Berzeviczy Gergely 1763. június 15-én született a tátrai Kakaslomnicon, a család reneszánsz stílusban épült kastélyában. Apai ágon tiroli–meráni felmenői voltak, míg anyja horvátországi protestáns ősökkel rendelkezett. A Berzeviczyek jövedelme javarészt bányaművelésből, boraik és más termékeik eladásából származott, és csak jóval kisebb hányadban földesúri jogon nyert járandóságaikból. És nemcsak a gazdálkodás terén különböztek az átlagos magyar nemesi famíliáktól, hanem műveltségükkel, nyelvtudásukkal, amely tükröződött kastélyaik igényes berendezésén és impozáns könyvtárán is. A látottak rádöbbentették A családi idill nem tartott sokáig, mert Gergely kilencéves korában elvesztette apját. Anyja és nagybátyja azonban továbbra is gondoskodott arról, hogy a legmagasabb szintű oktatást kapja. Középiskolai tanulmányait ezért a Felvidék egyik legjobb iskolájában, a késmárki evangélikus líceumban végezte. Tizenhét éves volt, amikor Mária Terézia halála után II. József lépett a trónra. Családi hátterének és késmárki tanulóéveinek hatására a felvilágosult abszolutizmus hívévé vált.
Így tehát annak, aki a maga valójában szeretné látni a 40 évig regnáló királynő életművét, el kell hagynia ezeket az ideológiai eredetű sémákat, hiszen a kialakuló soknemzetiségű Magyarország 18. századi – rohamos – fejlődését aligha lehet a nemzet számára hasznos és haszontalan elemekre bontani. Mária Terézia valóban nagy taktikus volt, aki fel- és alkalmanként ki is használta népei, köztük a magyarok gyengeségeit, de tetteiben kár lenne érzelmi motivációt keresnünk. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy felvilágosult abszolutista politikáját fia, II. József (ur. 1780-1790), is követte, igaz, a "kalapos király" türelmetlenségéből és jelleméből fakadó kormányzati stílust a birodalom népei – és későbbi bírálói – már jóval nehezebben tolerálták.
Uralkodása – talán nem minősül közhelynek – sokkal inkább a békés fejlődés korszakának tekinthető, amit az erélyes monarchának bizonyuló asszony a felvilágosult abszolutizmus ideájának megfelelően tervezett el. Az első és legfontosabb feladat a törökdúlás után lassan felépülő Magyarország fejlesztése volt, aminek legfőbb zálogát a királynő a népességnövekedés gyorsításában, vagyis jelentős – főleg sváb – betelepítésben látta. Ugyanebben az időben egyébként – spontán migráció révén – jelentős román és szerb lakosság is érkezett az országba. Szintén a fejlődést szolgálta a merkantilista elvek alapján 1754-ben kialakított kettős vámrendszer, mely egyfelől megvédte a Habsburg Birodalom iparát a külső áruk jelentette konkurenciától, másfelől pedig a belső vámhatárral munkamegosztást teremtett a tartományok között. A kettős vámrendszer Magyarország számára a mezőgazdasági termékek, a fejlettebb nyugati területeknek pedig az iparcikkek kedvező exportját biztosította, amit a reformkori tapasztalatok nyomán sokan negatívan ítélnek meg, mindazonáltal a 18. században meglehetősen racionális elrendezés volt.
törvény, o a telekalakításról 85/2000. (XI. 8. ) FVM rendelet, o az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, o az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. törvény végrehajtásáról 109/1999. (XII. 29. ) FVM rendelet. A telekalakítási eljárás a változás megvalósítására irányuló, a telekalakítási hatóság által lefolytatott közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkező változásnak – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésével zárul [Étv. 23. § (2) bek. ]. A telekalakítás típusai Az eljárásnak az alábbi típusait szükséges megkülönböztetni: o telekalakítási engedélyezési eljárás, o egyesített telekalakítási eljárás. A fenti típusokon belül az alábbi altípusokat kell megkülönböztetni: telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatárrendezés és vasúti telekalakítás. A telekcsoport-újraosztás esetén több, egymás melletti telek összevonása, majd újra felosztása más méretű, illetve alakú telkekké alakítása történik meg.
2018. március 20. Jogszabályváltozás következtében 2018-tól az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68/A. § (1a) bekezdése alapján a tulajdonilap-másolat szolgáltatását úgy kell teljesíteni, hogy abból megállapítható legyen az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója is, vagy az a tény, hogy a földhasználati nyilvántartás adatai alapján az érintett földrészletre nincs bejelentett földhasználó. Ennek megfelelően elkészült a földhasználati információval kibővített tulajdoni lap másolat szolgáltatás, vagyis mind a TAKARNET, mind pedig a Földhivatal Online rendszerben végzett tulajdoni lap másolat lekérdezés, valamint a járási hivatalban igényelt tulajdoni lap másolat kérés esetén megjelenik, hogy van-e földhasználó az adott ingatlanra vonatkozóan vagy nincs. Megjelenik továbbá egy tájékoztatás is, hogy igény esetén a földhasználati lap hol szerezhető be. A földhasználati lap ezt követően – amennyiben a felhasználó ezt igényli – a megszokott módon, a földhasználati lap másolat szolgáltatására vonatkozó szabályok, díjak szerint kerül sor.
INGATLAN TULAJDON FENNÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY A 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1), (2) bekezdés e) pont szerint - A számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok, illetőleg a személyi azonosító alapján a tulajdonos valamennyi ingatlanának az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa vagy arról adatszolgáltatást teljesítse az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. törvény 70/A. §-a alapján. Kulcsszavak: ingatlan, tulajdon, hatósági bizonyítvány Bármely természetes személy – állampolgárságtól függetlenül – jogosult Ingatlan tulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány iránti kérelmet előterjeszteni. A természetes személy – állampolgárságtól függetlenül – jogosult Ingatlan tulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány iránti kérelmet terjeszt elő. Elérhetőségek: Postai kérelem: A formanyomtatvány és a hozzá tartozó kitöltési útmutató a - Ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem természetes személyek számára - alatt érhető el.
1997. évi CXLI törvény - Hatályos szöveg: () az ingatlan-nyilvántartásról Hirdetés: 109/1999. (XII. 29. ) FVM rendelet - Hatályos szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról 117/2005. (XII. 19. ) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról végrehajtásáról szóló 109/1999. ) FVM rendelet módosításáról 150/2007. (XII. 18. ) FVM rendelet végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29. ) FVM rendelet 115/2008. (IX. 5. ) FVM rendelet 58/2009. (IV. 30. ) FVM rendelet 118/2005. 19. ) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról
II. A Legfőbb Ügyész nyilatkozatában kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság "az ingatlan tulajdonjogát érintő per" kifejezést korábban tágan értelmezte (például: BH2002. 10., BDT2005. 1184. ). A hivatkozásai szerint az Inytv. 64. § (1) bekezdés b) pontját módosító, az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvény (a továbbiakban: Módtv. ) 47. §-ának indokolása értelmében "az ingatlan tulajdonjogát érintő per" fogalma pontatlan és túl tág értelmezésre ad lehetőséget. A perfeljegyzés célja ugyanis az, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjoga a per feljegyzését követően keletkezett tulajdonváltozástól függetlenül, az ezt követően bejegyzett terhektől mentesen a pernyertes felperes számára megszerezhető legyen. A jogalkotói szándék tehát egyértelműen a feljegyezhető perek körének szűkítésére irányult, azonban az indokolásból nem állapítható meg az, hogy az új definíció kizárja-e a tágabb értelmezést. Erre a kérdésre a nyelvtani és a rendszertani értelmezés sem ad egyértelmű választ.