1833-ban a Szatmári Irgalmas Nővérek szerzetes rendjét fogadta be. Az Esterházy kastély 1954-től tüdőszanatóriumként, majd általános kórházként működik. 1760-65-ben egy földesúri kúria építését kezdték meg, majd 1778-ban a fertődi Esterházy-kastély mintájára Fellner Jakab tervei alapján késő barokk-rokokó stílusban kezdődött meg a kastély építése. Az 1810-1814-es földrengések után újjá kellett építeni, mert az épület lakhatatlanná vált. Charles Moreau tervei alapján történt az átépítés a Versaillesi kastély mintájára klasszicista stílusban. A hátsó udvari homlokzat megmaradt eredeti állapotban. A kastélyban színházterem, kápolna, hatalmas könyvtár, képtár, vadászterem is volt. Esterházy-kastély (Csákvár). Összesen mintegy 365 helységből állt. A kastély előkertjében vörös márványból készült kettős díszkút látható, melyet barokk stílusú bronz emberi álarc díszít. A díszudvart két szárny szegélyezi észak és dél felöl, szemben a kastély egyemeletes tömbje. A főbejárat előtt dór oszlopos kocsifelhajtós oszlopcsarnok helyezkedik el.
8083 Csákvár Kastélypark 1 Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
Az épület ma kórházként működik, az egykori színházból könyvtár lett, az istállóból pedig ebédlő. A sorozatos felújításoknak köszönhetően az épület igen jó állapotban van. A kastély épülete Az épület rácskerítéssel elzárt díszudvara fejedelmien előkelő, mégis rendkívül egyszerű. A díszudvar tágas terét két vörös márvány, ónfejes Neptun-kút töri meg. A kastély gazdagon tagolt homlokzata timpanonos, dór oszlopcsarnoka mögül nyílik a főbejárat. A főépülethez harmonikusan csatlakozó oldalszárnyakban kápolna és színház is helyet kapott. Bejáratuk a szintén timpanonos, dór oszlopcsarnok mögül nyílik. A kerti homlokzat előtt formára nyírt fák állnak őrt idézve a régi korok letűnt eleganciáját. A csákvári kastélypark A védett kastélyparkot 1779-től kezdve, Isidore Canevale irányításával telepítették, majd az 1800-as évek elején tájképi kertté alakították. Esterházy kastély csákvár. Az őshonos és egzóta fa- ill. cserjefajoknak otthont adó gondozott parkot, kellemes sétautakon tudjuk körüljárni. Figyelemre méltó a neogótikus Szentháromság-építmény és az akkori divat szerint kötelező grotta, azaz műbarlang, ill. a nagyméretű kőszobrászati értékű napóra.
Az egyik legbizarrabb kivégzési forma: elégni egy bronzbika bendőjében 2021. március 14. 08:06 Múlt-kor Az emberi elmének semmi sem szabhat határt, és ez alól a halálbüntetési formák sem kivételek: a vélt vagy valós vétkek szankcionálására számtalan kegyetlen módszert találtak ki az elmúlt évezredek során. Az ismertebbek mellett – karóba húzás, felakasztás, felnégyelés, lefejezés, keresztre feszítés, élve kettéfűrészelés – több tucatnyi kevésbé szokványosról is olvashatunk. A portugál gyarmatosítók az egykori Ceylonban például a megtöltött ágyú szája elé kötötték a szerencsétlen elítéltet, míg a karthágóiak, a bizánciak, de még a XIX. századi India törvénykezői is az elefánt talpával zúzatták szét a bűnös fejét. Nem lehetett szívderítő látvány Koppány felnégyelése, de Dózsa György kivégzése sem, akinek felhevített fogóval letépkedett húsából a hajdúinak kellett enniük. Ám mind közül az egyik legbetegebb elmére vall a Kr. e. VI. században élt híres bronzöntő, az athéni Perillosz ötlete.
Ekkor végleg a nemesség ellen fordultak, s legyőzve őket, megkezdődtek a karózások. Két hónapig sikert-sikerre halmozott, amikor 1514. július 15-én a temesvári csatában Szapolyai János erdélyi vajda és Báthory István legyőzte a felkelőket. Maga Dózsa György is fogságba került, ahogyan testvére Gergely 1514. július 20-án történt kivégzésük a korban egyébként is szokásosnak mondható kegyetlenséget is túllépően brutális volt. Egy kortárs feljegyzés szerint "először is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve, meztelenül, lábainál fogva megkötözve saját katonái, akiket közönségesen hajdúknak neveznek, s akiknek cselekedetei annyi sok szörnyűséget hoztak […], fogaikkal széttépték és felfalták, végre pedig holttestét négyfelé vágván, karóra függesztették fel. ""A szeme láttára három darabra vágták öccsét, majd ezután a testet négyfelé vágták és bitófára függesztették. " A Petőfi-versben olvasható tüzes trónról nem volt szó a korabeli forrásokban. Ezt a brutális kivégzést Dózsa, ameddig élt szinte szótlanul tűrte.
1514. július 20-án Temesváron végezték ki mai kattintásvadászat-paródiánk főhősét, Dózsa Györgyöt, a nevével fémjelzett parasztlázadás vezetőjét, akinek halála az egyik legkegyetlenebb a magyar történelemben. Habár a tüzes trónus csak legenda, az izzó korona és a kannibalizmusra kényszerített legyőzött jobbágyok véres történelmi tények. Dózsa György pontos születési idejét nem ismeri az utókor. Halálakor a negyvenedik éve környékén járhatott, így feltételezik, hogy az 1470-es években látta meg a napvilágot. A ma Kovászna megyében található Dálnokon született székely köznemesi családban. Apja halála után testvéreivel Makfalvára került. Már gyerekként a katonai pálya vonzotta, felnőve végvári vitézként szolgált. Lovaskapitányként részt vett Szapolyai János erdélyi vajda 1513-as törökellenes hadjáratában, majd Nándorfehérvár védői között szolgált hadnagyi rangban. 1514 februárjában várvédőként párbajban legyőzte a szendrei lovas szpáhik vezérét, a korábban több magyar vitézt lemészároló Epeirosi Alit.
Pest mellett Bornemissza Gergely és Tomori Pál szétverte a keresztesek táborát, majd sikeresen elfojtották a Kárpátok hegykoszorújáig terjedő északi felkelést is. Erdélyben Szapolyai kapta a feladatot, hogy számoljon le Dózsával és hadával. A vajda húszezer fős sereget szervezett, és július 15-én meglepték a Temesvárt ekkor már egy hónapja ostromló Dózsát. Dózsa György kivégzése. Illusztráció Edwin Lawrence Godkin Magyarország és a magyarok története című művéből (1852) Wikimedia Commons Bár a jobbágyok kétszer annyian voltak, mint Szapolyai székely serege, a régóta tartó ostrom demoralizálta őket, és jóval képzetlenebbek is voltak a fegyverforgatásban, mint a rájuk törő ellenség. A parasztok ugyan derekasan harcoltak, egyre súlyosabb veszteségeket szenvedtek, és hátrálni kényszerültek. A csata akkor ért igazi fordulóponthoz, amikor Szapolyai rokona, Petrovics Péter sikeresen elfogta Dózsát. Nem sokkal később testvére, Gergely is fogságba került. A vezetők nélkül maradt parasztsereg hamar megzavarodott, a vérszemet kapott nemesség pedig senkinek nem kegyelmezett: vérfürdőt rendezve mészárolta le a jobbágyokat.
(Borítókép: Dózsa György kivégzése a tüzes koronával, a zenészekkel és a testét harapdáló alvezéreivel egy néhány évvel később készült metszeten. Forrás: Wikipedia)
Ezután a testet négyfelé vágták és bitófára függesztették. Megítélése [szerkesztés] Dózsa György személye a későbbi korokban az elnyomó nemesi hatalom elleni harc jelképévé vált (lásd lentebb Ady Endre és Petőfi Sándor verseit). A kommunizmus alatt történelmi szerepét túlhangsúlyozták a történettudományon és kultúrán kívül is – rengeteg utca, közterület, sportegyesület, társadalmi szervezet kapta nevét. Dózsa a hivatalos marxi történelemszemlélet fő motívumára, a nemesség és parasztság közötti osztályharcra adott szemléletes magyar példát – azonban fontos megjegyezni, hogy maga Dózsa is nemes volt. A román kommunista vezetés is kedvelte alakját – főleg erdélyi származása miatt –, több román városban található Gheorghe Doja utca. A temesvári Mária téren az 1940-es években szobrot állítottak halála helyén és a történt eseményekre emlékeztetve, de bizonyított tény, hogy a mostani katedrális mögött, a Béga partján végezték ki. A nemesi szemléletű, gyakorta elfogult történelemírás később alaptalanul hangoztatta, hogy Dózsa György példát szolgáltatott más a Magyar korona területén történt nagy megmozdulásoknak, így Cserni Jován felkelésének, mely alig tizenkét évvel a Dózsa-féle háború után zajlott le, valamint a Gubecz Máté vezette horvátországi parasztfelkelésnek.