A helyi szájhagyomány is úgy ismeri a helyet, mint Aba Sámuel első és egyúttal végső nyughelyét. Az sincs kizárva, hogy Aba Sámuel holttestét ebből az üregből vitték át az általa alapított abasári monostor mára teljesen elpusztult templomába, vagy annak föld alatti barlangüregébe. Aba Sámuel – Köztérkép. A sári, ma abasári bencés apátság templomát Aba Sámuel 1042-ben a Boldogasszony tiszteletére alapította. Az abasári körtemplom feltárását 2007-ben kezdték meg a Heves megyei Dobó István Vármúzeum régészei. Az ásatások napjainkban is tartanak, szerencsés esetben megtalálják Aba Sámuel tetemének maradványait is. Ez eldöntené a történészek által találgatott Aba-sír valódi helyét is. A csontmaradványok vizsgálata pedig utat mutathatna a hun–magyar rokonság bizonyítása felé.
Külön érdekesség, hogy a szomszédos dombtetőn álló, fent említett plébániatemplom 18. század végén emelt tornyának homlokzatába egy aquincumi római kori szarkofág egyik lapját falazták be, ami akár a királyi síremlék része is lehetett egykor, Szent István szintén római szarkofágból falazott székesfehérvári sírládájának párhuzamaként. Még a kialakításuk időpontja is hasonló, hiszen Fehérváron is feltehetően a szentté avatáshoz kapcsolódóan, az 1080-as években faragták át a szent király hamvait őrző szarkofágot. Aba samuel sírja. Komoly lehetőség lenne tehát a másodikként elhunyt harmadik magyar király sírjának megismerésére, azonban Abasáron immár fél évtizede szünetel a kutatás. A település az eddigi pályázatokon nem ért el sikert, így ha úgy tetszik, szinte karnyújtásnyira toppantunk meg Aba Sámuel sírja, sírhelye előtt. Buzás Gergely – Kovács Olivér
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
DIV Rég. 477. Régészeti kutatások 1972. (kézirat) DIV Rég. 358. Adattári dokumentum Ásatási jelentés, Abasár- Bolttető 1970-1972. MNM. Rég. : I. 2/1973., Ltsz. : 9915. 1970-1972. Galván Károly Jelentés abasári kiszállásról. DIV Rég. 45. DIV Rég. 44. Jelentések. DIV Rég. 11. Jelentés helyszíni szemléről, Abasár 1955. MNM. : 97. A. I., Ltsz. : 88. Jelentés helyszíni szemléről, Abasár 1954. MNM. : 84. : 77. Fodor László Ásatási dokumentáció, Abasár, Bolt-tető, 2008. KÖH 600/3352/2010 2008. 09. 26 Jelentés Abasáron tett leletmentő kiszállásról. 1974. DIV Rég. 600. Jelentés hitelesítő feltárásról, Abasár, Bolt-tető, 2006-2007. KÖH 600/1080/2011 2008. 02. 07 Jelentés geodéziai felmérésről, Abasár, Bolttető, 2008. Szenzációs felfedezés tartja lázban a Heves megyei falut, Abasárt - Blikk. KÖH 600/0934/2011 2011. Klinger László Heves megyei adatlapok KÖH 600/1084/2005 2005. 04. 26 Adatfelvételi lap Hargitai András Heves megye régészeti lelőhelyeinek adatlapjai KÖH 600/1982/2004 2004. 10. 05 Jelenség Kor Leírás Forrás templom körüli temető középkor Kemence Pince Fal Faragott kő Növényi mintás faragott kő az egyik sír fedőkőveként- másodlagos felhasználásból.
Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások. Elfogadom Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
Minta a békés megyei szakasz térképeiből TÉRKÉPEK GPS-HEZ, EGYEDI TÚRATÉRKÉP NYOMTATÁSA A túra útvonaláról ingyenes, általában naprakésznek tekinthető korszerű térképek érhetők el a, vagy az oldalán. Itt lehetőség van a számítógép előtt leellenőrizni az útvonalat, színes PDF térképrészleteket készíteni (nyomtatáshoz), illetve a beszerkesztett útvonalak különféle GPS-be letölthető formátumokban is elérhetők. A oldal és a GPS túrázáshoz hasznos funkcióiról az MTSz honlapján, a Túravezetés >> Oktatási anyagok menüben lehet bővebben olvasni. Mátraháza-Kékestető túra. SZÁLLÁSHELYEK Szálláshelyekről a Magyar Természetjáró Szövetség által időszakonként kiadott Természetbarát Szálláshelyek kiadványból, valamint a szövetség honlapján és egyéb internetes oldalakon tájékozódhat. Az Alföldi Kéktúra igazolófüzetének első kiadása 2000-ben jelent meg. A 2006-os felújítást követően kisebb változások voltak Sükösdnél és Nyírlugosnál, nagyobb átalakítások voltak Békés megyében. Ezt az állapotot rögzíti a jelenleg utolsó, 2008-as kiadású (ez a 2. nyomtatott kiadás) igazolófüzet is.
Az útvonal karbantartását a területileg illetékes Természetbarát/Természetjáró Szövetségek/Bizottságok végzik, számos önkéntes közreműködésével. A Szövetségi honlapon belül ez az oldal az Alföldi Kéktúra hivatalos oldala. Érdemes a teljes oldalt végignézni. A változásokról általában cikk is megjelenik a honlapunkon, amelyek utólag is elolvashatók itt a lap alján, a kapcsolódó cikkeknél. Országos Kék túra útvonal, Felsőtold. AZ ALFÖLDI KÉKTÚRA KIÍRÁSA Az Alföldi Kéktúra 2020. évi változásai ezen a linken érhetőek el. A túra útvonala: a túrához kiadott "Az Alföldi Kéktúra útvonala és igazolófüzete" című kiadvány (a továbbiakban füzet vagy igazoló füzet) térképein feltüntetett nyomvonalon haladó, a Tolna megyei Szekszárdtól a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyig húzódó, 849 km hosszúságú, kék sávval jelzett turistaút. Az Alföldi Kéktúra útvonala (nagyobb felbontásban a Csatolt dokumentumok között, lejjebb) A túra irányítója: a Magyar Természetjáró Szövetség. Ellenőrzőpontok: az igazoló füzet térképein bélyegzővel jelzett helyek, amelyek megnevezése az igazolás céljára bekeretezett részeknél található meg.
A Cserehát elszegényedett, de természeti értékekben és építészeti emlékekben gazdag vidékén folytatódik a Kéktúra. A Zempléni-hegységet a korához képest igen fotogén Boldogkői várnál érjük el, a kék jelzéstől egy minimális kitérővel juthatunk fel ide. Erre a talán legkevésbé ismert hegységünkre ma is jellemzőek a tájegység legnagyobb városának is nevet adó "sátoros", azaz szabályos háromszög alakú magaslatok és a magas sziklabérceken álló várromok, mint amilyen a Regéci vár is. Északnak vesszük az irányt, és az országhatár mentén érintjük a Zemplén legmagasabb pontját, a 895 méteres Nagy-Milicet is, mielőtt megérkezünk a porcelánjáról híres Hollóházára, ahol az Országos Kéktúra vég- vagy kezdőpontját jelző emlékművet is találjuk. Az OKT rövid története A Magyar Turista Szövetség 1930-ban döntött az egész országon áthaladó kék útjelzés irányáról, és kijelölte két végpontját. Eredetileg a Bükktől a Bakonyig terjedt az útvonal, melynek célja az volt, hogy az egyes hegységeink fővonalainak összekapcsolásával léterjöjjön egy olyan útvonal, amely mentén hazánk turisztikai látványosságait is meg lehet ismerni.