne nem jönnének ide. Egy nő meg is dicsérte a levest. Csak a sok negatív miatt írtam be. Ferenc 22 October 2021 11:06 A legjobb amit írhatok, hogy roppant előzékenyek és gyorsak voltak. Érkezéshez képest 12 percen belül fogyaszthattunk, pedig nem volt kész rendelési tervünk és friss halas ételt is kértünk. ananász 10 October 2021 22:39 Nagy várakozással érkeztünk meg a csárdához és sajnos hamar rá kellett jönnünk hogy nem fogja hozni a kívánt elvárásokat! A kiszolgálás rendben volt kedves barátságos, de csak ennyi! A megrendelt ételek hamar megérkeztek és már a látvány okozta csalódás ott kezdődött! Az adagok kisebbek voltak mint reméltük, erősen a 80-as 90-es tálalás módja szerint készült! Cáki Csikó Csárda, Cák, Fő u. 55, Phone +36 70 516 5995. (Miért kell a rántott ételekre sajtot szórni, rakni? )
user 19 December 2021 15:00 Nagyon ízletes és hatalmas adagok, elfogadható áron. Ár-érték aránya tökéletes! Szívesen jövünk ide máskor is vissza! Kovacsics 04 December 2021 23:30 Nagyon príma volt. Rendelésfelvétel után gyorsan megkaptuk az ételt és nagyon elégedettek voltunk a minőséggel és a mennyiséggel is. Abszolút ajánlom bárkinek. Nóra 26 November 2021 5:08 Finom ételek. Gyors kiszolgálás. Kedves személyzet. A fokhagymakrémlevesről a sajtot hiányoltuk. Gábor 20 November 2021 21:52 Alapjában nem rossz étel jónak mondható, de semmi extra élmény, hozza az átlagos ízeket. A csárda hangulat megvan, de láttam már árak nincsenek elrugaszkodva és ez a mai világban nagyon is értékelhető. Ez alapján kapta meg tőlem a negyedik csillagot. Cáki csikó csárda etap hotel. Veronika 28 October 2021 10:51 Az ételek finomak voltak, a személyzet kedves. Cákon szálltunk meg, esténként ott étkeztünk. Minden kívánságunkat teljesítették (párna, kényelmesebb szék, variáció az ételen stb. ). Korrekt ár-érték arány. Zsolt 24 October 2021 22:38 Minden a részletekben rejlik.
Abban az esetben, ha az öröklési szerződés tárgya ingatlan, a szerződéses örökös akként biztosíthatja ezt a vagyontárgyat, hogy elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethet fel az ingatlan-nyilvántartásba. Fontos megjegyezni, hogy a törvény nem írja elő kötelezően az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzését, azonban ennek elmaradása esetén a jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző személy megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. Így amennyiben az öröklési szerződés tárgyát képező ingatlanra az elidegenítési és terhelési tilalom nem kerül feljegyzésre, és egy harmadik személy nem tud az öröklési szerződés létezéséről, és ekként köt visszterhes adásvételi szerződést az örökhagyóval, ezt a szerződést a szerződéses örökös nem támadhatja meg, figyelemmel arra, hogy a vevő jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg az ingatlant. Ez esetben a szerződéses örökös az örökhagyóval szemben léphet fel szerződésszegés miatt. Javasolt tehát a fenti eset elkerülése érdekében minden esetben az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése az ingatlan-nyilvántartásba.
*** Az öröklési szerződés egyfajta szerencseszerződés jelleget is magán hordoz, hiszen egy olyan szerződésről van szó, amelynek megkötésekor a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás aránya nem állapítható meg, mivel a szerződéses örökös nem tudhatja előre, hogy mennyi ideig köteles gondoskodni az örökhagyó tartásáról, gondozásáról, ennélfogva az sem látható előre, hogy ennek a tartásnak az aránya hogyan viszonyul majd az örökség értékéhez az örökhagyó halálakor. Előfordulhat, hogy a tartás nagyon hosszú ideig elnyúlik, így a tartás értéke meghaladja az örökség értékét, viszont az az eset is előállhat, hogy az örökhagyó a szerződés megkötését követően korán elhalálozik, így a tartás értékének összege jelentősen alacsonyabb lesz az örökség értékéhez képest. Fontos megemlíteni, hogy az öröklési szerződés teljes mértékben a megkötését követő 2 (kettő) év elteltével érvényesül maradéktalanul, amely szintén a szerződés szerencse jellegét mutatja, mégpedig a következő szabályok miatt. Amennyiben az öröklés a szerződés megkötését követő 2 éven belül nyílik meg, a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési szerződéssel elidegenített vagyon értékének és a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék vagy gondozás értékének a különbözetét.
Tehát az örökhagyó nem csak a maga, hanem általa meghatározott harmadik személy tartására, gondozására is köthet öröklési szerződést, amely által a harmadik személy tartását mind életében, mind a halálát követő időszakra is biztosíthatja. Abban az esetben, ha a harmadik személy tartása kiterjed az örökhagyó halálát követő időszakra is, a hagyatéki eljárás során az ingatlan hagyatékot a harmadik személy javára feljegyzett tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, amelyre a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresése alapján kerül sor. A fent leírtakon túlmenően az öröklési szerződés további feltétele – amely szintén vonatkozik a végrendeleti öröklés szabályaira is – hogy a szerződéses örökös az örökhagyót túlélje. Mi szükséges az öröklési szerződés érvényességéhez? Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Eltérés azonban, hogy a saját kézzel írt, és aláírt öröklési szerződés nem érvényes, ezt a Ptk.
Az öröklési szerződéses jogviszony nagyon hasonlít a tartási- illetve életjáradéki szerződéses jogviszonyhoz, a különbség azonban az, hogy míg a tartási szerződésnél a tartásért cserébe juttatott vagyontárgy tulajdonjoga azonnal átszáll az eltartóra, öröklési szerződés esetében az eltartó a vagyontárgyat csak az örökhagyó halálával szerzi meg. Ha a tartásért cserébe nyújtott vagyontárgy ingatlan, lehetőség van elidegenítési és terhelési tilalom kikötésére biztosítékként. Tartási szerződés esetén az elidegenítési és terhelési tilalom az eltartott személyt védi – az eltartó mindaddig nem értékesítheti az ingatlant, amíg él az a személy, akinek az eltartását vállalta. Öröklési szerződés esetén pedig fordított a helyzet: az elidegenítési és terhelési tilalom az eltartó személy jogát biztosítja: így az örökhagyó nem adhatja el az ingatlant, amelyet az eltartásért cserébe már valaki másnak ígért. *** A vagyontárgyak ingyenes juttatásának módja tehát sokféle lehet, és az, hogy melyiket választjuk, függhet a felek közötti kapcsolattól, a juttatás céljától, illetve az egyéb közeli hozzátartozóktól, akiknek a juttatás az érdekeiket sértheti.
Ha leszármazó mellett örököl – a hatályos szabályoktól eltérően –holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, -az új szabályok kizárják a túlélő házastárssal szemben a haszonélvezeti jog korlátozását (megváltását), és ez a jog újabb házasságkötés esetén sem szűnik meg – azonban az kizárólag az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon [Ptk. 7:58. § (1) bekezdés a) pont], míg állagörökös – egy gyermekrész erejéig – a hagyaték többi részében [Ptk. § (1) bekezdés b) pont]. Ha leszármazó nincs (vagy nem örökölhet) és a házastárs az örökhagyó szülei mellett örököl, megszerzi ugyanúgy az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat [Ptk. 7:60. § (1) bekezdés]; ezen felül a fennmaradó hagyaték felét örökli [Ptk. § (2) bekezdés]. (Ez utóbbi esetben a hagyaték másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban öröklik. ) Változások a VÉGINTÉZKEDÉS körébe A végintézkedés jelentősége megnő, mert részben megkerülhető vele, a törvényes öröklés szabályai folytán létrejövő "kényszerű jogközösség" előfordulásának lehetősége a túlélő házastárs és vele egy sorban öröklő személyek (leszármazó, szülő) között.