A holokauszttúlélők nemzedékéből való volt, bár ő maga elég gyors volt ahhoz, hogy tudja, mikor kell elmennie, hogy elkerülje a holokausztott. Amerikai sztáredző segíti a magyar atlétikát | delina.hu. A krav maga pedig a túlélés igényére és tapasztalatára épül, a holokauszttól "ihletett" küzdősport és harcművészet, a zsidóság alaptapasztalata, a túlélés válik benne mozdulatokká, fizikai rendszerré, a kiszolgáltatottakat teszi erőssé. Ugyanannyira zsidó tapasztalatból fogant, mint a flódni vagy a trenderli vagy Kafka regényei. Egy magyar zsidóember, a páratlan keménysége ellenére mindig Iminek megmaradt magyar zsidófiú nagy, nemzetközi hírű túlélő-szabadalma lett, ezt is egy magyar eredetű zsidó adta Izraelnek és a világnak.
Szerző: Ancsy itt: olimpia Az Olimpiai Stadionban pénteken elkezdődnek a sportok királynőjének is nevezett atlétika versenyei a tokiói olimpián, 19 magyarral. Sport Új program indult Spiriev Attila vezetésével annak érdekében, hogy elősegítse a magyar atléták szereplését a 2023-as budapesti szabadtéri atlétikai világbajnokságon. Krizsán Xénia és Szűcs Valdó a legjobb atléták. Remekül sikerült a magyar atléták számára az ifjúsági olimpia Bakuban rendezett európai kvalifikációs versenye, amelyen kilencen szereztek indulási jogot a szeptemberi nancsingi eseményre. A magyar...
2008. december 3. Nagy formátumú edzőt gyászol a magyar atlétika! Kilencvenegy éves korában elhunyt Híres László mesteredző. Ha valaki ezer fokon lángolt az atlétikáért, akkor az Híres László volt. Ha társaságában bárhol a futásról került szó, izzott a levegő. A mindene volt az atlétika. És nem véletlenül. Híres László már ifjúsági korában a sportág élére került, 1934 és 36 között 800 - tól 3000 méterig kilenc bajnokságot nyert. Ő volt az ország első akadályfutó bajnoka (1938: 9:48, 2), ettől az évtől kezdve 1950-ig huszonhét alkalommal volt tagja a magyar válogatottnak. 1939-ben 9:32, 2 mp- el akadályon országos csúcsot futott, egész pályafutását hét országos csúcs fémjelzi. 1500 métertől 3000 akadályig 11 magyar bajnokságot nyert. 1947-ben két mérföldes akadályfutásban győzött az angol bajnokságon is. Híres magyar atléták. A versenyszerű futást 1953-ban fejezte be, de már 10 évvel hamarabb elkezdte azt a szakvezetői tevékenységet, amely méltán emelte Őt a legnagyobb magyar edzők közé. A honi atlétika ötvenes évekbeli nagy korszakában már kiváló versenyzői voltak és a további évtizedekben is ragyogó atléták kerület ki műhelyéből.
-es egyéni rekorddal hatodik helyezett lett. MATE – GEAC Téli Gerelyhajító Verseny Gödöllő, február 20. U-18 korosztály női gerelyhajításában Fidrich Viktória 500 gr. Magyar Női Atléták: Női Pántos Felsők És Atléták Alacsony Áron Online | Női Pántos Felsők És Atléták A 2020 -Ös Évre. -os szerrel, 43, 63 m-es hajításával első helyen végzett, míg Raffay Csanád az U-20 korosztályban 800 gr. -os gerellyel, 56, 75 m-es egyéni rekordjával második lett. Gratulálunk a versenyzőknek és büszkék vagyunk rájuk! Utolsó frissítés: 2022. február 23., 12:57
Főoldal | Nagyvilág A vesztett első világháború után trónjáról távozni kényszerült német uralkodó, II. Vilmos 80 esztendeje hunyt el. Hollandiai emigrációja helyszínére küldött aztán a császár koporsójához koszorút Adolf Hitler, kinek seregei keleti és nyugati frontokon is harcoltak már. Az 1916-ban, II. Vilmos idejében a háború miatt elmaradt berlini nyári ötkarikás játékok után két évtizeddel, 1936-ban lehetett olimpia házigazdája a náci birodalom centruma. A 24 hónap alatt felhúzott, s a kontinens legkorszerűbb sportlétesítményének címével büszkélkedő Olympiastadionban - melyet műemléki jellegét megőrizve, tejesen modernizálva 2004-ben adtak át ismét - a magyar atléták is rengeteg érmet szereztek. Sajna a volt császár erről is lemaradt... A békés, nemzetek közötti viadal során tesztelték először az élő televízió közvetítést a Spree partján. Majd horogkeresztes parádékkal, népünnepélyekkel köszöntötte a hitleri rezsim 1937-ben Berlin 700. születésnapját. Az erődemonstráció egyszerre szólt az antifasiszta belső ellenzéknek és a külföldi kritikusoknak.
A lány felszáll egy repülőre és Berlinbe megy, oda, ahová az anyja is menekült évekkel korábban. Esty megpályáz egy zenei ösztöndíjat, miközben Yanky és unokatestvére, Moishe – miután híre ment, hogy a lány terhes – utánamennek, hogy visszavigyék őt az Egyesült Államokba és folytassák a házasságukat. Ez egy igaz történet? Röviden: igen, de nem. A forgatókönyv Deborah Feldman 2012-ben kiadott könyvén alapul (magyarul most jelent meg Unortodox - A másik út - Hogyan fordítottam hátat a haszid közösségnek címen), és – ahogyan azt már a címéből is sejteni lehet, erősen életrajzi ihletettségű. Feldmant a Holokauszt-túlélő nagyszülei nevelték fel – akárcsak Esty-t –, mivel apja mentális betegségekkel küzdött, anyja pedig elhanyagolta őt, kilépett a közösségből, majd évekkel később bejelentette, hogy meleg. Unorthodox: az igaz történet a Netflix sikersorozata mögött | Elle. A sorozatban Esty apja alkoholista, az anyja pedig fiatalon Németországba kerül, ahol leszbikusként éli a mindennapjait. Feldman szintén bele lett kényszerítve egy érzelemmentes házasságba és – Esty-hez hasonlóan – ő is vaginizmusban szenvedett, vagyis a szex elképesztő fájdalmakkal járt számára.
1 831 A másik út (Unortodox), forgatókönyvíró: Deborah Feldman, Anna Winger, Daniel Hendler, Alexa Karolinski, Eli Rosen, rendező: Maria Schrader, szereplők: Shira Haas, Amit Rahav, Jeff Wilbusch, Alex Reid, amerikai-német drámasorozat, 4 rész, 50 perc, 2020- (13+) A szabadság odaát van Deborah Feldman A másik út című regényéből készült minisorozat (Unorthodox) március végén debütált a Netflix égisze alatt. A rendezésért számos amerikai csapat versenyzett, de az írónő végül egy német stábra bízta a fajsúlyos történetet. A másik út (Unorthodox) - kritika. A megtörtént eseményeken alapuló írás világszerte nagy port kavart, hiszen a könyv részletes betekintést nyújt a magyar hátterű New Yorki szatmári zsidó közösség mindennapjaiba és radikalitásaiba. A közösség kampányt és blogokat indított az írónőt rágalmazással támadva, a vádakat és történeteket tagadták, azonban a könyvet mégis több nyelvre lefordították és világszerte nagy népszerűségnek örvend ez a sztori mely önmagunk és a szabadság felfedezéséről szól a vallás rabigái közepette.
Deborah Feldman kötetének megjelenése óriási vihart kavart, korábbi közössége üldözte és számtalan alkalommal megfenyegette. Ő mégsem bánja, hogy mindenki számára elérhetővé tette történetét, mivel hisz abban, hogy könyvével párbeszédet kezdeményezhet a zárt vallási közösségekben tapasztalható gyakori elnyomásról és bántalmazásról, és hangot adhat azoknak, akikre korábban senki sem figyelt. A könyv alapján készült sorozat 2020 márciusától látható a Netflixen. INFORMÁCIÓ: Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft. Oldalak száma:395 Borító:FÜLES, KARTONÁLT Súly:418 g ISBN:9789634330271 Nyelv:MAGYAR Kiadás éve:2020 Illusztráció:FF FÉNYKÉPEK Fordító:Getto Katalin SZERINTEM: Végy egy, a nyilvánosságtól elzárkózó közösséget, végy valakit, aki megszökött vagy kivált onnan, és kiteregeti a szennyest, és bingó, kasszasiker! Mindezt mindennemű negatív él nélkül mondom, mert jómagam is rettentő kíváncsi vagyok ezekre a szennyesekre, legyen szó a Deborah Feldman által említett haszid zsidókról, a számtalan észak-koreai menekült memoárjáról, vagy akár az amishokról (bár ez utóbbi témában sajnos még nemigen olvastam).
Ez a város ugyanis olyan, hogy lakóit a politikai-közigazgatási térképek színezési elvei szerint pakolták elénk: nem kerülhet egymás mellé két azonos színű. Ez a város olyan, hogy minden, négy főnél népesebb embercsoportban lennie kell (legalább) egy meleg párnak. Ez a város olyan, hogy a tizenkilenc éven keresztül a legsötétebb szexuális tudatlanságban és represszióban élő, a szexet méltán az erőszakkal azonosító nőt 48 óra leforgása alatt nagyvárosi Emmanuelle-lé változtatja. És itt jutunk el oda, ahova sajnos az alkotók láthatóan nem jutottak el. Hiszen ha jobban belegondolunk, a két ábrázolt világ egy lényeges tulajdonságban mégis nagyon hasonlít egymásra. Mindkét univerzum rendelkezik a maga törvényeivel, az elnyomás szabadságától (Williamsburg) a szabadság elnyomásáig (Berlin). Bármelyikhez is tartozzon az ember, szembesülnie kell azzal, hogy ő csupán egy a sok közül. Bosszantóan és ártalmasan ambivalens módon ez az adottság a New York-i közösségnél maga a terror, míg Berlinben maga a földre szállt individuális mennyország.
E hiányérzet késztetett arra, hogy felkeressem azokat a településeket, ahonnét a nagyszüleim családja származik, voltam Kántorjánosiban, Újfehértón, Debrecenben. Valamint felkerestem a nyíregyházi zsinagógát is, ahol beszéltem a rabbival, aki elmondta, hogy a háború előtt ezek a zsidó emberek hagyományos életet éltek, integrálódtak a többségi társadalomba, ellentétben a leszármazottaikkal, akiket a második világháború után a szatmári haszid zsidó közösség magába olvasztott. Ez pedig elszomorított, mert a különböző identitások elvesztek és egyetlen identitásba olvadtak. A nagymamám nemcsak a családját, hanem az identitását is elveszítette. Adódott módja megosztani ezeket az élményeket a nagymamájával? Ő már akkor demenciában szenvedett és nem ismert fel, amikor elhagytam a közösséget, és mire Magyarországra utaztam, már nem élt. De elmentem abba a házba, ahol felnőtt. Megindító élmény volt. Van valami szokás vagy értékrend, amit fontosnak gondolt megtartani a korábbi életéből? A nagyszüleim elutasították a materializmust, és úgy gondolták, hogy a boldog élet valami olyan, amit az ember önmagában teremt meg, olyan belső érték, ami a körülményektől független.