Kijött a rendelet a járványügyi szigorítás részletekről. Az egészségügy nem áll le. Péntek délután megjelent a védelmi intézkedések szigorításáról szóló kormányrendelet, amely nemcsak azt szabályozza, hogy mely boltok lehetnek mégis nyitva, hanem kimondja azt is, a szigorítás nem terjed ki a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatókra, és a nagykereskedőkre sem. Előbbi azért lényeges, mert eddig Müller Cecília országos tiszti főorvos nem mondott semmit arról, hogy március 8-tól hogyan működik az egészségügy, leállítanak-e beavatkozásokat. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt mondta, a magánegészségügyet is bevonnák, erről a részletszabályok még nem jelentek meg. Cikkünk megjelenése után után Kásler Miklós felfüggesztette az egynapos sebészeti ellátásokat addig, míg a járványhelyzet ezt indokolja. A rendelet szerint közterületen illetve nyilvános helyen mindenki köteles a többiektől legalább 1, 5 méteres távolságot tartani, kivéve az egy háztartásban élőket. Home office állás, munka Közigazgatás területen | Profession. Minden településen kötelező lesz maszkot hordani (eddig ez csak a nagyvárosoknál volt előírás), de elég az orvosi, munkavédelmi vagy sima textil maszk, nem írták elő az FFP2-t. A hatévesnél kisebb gyerekek, az értelmi fogyatékosok és az autisták most is kivételek.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
A továbbra is meredeken emelkedő koronavírus-fertőzési adatok miatt az Országos Kórházi Főigazgatóság arra kérte a szervezet vezetőit, hogy a kollégák dolgozzanak újra otthonról. Az Országos Kórházi Főigazgatóságban (OKFŐ), illetve annak telephelyein visszatér a home office, derül ki az Index birtokába jutott levélből. Jenei Zoltán főigazgató a koronavírus-járvánnyal összefüggésben számos munkaszervezési intézkedést rendelt el, többek közt azt javasolja, hogy a szervezetben dolgozó kollégák közül november közepétől minél többen térjenek át otthoni munkavégzésre, egészen az év végéig. A vezetők elsősorban azoknak a munkavállalóknak ajánlják fel az otthoni munkavégzés lehetőségét, akik krónikus beteg gyermekkel vagy idősekkel élnek egy háztartásban, azonban azt szeretnék, hogy feladatok ellátásában ne okozzon fennakadást az otthoni munkavégzés. Azoknál a munkavállalóknál, akik továbbra is személyesen látják el feladataikat az OKFŐ intézményeiben, a kötelező maszkviselés mellett az ajánlott távolság megtartására, illetve a 3. Közigazgatás home office 2019. oltás felvételére hívta fel a figyelmet a kórházi főigazgató, de a nagyobb létszámú megbeszélésekre vonatkozóan is ajánlást tett: a 10 főnél nagyobb létszámú egyeztetéseket későbbi időpontra halasszák el, vagy online szervezzék meg – olvasható a dokumentumban.
A közigazgatásban dolgozók több szakszervezete - köztük a SZEF és tagszervezetei - közös nyilatkozatban fordul Orbán Viktorhoz a koronavírus-járvány miatti munkavégzéssel kapcsolatban. Mint az Indexhez is eljutott közleményükben írták, aggódnak, amiért nincs egyértelmű munkáltatói támogatás a koronavírus-járvány intézményi szintű kezelésében. Az Index teljes cikke itt érhető el: kozigazgatas_home_office_szakszervezetek/
Így – bár Romániát sok rendszerváltó állam irigyelte például a gyakorlatilag nulla külső adóssága miatt – a tartós hiánygazdaság és a magas infláció végigkísérte a rendszerváltást követő évtizedet. A jegybank papírpénz forgalomba hozatali politikáján olykor a meggondolatlanság tükröződött. Az 1996 -tól kezdődően kibocsátott új bankjegysor tagjai alig egy-két évet voltak forgalomban, amikor elhatározták, hogy a későbbiekben műanyagból gyártják a bankjegyeket. Sok vita övezte a jelenlegi pénzreformot is, a fő kérdés az volt, hogy érdemes e bevezetni új lejt, ha a végső cél az euró. Az is máig vitatott, hogy helyes-e olyan nagy értékű bankjegyet forgalomba hozni, mint az 500 lejes (értéke kb. A román lej (1952) pénzjegyei – Wikipédia. 32 000 forint), mikor a régi egymilliós (= 100 új lej) bankjegyek is alig forogtak, és jó részük első útja a banki trezorból a megsemmisítőbe vezetett a pénzreform után. Románia Európában elsőként tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára, 1999-ben hozták forgalomba az elsőt, 2 000 ROL címletűt, és 2001-re már az összes címletet polimer alapanyagúra cserélték.
A 2018-as évi állami költségvetés 4, 55 lej/eurós átlag-árfolyamra épített, annak ellenére, hogy egyetlen gazdasági-pénzügyi elemző sem számított arra, hogy az árfolyam visszatérhet 4, 6 lej alá.
A gyulafehérvári román nagygyűlés 100. évfordulója alkalmából.
biola-termékek-vásárlása September 12, 2021, 11:47 pm Román lej címletek 2018 Román lej - Ecopédia Két új címlet, a kétszáz és a tízezer lejes is forgalomba került, továbbá az ötszáz lejes megjelenését hozzáigazították a sorozat többi tagjához. 200 L 155 × 76 mm Grigore Antipa Duna-delta 1992. december 160 × 76 mm Constantin Brâncuși -művek 1993. május Demsusi templom, Gyulafehérvár kapuja, dák jelkép 10 000 L 180 × 76 mm Nicolae Iorga Şuţui palota 1994. február Ötödik kiadás (1996–2000) [ szerkesztés] Visszavonás Elévülés 140 × 61 mm Histriai romok, hársfavirág 1998. 1998. június 1. 2001. december 17. 2002. február 1. 145 × 64 mm Lucian Blaga Kereszt 2002. június 17. október 1. 150 × 67 mm Nicolae Iorga, fecsketárnics Curtea de Argeș -i kolostor 1999. 1999. július 15. december 16. 2003. július 1. 50 000 L 155 × 70 mm George Enescu, kerti szegfű Sphinx a Bucegi hegységen 1996. 2000. Bankjegyeink. március 6. 2004. március 1. 2005. január 1. 100 000 L 160 × 73 mm Nicolae Grigorescu, orvosi ziliz Olténiai hagyományos ház Hatodik kiadás (1999–2003) [ szerkesztés] Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás alkalmára kiadott kétezer lejes volt az első polimer bankjegy Romániában, s hamarosan az összes papírpénzt polimerre cserélték, de küllemük és méretük nem változott.
A 2005-ös pénzreform utáni lejt szokásos erős lejnek vagy kemény lejnek is nevezni. Románia Európában elsőként tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára. [2] Története [ szerkesztés] A név a 17. századra vezethető vissza, ekkor a román fejedelemségekben főként oroszlános mintájú holland tallérok ( leeuwendaalder) forogtak, melyeket lei -nek, azaz oroszlánok -nak neveztek. A név lassan a pénz általános megnevezésévé vált, majd 1880 -ban hivatalosan is a nemzeti valuta nevévé tették, bár voltak kísérletek arra, hogy románosabb nevet válasszanak a pénznek, például Român a frank mintájára. Román Lej Címletek. A lej elértéktelenedése az 1989-es rendszerváltás után öltött rohamos mértéket, azelőtt a román kommunista gazdaságpolitika nem volt hajlandó a (normális mértékű) inflációt mint a gazdaság működésének velejáróját tudomásul venni. A román lej más valutákkal szemben túlértékelt volt, átváltani amúgy sem lehetett, belföldön pedig a mesterségesen alacsonyan tartott árakhoz siralmas árukínálat párosult.