Férfi A-válogatott 2022 - Nemzetek Ligája 2022. június 04. Magyarország HUN 18:00 Anglia ENG Klub: FERENCVÁROSI TC Születési idő: 1981. június 26. Eddigi klubkarrierje FERENCVÁROSI TC 0/1 Gól/mérkőzés 2022- Budakalászi MSE 0/10 Gól/mérkőzés 2021- Viadukt SE-Biatorbágy 3/35 Gól/mérkőzés 2019-2021 III. KER. TVE 4/25 Gól/mérkőzés 2018-2019 SOROKSÁR SC 19/78 Gól/mérkőzés 2015-2018 VIDEOTON FC 0/13 Gól/mérkőzés 2013-2015 VASAS 0/4 Gól/mérkőzés 2012-2013 Mérk. perc Gól Gólp. Sárga Piros 1 90 0 10 900 4 35 2728 3 7 25 1802 78 6297 19 17 13 720 360 Összesen 166 12897 26 38 6 Válogatott statisztikái Kezdő Csere öngól 18 1609 2 Ellenfelek/gólok 1/1 2/1 1/0 2/0 4/0 Gyepes Gábor | Férfi A-válogatott | 25 mérkőzés Portugália POR 3-0 2009. október 10. 0-1 2009. szeptember 09. 1-2 Svédország SWE 2009. Gyepes gábor étterme étlap. szeptember 05. Románia ROU 2009. augusztus 12. Görögország GRE 2-1 2005. november 16. 0-0 Horvátország CRO 2005. október 12. Bulgária BUL 2-0 2005. október 08. 2005. szeptember 07. Wales WAL 2005. február 09.
04., Budatétény, Ferencváros – Politechnika Temesvár: 3-1, nemzetközi barátságos Ferencváros: Szűcs L. – Kriston, Vukmir, Gyepes, Kiss György – Rósa, Lipcsei, Somorjai, Leandro – Tököli, Penksa Csere: Udvarácz, Balog Z., Sasu, Zováth, Szkukalek, Nógrádi, Károlyi, Cristescu* Gól: Kiss György(1), Tököli(1), Károlyi(1) Edző: Pintér Attila Első tétmérkőzés: 2004. 03. 13., Üllői út, Ferencváros – ZTE: 0-0, NB1 Ferencváros: Szűcs L. Gyepes gabor etterem budapest. – Vukmir, Gyepes, Kiss György – Kriston, Somorjai, Kapic, Leandro – Gera, Tököli, Penksa Csere: Bognár, Szkukalek, Sasu Utolsó mérkőzés: 2005. 07. 14., Üllői út, Ferencváros – MTZ Ripo Minsk: 0-2, UEFA selejtező Ferencváros: Udvarácz – Bognár, Balog Z., Budovinszky, Grósz – Takács Á., Gyepes, Rósa, Tőzsér – Bajevski, Laczkó Csere: Csepregi, Erős, Bartha Edző: László Csaba Távozott: Wolverhampton Wanderers A Ferencváros színeiben 174 alkalommal lépett pályára, 17 gólt szerzett. Bajnoki: 114 mérkőzés / 12 gól Hazai kupa: 9 mérkőzés Nemzetközi tétmérkőzés: 19 mérkőzés Nemzetközi barátságos és díjmérkőzés: 32 mérkőzés / 5 gól Magyar Bajnok (2): 2000/01, 2003/04 Bajnoki ezüstérmes (3): 2001/02, 2002/03, 2004/05 Magyar Kupa győztes (2): 2002/03, 2003/04 Kupadöntős (1): 2004/05 Szuperkupa győztes (1): 2003/04 Nemzetközi eredményei: A 2004/05 évi UEFA kupa csoportkörébe jutott csapat tagja Válogatott eredményei: A nemzeti tizenegyben 2002 és 2009 között 26 (Ferencváros: 18, Wolverhampton: 4, Cardiff City: 4) alkalommal lépett pályára, 1 (Ferencváros: 1) gólt szerzett.
Rovat Rovatok – 0 db találat
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A térerősség Már megismertük a Coulomb-törvényt, mely két pontszerű, egymástól \(r\) távolságban lévő \(Q_1\) és \(Q_2\) töltés közötti erőt írja le: \[F_{\mathrm{C}}=k\frac{Q_1\cdot Q_2}{r^2}\] Nézzünk erre egy olyan esetet, hogy az egyik töltés \(Q\), nevezzük őt "forrástöltésnek", mert az ő általa keltett (az őt körülvevő) elektromos mezejébe fogjuk belehelyezni a többi töltést, amiket vizsgálunk. Mértékegységek – HamWiki. Tőle \(r\) távolságra helyezzünk el egymás után először egy \(q\) "próbatöltést", aztán ennél egy 2-szer nagyobb töltést, majd pedig egy 3-szor nagyobbat is, ugyanabba a pontba! Az ábrán amiatt nem pont ugyanoda lettek ezek berajzolva, mert így (egymás alatt) egyszerre ábrázolhatjuk őket, de valójában ugyanazon a helyen vannak mindhárman. A Coulomb-törvény alapján a három próbatöltésre ható erőről azt tudjuk mondani, hogy mindhárom esetben közös: az egyik töltés, nevezetesen a \(Q\) a töltések közötti távolság ezért a jobb oldalon a \(2q\)-ra 2-szer nagyobb erő fog hatni, a \(3q\)-ra pedig 3-szor nagyobb: Ezt a tényt úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a próbatöltésekre ható erő egyenes arányos a töltéssel: \[F\sim q\] Egyenes arányosság esetén a két mennyiség hányadosa állandó: \[\frac{F}{q}=\mathrm{konst.
A mágneses térerősség definíciójából az is következik, hogy ugyanazon pontban az indukcióvektor és a térerősség-vektor iránya megegyezik. A mágneses térerősség egysége az A/m. Mágneses fluxus Homogén mezőben az A területű felületen merőlegesen áthaladó indukcióvonalak számát mágneses fluxusnak vagy indukciófluxusnak, röviden egyszerűen csak fluxusnak nevezzük és Ф-vel jelöljük. Definíciónk szerint tehát homogén mágneses mezőben Ф = B·A, mértékegysége a Vs = Wb (weber). Indukált feszültség – Wikipédia. Villamos térerősség A villamos teret térvektorok segítségével jellemezhetjük. A térvektorok a villamos tér intenzitását és irányát adják meg. A villamos teret jellemző két térvektor a villamos térerősség és a villamos eltolási vektor. A villamos térerősség a villamos teret annak minden pontjában jellemző térvektor. Az villamos térerősség definíció szerint a mezőbe helyezett pontszerű testre ható elektromos erőnek és a test töltésének a hányadosa: jele: E, mértékegysége: V/m. A térerősség vektorjellegéből az is következik, ha két vagy több töltés hoz létre egy közös mezőt, ezen együttes mező eredő térerőssége mindenütt az egyik illetve másik mező egyedüli térerősségeinek vektori összege.
A szemléletesség kedvéért gondoljunk például egy felfújt lufi vékony gumimembránjára. Nézzük meg, hogy hány olyan erővonal van, mely kifelé jövet döfi át ezt a zárt felületet, és hány, amely befelé menet döfi át. A kifelé jövők számát vegyük pozitív előjellen, a befelé menők számát pedig negatív előjellel, és adjuk őket össze "előjelesen", ezt nevezzük a zárt felület forráserősségének. Elektromos fluxus – Wikipédia. Ez meg fogja mutatni, hogy a zárt felületen belül mennyi töltés van, pontosbban a bent lévő töltések algebrai (előjeles) összegét. Vagyis az erővonalszerkezet "lebuktatja" a töltésekekt, pusztán az erővonalak vizsgálatával lokalizálhatjuk a bújkáló töltéseket. Ez alapján szokás mondani, hogy az elektrosztatikus mező "forrásos", és az erővonalainak forrásai az elektromos töltések. (Később látni fogjuk, hogy léteznek forrásmentes "örvényes" mezők is, elektromosból is és mágnesesből is. )
A térerősség vektormennyiség, mely az elektromos teret erőhatás szempontjából jellemzi. Mértékegységtől eltekintve nagysága az egységnyi töltésre ható erővel azonos, iránya, megállapodás szerint, a pozitív töltésre ható erő irányával egyezik meg. Például a pontszerű Q töltés keltette mező ben a térerősségvektorok mindenütt sugarasan befelé vagy kifelé mutatnak. A térerősség nagysága a töltéstől r távolságra: ( q -val jelöljük a próbatöltést, amivel a teret "tapogatjuk" le. ) Az elektromos mező homogén, ha a térerősség mindenütt azonos irányú és nagyságú. A ponttöltés keltette mező inhomogén, hiszen forrásától, a töltéstől való távolság négyzetével fordítottan arányos a térerősség. Pontszerű pozitív- (a) és negatív töltés (b) Szuperpozíció elektromos mezőben Az elektromos kölcsönhatásokra is érvényes az erőhatások függetlenségének elve. Ha egy próbatöltésre két vagy több töltés hat, akkor a próbatöltésre ható eredő erőt úgy kapjuk meg, hogy az egyes töltésektől származó erőket vektoriálisan összeadjuk.
Ez az elektromágneses indukció. Ha a mágneses mező mágneses indukció vektorait pontonként ábrázoljuk, akkor olyan folytonos görbét kapunk, amelyeknek érintői éppen a mágneses tér érintési ponthoz tartozó indukció vektorai. Azokat a vonalakat, amelyeknek érintői az érintési pontbeli mágneses indukció vektorának tartóegyenesei, a mágneses mező indukcióvonalainak nevezzük. Faraday törvénye szerint a vezetőben az indukált feszültség nagysága egyenes arányban áll a mező változásának mértékével. Lenz törvénye kimondja, hogy az indukált elektromos áram mindig gátolja az indukciót okozó változást, ezt tapasztalhatjuk például elektromos motorban keltett feszültség esetén, mivel a motor generátorként működik, ezrét a motort hajtó feszültség ellen dolgozik. Szintén itt igaz a Fleming-féle jobbkéz-szabály, mely szerint az indukált áram iránya meghatározható a mágneses térerősség és az elmozdulás irányából. Az elektromos indukció Mágneses térerősség A gerjesztési törvény a mágneses indukcióvektor és a mezőt gerjesztő áramok közötti kapcsolatot adja meg, a mágneses térerősség gyakorlatilag egy adott pontban a mágneses mező erősségének mértéke.