A Momentum elnöksége Fekete-Győr Andrást jelöli a leendő képviselőcsoport vezetőjének. A frakcióvezető személyét vasárnap választják meg a majdani frakció tagjai. Fekete-Győr András, a Momentum alapítója, 2016-ban vált a Momentum Mozgalom elnökévé, majd 2017-ben – az ő vezetése alatt – alakult párttá a Momentum. Fekete-Győr András 2021-ig volt a párt elnöke, a 2022-es parlamenti választásokon a párt listavezetője volt. Volt focista, szakszervezetisek és kormánytagok a Parlament újoncai között. A Momentum-frakció várhatóan tíz főből fog állni (a külföldi és határon túli szavazatok után ma lesz végeredmény), öten egyéni körzetben be a parlamentbe: Orosz Anna a XI. kerületből ( Simicskó Istvánt győzte le 10 százalékpont körüli különbség volt), Hajnal Miklós a XII. kerületben Fürjes Balázst verte meg, Hadházy Ákos Zuglóban a legnagyobb ellenzéki győzelmet elérve (53:47) Borbély Ádámot, Szabó Szabolcs a XXI. kerületben Németh Szilárdot győzte le, Tóth Endre pedig a XXII. kerületben Németh Zsoltot. Mellettük listáról jutott mandátumhoz Fekete-Győr mellett Tompos Márton Kristóf, Gelencsér Ferenc, Lőcsei Lajos és Sebők Éva.
'Gyurcsány' már nem egy főnév, nem tulajdonnév, hanem egy jelző, egy magatartás. Egy viselkedést leíró jelző. Gyurcsánynak lenni egyet jelent a megölhetetlennel, a kitartással, a küzdelemmel" - mondta magáról a pártelnök. "Az istennek nem akar elmenni, itt van és küzd és csinálja, húsz év óta itt van és még él, még nem pusztul el, és volt elég álnok, pimasz és szemtelen, hogy ahelyett, hogy eltűnt volna, még egy viszonylag sikeres pártot is szervezett" - foglalta össze saját politikai szerepét Gyurcsány Ferenc, aki szerint a Fidesz Gyurcsányozása arra bizonyíték, hogy őt ellenfélnek tekinti a kormányzó párt. A teljes beszéd is megtekinthető az alábbi videóra kattintva: Fekete-Győr Andrást frakcióvezetőnek jelölik A Momentum elnöksége közleményben jelentette be, hogy a párt korábbi elnökét és egyik alapítóját, Fekete-Győr Andrást jelöli frakcióvezetőnek. A Momentum frakciója bojkottálja a parlament alakuló ülését | Minap.hu. A tisztségről a párt országgyűlési képviselői döntenek holnap. Az először a parlamentbe bejutó Momentumé lesz 11 képviselővel a második legnagyobb ellenzéki frakció a DK után.
Pajtók Gábor is újonc lesz a kormánypárti frakcióban, a mosógépes Nyitrai Zsoltot váltotta a Heves megye 1-es választókerületben. Pajtók korábban kormánymegbízottként vezette a Heves Megyei Kormányhivatal, most sima győzelmet aratott. A vesztegetéssel vádolt Boldog István Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4. számú egyéni választókerületében is új szereplő jutott be a Parlamentbe, Herczeg Zsolt, Mezőtúr polgármestere 15, 5 százaléknyi különbséggel nyert Csányi tamás előtt. Ha már témánál vagyunk, az ugyancsak vesztegetéssel gyanúsított Völner Pál exállamtitkár helyére is új embert kellett találnia Orbánnak a Komárom-Esztergom megye 2-es számú választókerületébe. Erős Gáborra esett a választás, aki meg is hálálta a bizalmat a győzelmével. Beintett Orbánnak a Momentum: bojkottálják az álparlament alakuló ülését. Sztojka Attila is hasonló okok miatt került a Parlamentbe – igaz, ő listáról –, a korrupciós botrányba keveredett Farkas Flórián helyét kapta meg. Mezőtúr mellett Keszthely polgármestere is nyert egyéniben, miután Nagy Bálint simán nyerte a Zala 2-es oevk-t. Mivel összeférhetetlen a polgármesteri és a képviselői szék, így várhatóan ezeken a településeken időközi választást kell majd tartani.
A visszatérítés a családi pótlékra jogosultaknak jár, azaz közös háztartásban gyermeküket nevelő mindkét szülőt megilleti, - ha mindketten jogosultak családi kedvezményre és rendelkeznek a visszatérítés alapját képező jövedelemmel - függetlenül attól, hogy házasságban, vagy élettársi viszonyban élnek. A visszatérítés a gyermekét egyedül nevelő szülőnek is jár. Az elvált, gyermeküket felváltva gondozó, 50-50%-ban családi pótlékban részesülő szülők, akik ugyanilyen arányban érvényesítik a családi kedvezményt, mindketten teljes összegben jogosultak az adóvisszatérítésre. Különadózó jövedelmek – pl. ingatlan értékesítésből származó jövedelem, vagy osztalékból származó jövedelem – után viszont nem jár adó-visszatérítés. Kinek jár a rendkívüli SZJA visszatérítés? - ÁSZ Hírportál. A visszatérítés automatikus abban az esetben, amennyiben a munkáltató év közben levonja az SZJA-t, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhó), vagy kisadózó vállalkozóként fizették utána a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata). Azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatai a NAV által nem ismertek (pl.
18 év feletti gyermek után nem jár a visszatérítés. Itt egy kivétel van: a családi adókedvezmény is csak akkor jár 18 éves kor felett, ha a fiatal közoktatásban részt vesz, annak pedig jelenleg csak az OKJ-s képzések minősülnek – az egyetem vagy a főiskola nem. Az egyszülős családokra is vonatkozik a támogatás. Azoknak is jár az szja-visszatérítés, akiknek idén születik/született meg a gyermekük, vagy éppen idén tölti be a 18. életévét. Viszont, hogy ez a visszatérítés egész éves vagy arányosított lesz-e, az jelen állás szerint csak a részletszabályokból derül majd ki. Az idén befizetett szja összege jár vissza, de annak van egy felső határa, ami 800 ezer forint. Ez utóbbi pedig úgy jött ki, hogy az éves átlagbér után nagyságrendileg ennyi szja-t kell fizetni. MIT KELL TENNI MINDEZÉRT? Alapesetben az adózóknak nem kell tenniük semmit, a NAV rajta van/lesz az ügyön, és intéz mindent. Ez abból áll, hogy az adózókról minden, az állami adatrendszerekben elérhető információt összegyűjt, valamint azokat is, amelyek például a közjegyzőknél vannak.
Sajnos, úgy tűnik, hogy ezt a szept-dec-ig elvileg járó összeget egyszerűen elbuktam. Valóban igaza van annak is, aki a nettó-bruttó bér előnyeit részletezi, mivel, ha jövőre még a cégnél vagyok legalább nem csökken a jövedelmem az adójóváírás megszüntetésekor. Szerző: validitas » kedd nov. 08, 2011 9:11 pm Az adójóváírást megkapod. Ugyanis a bruttó béredből így kevesebb jövedelemadót von le a munkáltató. Nettó 100-ban egyeztél meg vele, ennyit kapsz, ennyi jár. Ha bruttóban egyeztél volna meg, az is más helyzet lenne. Akkor a nettód lehet több (ha van adójóváírás) és lehet kevebb - mint pl. jövőre. Szerző: validitas » kedd nov. 08, 2011 9:14 pm Szerintem a "mi lenne, ha... " itt nem értelmezhető. A nettó túl van a garantált bérminimumon. Egyébként meg ha nettóban állapodik meg, akkor ha van adójóváírás, ha nincs, annyit kell kapnia, max. más lesz a bruttója. Tiltja a törvény a nettó bért a munkaszerződésben? Szerző: ticus » kedd nov. 08, 2011 9:53 pm Szerintem ez a törvény(ek) szövegéből következik, lásd pl.