A kötőhártya gyulladása a szemet és a szemhéjak belsejét borító vékony nyálkahártyaréteg gyulladását jelenti. Kellemetlen, de nem annyira súlyos probléma; "csúnyábbnak" látszik, mint amilyen veszélyes. Általában és többségében fertőzéses eredetű. Kiválthatja azonban allergia, főként a szénanátha, és nagyobb mennyiségű váladékozással jár. Kötőhártya gyulladás okaidi. A vírusos kötőhártya-gyulladás (mint minden egyéb vírusfertőzés) antibiotikumokra nem reagál, de néhány nap alatt többnyire magától is meggyógyul. Tünetek és jelek A kötőhártya-gyulladás első jelei éppen olyan tüneteket okoznak, mint amikor valaki reggel felkel... Jellemző tünetei: a szemfehérje vörös és gyulladt, erezett; a szemben szúró, viszkető érzés, nedvedzés; kaparó, kellemetlen érzés; a szemhéjak szinte összeragadnak a sűrű váladéktól. A kötőhártya-gyulladás okai A kötőhártya-gyulladás gyakoribb okai: fertőzés — baktériumok és vírusok egyaránt okozhatják; allergia — sokféle allergén, de elsősorban a pollen válthatja ki; irritáló anyagok — kémiai anyagok, kozmetikumok alkotórészei, kontaktlencse-folyadékok, egyes szemcseppek irritálhatják a szemet.
A tüneteket a szénanáthához hasonlóan, ez esetben is az allergén hatására a szervezetben gyulladást keltő anyagok – például hisztamin – felszabadulása okozza. Az értágító hatás az orrnyálkahártyán orrdugulást, orrfolyást idéz elő, a szemben pedig az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteinek megjelenéséhez vezet. Baktérium vagy vírus eredetű kötőhártya-gyulladás A kiváltó ok ez esetben valamilyen, a szembe került kórokozó. Ilyen esetben nagyon fontos a mielőbbi kezelés, mivel a kötőhártya-gyulladás ezen típusa nem pusztán kellemetlen, de nagyon fertőző is, közösségben gyorsan terjed. "Ha azt látjuk, hogy a szemből gennyes váladék ürül, akkor nagy valószínűséggel nem allergiás eredetű a szemgyulladás. Jellegzetes különbség még, hogy az allergia mindkét szemnél egyaránt tüneteket okoz, míg a fertőzés első tünetei rendszerint csak az egyik szemen jelentkeznek " – tette hozzá a szakember. Kötőhártya gyulladás okai. Hogyan kezelhető Fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladással szemészhez kell fordulni. Megfelelő hatóanyagú szemcsepp, krém segítségével lehet megszüntetni a tüneteket.
A köd, füst, levegőszennyezés és ultraibolya fény is hasonló hatású. A kötőhártya gyorsan gyógyul, ha kezeléssel a kiváltó ok elmulasztható, illetve ha az irritáló tényezőt sikerül eltávolítani. A diagnózis módja Az orvos szemvizsgálatot végez, és megpróbálja az okot is kideríteni. Fertőzés gyanúja esetén antibiotikumos szemkenőcsöt vagy szemcseppet rendel, ha pedig allergiás eredetű a gyulladás, akkor antiallergén szemcseppet. A többi kötőhártya-gyulladás 5-7 nap alatt gyógyul. A súlyos bakteriális kötőhártya-gyulladás nagyon kellemetlen, mert erős váladékozással, gennyezéssel jár. Egyszerű önsegítő módszerek A kötőhártya-gyulladás és más hasonló fertőzések könnyen terjednek pl. Kötőhártya gyulladás okaz.com. a kézről a szemre, ezért nagyon fontos a higiénia, és nehogy mást megfertőzzünk: mindig külön törülközőket, törlőket használjunk; a szem tisztítása vagy megérintése után mossunk kezet; szemünket langyos vízzel vagy műkönnyel mossuk meg. A szem kiszáradása Ha a szem száraz, és kaparó érzést észlelünk, annak a csökkent könnytermelés lehet az oka.
Ha herpeszvírus is részt vesz a kötőhártya-gyulladásban, a szaruhártyát komoly károsodás érheti. A vírusos kötőhártya-gyulladás néhány hét alatt magától meggyógyul. Néha kortizonkenőcs vagy szemcsepp néhány napos használata is jó hatású lehet. Ezzel próbálják megakadályozni a betegség szaruhártyára terjedését. Vírusellenes gyógyszerekkel is lehet próbálkozni.
Szemünkkel tekintünk egy emberre, amikor meg akarjuk ismerni. A szem a "lélek tükre" és "ablakunk a világra". A szem az egész emberrel összhangban és neki alárendelve működik. Kötőhártya-gyulladás tünetei A kötőhártya vörös lesz, megduzzad, néha viszket, fáj és váladékozik. Ébredésnél a szem rendszerint "össze van ragadva". A kötőhártya-gyulladás okai Allergiás reakció pl. pollenre vagy szemkozmetikumokra. Idegentestek, ultraibolya sugarak (pl. szoláriumban védőszemüveg nélkül) által okozott gyulladás. Fertőzés baktériumokkal: nyálkás-gennyes váladék, többnyire mindkét szemet érinti. Chlamydiákkal: az ember a szemébe dörzsöli. Vírusokkal: vizes-nyálkás váladék. Először csak az egyik szem betegszik meg, néhány nappal később következik a másik is. Járványos gyulladás esetén az egész család, az iskolai osztály stb. elkapja. Fejfájás, fáradtság, állkapocstáji mirigyduzzanat kísérheti. Megbetegedési kockázat A kötőhártya-gyulladás a leggyakoribb szembetegség. 404 | PatikaPlus | online patika, gyógyszertár, vásárlás, blog, kiadványok, patika kereső | PatikaPlus Gyógyszertárak. A kockázat növekszik: kozmetikumok használata esetén; az uszodában, ha a higiénia elégtelen; piszkos törülköző használatakor; ha a (beteg) szemet piszkos ujjal dörzsöljük; ha szoláriumban nem viselünk védőszemüveget.
Lehetséges következmények A gyulladás a szaruhártyára és az ínhártyára is ráterjedhet. Allergiás kötőhártya-gyulladás később szénanáthával vagy asztmával folytatódhat. Kötőhártya-gyulladás megelőzése Kerülje az említett veszélyeket. Mikor menjünk orvoshoz? Ha a panaszok három napon belül maguktól nem múlnak el. Öngyógyítás módja A további fertőzésveszély elkerülése érdekében na használjon "szemfürdőket" vagy teával történő öblítéseket, csak a saját törülközőjét használja! Kötőhártya-gyulladás kezelése A szemorvosnak tisztáznia kell a betegség okát. Allergiás kötőhártya-gyulladásokat szemcseppel lehet kezelni. A kezelést lehetőleg minél hamarabb el kell kezdeni. Baktériumok által okozott kötőhártya-gyulladást antibiotikumos szemcseppekkel és kenőcsökkel lehet kezelni – de csak pontos megfigyelés mellett, és szemorvosi előírás szerint. Antibiotikumok gátlástalan alkalmazása ugyanis egyre gyakrabban vezet gombás szembetegségekhez. A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb okai - HáziPatika. Kortizontartalmú gyógyszert elvből ne használjunk addig, amíg a kötőhártya-gyulladás oka nem ismert.
Évtizedes hagyomány, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja alapítója, Straub F. Brunó tiszteletére tudományos tanácskozást szervez. A 2014. május 28-29-i tudományos ülésen az SZBK kutatói mellett más, országosan ismert tudósok számoltak be eredményeikről. – Az ez évi eseményünk különös a Straub-napok sorában, hiszen idén ünnepeljük Sraub F. Brunó 100. születésnapját, így hát természetesen a Straub-napokat is ennek a kiemelkedő eseménynek szenteljük. Az emlékezés egyrészt személyes emlékezésből fog állni, másrészt pedig Straub F. Brunó tudományának a mai magyarországi sikereiről szól – mondta köszöntőjében Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója. – Én is abban a szerencsében részesültem, hogy személyesen is ismerhettem Straub Brunót, az ő korában kerültem ide, még a Straub-plakettet is tőle vettem át – emelte ki. A létét köszönheti Straub F. Brunónak az SZBK Venetianer Pál, az SZBK Biokémiai Intézet professzora előadásában a "Mit köszönhet az SZBK Straub F. Brunónak? "
kérdésre kereste a választ. A – rövid válasz, az, hogy a létét – mondta a professzor. A múlt század 60-as éveiben az MTA biológiai osztály akkori titkára, Straub F. Brunó kezdeményezésére alakult ki az a koncepció, hogy a magyar tudománynak égetően szükség lenne egy molekuláris biológiai intézetre, mely magába foglalja a molekuláris biológia részdiszciplínáival foglalkozó intézeteket is. Straub nevéhez fűződik számos szervezeti újítása is; a főigazgató tehermentesítésére főigazgató-helyettest nevezett ki, rendkívül nagy és jó minőségű műszaki osztályt hozott létre, mely képes volt az összes gépet karbantartani, és nagyon komoly, saját műszerfejlesztést is tudott biztosítani. Ezenfelül 120 lakást biztosított országszerte a kutatók elhelyezésére, a fiatal kutatók tehermentesítésére pedig pótmama-szolgálatot rendszeresített. Az újszerű szervezeti gondolataihoz hozzá tartozott az is, hogy az intézet könyvtára előfizetett a Newsweek és az International Herald Tribune magazinokra, és az egész könyvtári állomány szabad polcos rendszerben működött.
Straub F. Brunó, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapítójának bronz mellszobrát a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban avatták fel. " Rieger Tibor Magyar Örökség-díjas szobrászművész alkotását Ormos Pál, az MTA rendes tagja, Szabó Gábor és Dudits Dénes akadémikusok és Botka László leplezte le. " "Straub Ferenc Brunó (Nagyvárad, 1914. január 5. – Budapest 1996. február 15. ) biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke. 1937-től tanított a Szegedi Egyetemen, a II. világháború után, 1945-ben, 31 évesen az egyetem Biokémia Tanszékének egyetemi tanára lett. Kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik. 1941-ben ő fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. " Források:
biokémikus (1914 - 1996) Straub F. Brunó Nagyváradon született 1914. január 5-én. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdi, először az orvoskaron, majd a természettudományi fakultáson. Szent-Györgyi Albert első előadása annyira magával ragadja, hogy már tizennyolc évesen laboratóriumában kezd dolgozni. Szent-Györgyi személyisége, emberi és kutatói példája egy életre meghatározzák tájékozódását, jellemfejlődését. Átvette, majd átörökítette a nyugat-európai nyitottságot, értékcentrikusságot, a munka és a tudományos eredmények feltétlen tiszteletét. Már itt kialakult kutatási területe, a sejtlégzés kémiája, az izomműködés vizsgálata, az enzimek szerkezetének kutatása, a fehérjeszintézis elemzése. Fiatal kutatóként Rockefeller-ösztöndíjjal Cambridge-ben dolgozott, hazatérve a szegedi egyetem tanára lett. Egészen 1944-ig, a németek bevonulásáig együtt dolgozott Szent-Györgyivel, majd a háborút követően ismét közösen munkálkodtak, egészen a Nobel-díjas tudós külföldre távozásáig. Ezidőben lett a budapesti egyetem tanára is.
Aki ezt megtalálni véli az SZBK-ban, annak tudnia kell, hogy mindezt nagyrészt egyetlen embernek köszönheti, annak, akiről most emlékezünk – zárta előadását Venetianer Pál. Straub F. Brunóra emlékeztek az SZBK-ban - GALÉRIA Nagyszerű tudós és szellemi vezető Závodszky Péter az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet kutatóprofesszora előadásában arról a Straub F. Brunról beszélt "Aki nemcsak mert, de tudott is nagynak lenni". – Folytattam Straubbal egy beszélgetést. N agyon imponált nekem, egy rendkívül művelt, elegáns, tiszteletre méltó úriemberrel találkoztam a személyében. Felismertem benne a nagyszerű tudóst és szellemi vezetőt, és felismertem a molekuláris biológiában a perspektivikus területet, s úgy döntöttem, hogy biofizikus leszek – mesélte személyes élményét Závodszky Péter. Straub Bruno Nagyváradon született 1914-ben, majd a trianoni egyezmény után a család átkerült Szegedre. Ez a nemzeti tragédia vezetett egy olyan szerencsés találkozáshoz, hogy Straub egyetemi hallgató korában tagja lehetett Szent-Györgyi Albert kutatócsoportjának.
TERMÉSZETTUDOMÁNY / Biológia kategória termékei tartalom: Straub F. Brunó (1914-1996) kétszeres Kossuth -díjas biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnöke. Kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik. 1941-ben ő fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. leírás: Érvénytelen könyvtári bélyegzővel. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
A nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK). Az 1973-ban alapított SZBK négy intézete - a Biofizikai, Biokémiai, Genetikai, Növénybiológiai Intézet - mintegy 260 kutatót foglalkoztat, akiknek munkáját rangos nemzetközi tudományos közlemények és szabadalmak fémjelzik. Az alapító főigazgató, Straub F. Brunó (1970-1977) elévülhetetlen érdemeket szerzett az SZBK arculatának kialakításában. Az a szándéka, hogy egy központban több tudományos területet művelő kutatók egymást kölcsönösen segítve munkálkodjanak, az idő próbáját is kiállva, helyesnek bizonyult. Érdeme, hogy kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén sikerült megszereznie 1973 és '77 között az SZBK-beli munka elkezdéséhez nélkülözhetetlen 1 millió 255 ezer dollár UNESCO-UNDP- támogatást, amely alapvetően három nagy célt szolgált. 1990-ben Straub F. Brunó akadémikus megkapta a Szeged város díszpolgára címet. Straub F. Brunó (1914-1996) akadémikus, alapító főigazgató emlékére bronz emléktáblát helyeztek el az intézmény előcsarnokának falán.