Keresés Ön itt van: Keresési eredmény Azonosító: 1252 Tulajdonságok Megnevezés: Lenin Kohászati Művek Diósgyőr emlékérem Tartásfok: kiv Anyaga: bronz, átmérő:50mm from 1 2 000. 00 Ft Tartalmazza a 0. 00% ÁFÁ-t
Inzertszöveg: A diósgyőri Martinban (Roszik Gyula, Szvoboda László) Elhangzó szöveg: A Diósgyőri Lenin Kohászati Művek helytállt a termelési csatákban. Egyik legfontosabb üzemrésze, a Martin most mégis elmaradt a havi terve teljesítésében. A November 7-e kemence B műszak brigádja 360 tonna acéllal adósa az országnak ebben a hónapban. Az Április 4-e kemence B műszak brigádja havi tervét csak 74%-ra teljesíti. A diósgyőriek vegyenek példát Mertusz István sztahanovista acélgyártó mesterről! Korábban érkezik munkahelyére, hogy legyen ideje Silimon elvtárstól átvenni a kemencét és az éppen beolvadás alatt álló acél minőségét megvizsgálni. De korán érkeznek brigádjának tagjai is. A műszak megkezdése előtt öt perces tanácskozást tartanak. Ezalatt Mertusz elvtárs tájékoztatja őket is a kemence és az acél állapotáról. Miközben az átvett adag olvad, László Barnabás és Iván Gyula a kemence sérült falát megjavítják, nehogy értékes hő vesszen kárba. Odakészítik az adagokat is, hogy a közeli csapolás után rögtön el lehessen kezdeni a berakást.
Fukasz Vencel brigádtag megigazítja a kiálló darabokat, hogy a berakásánál ne történjék fennakadás. Mertusz elvtárs és brigádja havi tervét nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is teljesíti. Jó eredményüket fegyelmezett munkájuknak és a műszaki előírások pontos betartásának köszönhetik. Martinászok, kohászok! Kövessétek példájukat! Kivonatos leírás: A Lenin Kohászati Művek (LKM, később DIMAG, Diósgyőri Acélművek) kohászati kombinátja, gyárépületek füstölgő kéményekkel. Munkaképek (rakodóhíd, gyárudvar, anyagmozgatás darukkal, dolgozó öntőmunkások: mintavétel, adalékanyag lapátolása, műszakváltás, egyeztető szakemberek (a hátérben táblafeliratok az Április 4-e Kemence teljesítményéről), hulladékanyag (esztergályozási során keletkezett fémforgács) szállítása a kemencéhez daruval, az olvadt acélt szemrevételezése sötétített üvegen keresztül). Kapcsolódó témák: - Szakmai címkék: Kapcsolódó helyek: Személyek: Nyelv: magyar Kiadó: MHDF Azonosító: mfh-53-31-01
Készítette: Horváth Péter Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-872237 Fájlnév: ICC: Nem található
A Bartók Konzervatórium Magyarország legrégebbi középfokú zeneoktatási intézménye. Jogelődje, a Nemzeti Zenede 1840-ben alakult meg a Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolájaként. Az alapításhoz szükséges összeg előteremtésében vezető szerepet játszott Liszt, aki két nagysikerű hangversenyt adott az egylet javára. A Zeneakadémia 1875-ös megalakulásáig a Zenede a magyar zeneoktatás legrangosabb helyszínének számított. 1948-tól Állami Konzervatórium néven működött tovább az iskola, amely 1966-ban vette fel Bartók Béla nevét, 1973-tól pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gyakorlóiskolájaként működik. 2008-tól a "konzi" részeként működik tovább az Erkel Ferenc Alapfokú Jazz-zeneművészeti Intézmény és Jazz-zeneművészeti Szakközépiskola. Az érettségi vizsgák eredményei a középiskolákban. A "Bartók konziban" jelenleg több mint 300 hallgató tanul 23 tanszakon. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tulajdonában álló, milliárdos értéket képviselő hangszerpark megőrzésének, illetve bővítésének gondolata hívta életre 1991-ben a Hangszerészképző Szakközépiskolát, mely 2014 szeptemberében olvadt az intézménybe, melynek neve ekkor Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Szakközépiskolára módosult.
10 évvel később már 200 növendéke volt, és a korábbi ének-, zeneszerzés- és kórusszakok mellett megalakult a zongora -, hegedű -, gordonka -, fuvola - és klarinéttanszak is. 1867 -ben végérvényesen Nemzeti Zenedére keresztelték az intézményt, amely a Zeneakadémia 1875 -ös megalakulásáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona volt. Ekkoriban hangzottak el báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter biztató szavai: "…hazai intézeteink közt oly kiváló helyet foglal el, hogy erejében és hatáskörében egyre gyarapodva – azt kívánom – a magyar zeneművészet valódi ápolójává váljék…" Rövid időre – 1920–27 között – a Nemzeti Zenede állami kezelésbe került, majd ismét mint egyesületi szervezet alakult újjá. Az iskola vezetésében olyan kiváló muzsikusokat, nagy tekintélyű tanárokat találunk, mint Szendy Árpád, Kern Aurél, Haraszti Emil, Szabados György. 1941 -től Kresz Géza hegedűművész állt az intézmény élére. Az ő kezdeményezésére indult el a gimnáziumi tagozat. A második világháború után Állami Zenei Gimnázium néven működött, a Semmelweis utcában.
Dr. Klenka János volt az igazgató, akit Szelényi István követett. Az 1947/48-as tanévben itt érettségizett pl. Házy Erzsébet, Kulka János karmester, az 1948/49 tanévben pedig Moldován Stefánia, Kocsis Albert, Szász József, Ungár Tamás, Sebestyén János (orgonaművész), Ádám Vera (Halász Ferenc hegedűművésznek, a gimnázium igazgatójának a felesége). 1948-ban állami rendelettel felszámolták a Nemzeti Zenede Egyesületet, és az iskola Állami Konzervatórium néven működött tovább, felvállalva a tanárok továbbképzését is. 1949-ben a Nagymező utca 1. szám alatt lévő épületben a budapesti Állami Zenekonzervatórium II. emeletét a "Zenei Gimnázium" foglalta el, egyidejűleg a Zenekonzervatórium a Semmelweis utca 21. -ből (amit később lebontottak) a 12. -be költözött át (ami ma a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyik épülete). [1] 1954-től hivatalosan a középfokú zeneoktatás budapesti feladatait látta el. Ekkor Sándor Frigyes volt az igazgató, akit 1958-ban Fasang Árpád követett. 1966-tól a tanárképzést a Zeneakadémiához csatolták.