1. 06-20-967-9200 de. du. 8-9 17-18 Dr. Ádám Tamás, Dánosi u. 7. 06-30-9428-707 53/370-783 8. 30-10. 30 16-18 Állatpatika Dánosi u. 7. 8. 30-12 Dr. József András Táncsics u. 3. 06-20-530-5521 du 2022. 03. 11 -
Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget. Tele van örömmel, hiszen az élet legnagyobb csodája történik ilyenkor velünk és bennünk. Tele van azonban kétségekkel, félelmekkel és aggodalommal is. El kell fogadnunk saját magunkat, hogy változik a testünk, az érzelmeink hullámzóak, miközben a bennünk növekvő kis életért aggódunk a leginkább. Ugrás az oldal tetejére dr. Vajda Ildikó 1161 Budapest, Hősök tere 7-9. | Tel: 405-8739 16. Egészséges rendelés előjegyzésre: hétfő 19-20, szerda 14-16, csütörtök 08-10, péntek páros hét 11-12, páratlan hét 19-20 óra között. Dr szabó erzsébet pásztó rendelési ido. Lezsák Éva Tel: 405-2376 Páros pénteken 16. Egészséges rendelés előjegyzésre: kedd 17-18, szerda 10-12, csütörtök 14-16, péntek páros hét 19-20, páratlan hét 11-12 óra között. Czeilinger Zsolt 14. 00 – 16. 00-12. 00, páratlan pénteken 12. Egészséges rendelés előjegyzésre: kedd 08-10, szerda 12-14, csütörtök 10-12 óra között. Faigl Zsuzsanna Tel: 408-0015, 06-30-546-1785 Egészséges rendelés kedden 08.
Április 11 Nemzetes Urak és Asszonyok! Nemzeti ünnepünk alkalmából köszöntöm a Vitézi Rend minden tagját. Nemzeti ünnepünk alkalmából, mert április 11-e hazánk és nemzetünk függetlenségének, és az ész diadalának ünnepe volt 1848-ban. De azért is beszélhetek nemzeti ünnepünkről, mert 1898-ban az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországán nemzeti ünneppé emelték április 11-ét, az 1848-as alkotmányos és polgári átalakulást rögzítő un. áprilisi törvények szentesítésének emléknapját. Ez az ünnepnap érvényben volt egészen 1927-ig, március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánításáig. Fontos emlékeznünk 1848 április 11-ére, mint nemzeti függetlenségünk, a közteherviselés, törvény előtti egyenlőség kimondására, a rendszeresen ülésező országgyűlés megteremtésére, az első felelős magyar kormányra, a sajtószabadságra, a jobbágyfelszabadításra, a nemzetőrség felállítására és az Erdéllyel való unióra, miáltal hazánk területi egysége 1541/1570 után végre ismét helyreállt. Fontos emlékeznünk erre a napra, mert ekkor még a Széchényi-Deák féle józan ész vezérelte hazánkat a nemzeti felemelkedés útján.
Jelentősége inkább abban állott, hogy nélkülözhetetlen lökést adott a további eseményeknek, hiszen rákényszerítette V. Ferdinánd királyt Bécsben az engedmények megadására. A nagy átalakulás eseménysorában jóval nagyobb jelentősége volt az április 11-én szentesített, később "áprilisi törvények" néven emlegetett csomagnak, amely az ország alkotmányos és társadalmi rendjének gyökeres átalakítását eredményezte. 1848 márciusa-áprilisa nem volt más, mint egy tömegmozgalmak által támogatott, egyébként teljesen törvényes jogalkotási folyamat, amelynek kezdőpontját március 3-án Kossuth felirata jelentette, végpontját pedig a törvények szentesítése. A folyamat döbbenetesen gyors volt: korábban a magyar országgyűlés olykor évekig vagy akár évtizedekig foglalkozott egy-egy témával, esetenként minden különösebb eredmény nélkül. 1848 márciusában-áprilisában viszont egy bő hónap alatt a rendi országgyűlés törvénybe öntötte a "rendszerváltás" legalapvetőbb szabályait, köztük saját maga felszámolását is.
Ekkor még nem taszította nemzetünket a pusztulás lejtőjére egy köztörvényes hordószónok bűnöző, aki elsikkasztotta a Zemplén vármegyei árvák pénzét (az árva pénztárat), és akinek akkora szerencsejáték adósságai voltak, hogy az általa viselt ruhákon is zálogjog volt. De április 11-én ez a hordószónok még kordában volt tartva és győzött a józan politikai megfontoltság. Ekkor még a nemzet és királya Habsburg V. Ferdinánd együtt tudott működni. Fontos április 11-e, mert szabadságharcosaink az ekkor elfogadott törvények védelmében fogtak fegyvert, és ez a nap adott később is erőt a szabadságharc bukása után a nemzet politikai küzdelmeinek. Április 11-e alapozta meg az 1867-es osztrák – magyar kiegyezést és lett alapja a hazánkban ma is fennálló demokratikus államrendnek. Tehát, míg március 15-én mindössze annyi történt, hogy elhangoztak szép szavak és eltelt egy lelkesítő nap, komolyabb jogi és politikai következmények nélkül, addig április 11-e, mindmáig kihat országunk jogrendjére. Hazánk nemzeti egysége és politikai függetlensége hosszú idő után 1848. április 11 és 1848 szeptember 25/október 2 között – Batthyány Lajos megválasztása és lemondásáig- valósult meg újra, hosszú évszázadok után.
Nem véletlen, hogy a magyarság a Habsburg elnyomásból való szabadság dátumának tekintette és az ott elfogadott törvényeket tette meg alkotmányos jogalapnak. április 11-e alapján az osztrák-magyar kiegyezés háború nélkül létrejöhetett volna, ahogy azt Széchenyi István gróf szorgalmazta már 1846/1847-ben. Avval, hogy október 15-én a Magyar Királyság hadat üzent Ausztriának, a békés kiegyezés lehetősége eltolódott egészen 1867-ig. Ekkor lényegében ugyan azt a kiegyezést kötötték meg, amit Széchényi már 1848 előtt is szorgalmazott. Ha április 11-e józansága vezérelte volna politikusainkat és nem egy hordószónok, akkor nem romlott volna meg a magyarság kapcsolata hazánk nemzetiségeivel, és így Trianon brutális nemzetcsonkítását is elkerülhettük volna. Gazdaságilag pedig hazánk nem marat volna ki a második világgazdasági forradalomból, ami egész nemzetünk gazdasági helyzetét megváltoztatta volna. 1848. április 11-e józanságának elvetése mindmáig kihat a magyarság életére. Sajnos nem április 11-e józansága kerekedett felül 1848-ban, hanem március 15-e ifjonti és felelőtlen hevessége.
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 1. § Ő Felségének a királynak személye szent és sérthetetlen. 2. § Ő Felségének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytartó az országban s ahoz kapcsolt részekben, a korona egységének, s a birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett a végrehajtó hatalmat a törvény s alkotmány ösvényén teljes hatalommal gyakorolja, s ez esetben a mostani nádor cs. kir. főherczeg Istvánnak személye hasonlóképen sérthetetlen. 3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláiratnak. 4. § A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásaért felelős. 5. § A ministerium székhelye Buda-Pest. 6. § Mindazon tárgyakban, mellyek eddig a m. k. udvari kanczelláriának, a k. helytartó tanácsnak, s a k. kincstárnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy azokhoz tartozniok kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai, és általában minden honvédelmi tárgyakban Ő Felsége a végrehajtó hatalmat ezentul kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni.
Magyarország és Erdély unióját rendelte el. A feudális rendszer felszámolása szempontjából döntő fontosságú volt a VIII., a közteherviselésről, a IX., az úrbéres szolgáltatások eltörléséről és a XIII., a papi tized eltörléséről szóló törvénycikk. A XVIII. törvénycikk néhány – politikai jellegű korlátozástól eltekintve – érvényesítette a sajtószabadság követelményeit. E törvénybe sikerült becsempészni az Ausztriához fűződő tiszta perszonálunió gondolatát is; a törvény ugyanis nem az uralkodó, hanem "az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolatnak tettleges felbontására" izgatást sújtotta büntetéssel. Fontos rendelkezés volt a bevett vallások egyenjogúsítása (XX. törvénycikk) és a belső rendfenntartó erőnek szánt nemzetőrség felállítása (XXII. törvénycikk). Ez utóbbi törvény tette lehetővé a későbbiekben az önálló magyar fegyveres erő, a honvédség megszervezését is. A törvények által megalkotott politikai rendszer ugyan nem volt tökéletes, egyes elemei kiigazításra, mások kiegészítésre és értelmezésre szorultak, de lehetővé tette a polgári típusú Magyarország kiépítését.
"Nem minden ez – írta Kossuth április 10-én követjelentésében – mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek... "