"Államosítani kell a lopott pénzből megvásárolt földeket". Értjük. Hogy kuláklista lesz-e, arról nem nyilatkozott most Márki-Zay. Lehet azért, mert már van. Itt belelendült Péter, s odavetette a papírra: "Mészáros Lőrinc esetében nyugodtan felmerülhet a vagyonelkobzás gondolata is". Ez a vagyonelkobzás tetszett neki. Tökös dolog. Érzete, hogy felpezsdül a vére, így hát folytatta: "Ez a választás valójában egyetlen egy népszavazás lesz, Orbán Viktor sorsáról. Arról, hogy a bűnözők börtönbe fognak menni, vagy pedig tovább rabolhatják az országot. " Börtön. Ez is egy férfias szó, macho kifejezés. Dédelgette ezt magában, már látta Orbánt a siralomházban, majd rájött, hogy a halálbüntetést egy vérbeli haladó nem támogathatja. Itt felsóhajtott Márky-Zay, elmondott magában egy négerviccet, majd folytatta. Márki zay péter. "Támogatnám Ukrajna felvételét a NATO-ba. A jelenlegi helyzetben a NATO keretein belül minden segítséget megadnék az országnak. " Hogy miért akarja egy magyar politikus – netán miniszterelnök – támogatni azt az országot, amely jogaitól fosztja meg a Kárpátaljai magyarságot, arra nem tért ki.
Hozzátette: Ugye a Konzervatívok a kormányváltásért azt sugallja, hogy addig is, amíg ezt a pártot mi formálisan nem alapítjuk meg, minden tisztességes keresztény embert, minden igazi magyar hazafit, jobboldali embereket arra kérünk, hogy most a kormányváltás érdekében az Egységben Magyarországért Szövetségre szavazzon. Az általa szorgalmazott hetedik parlamenti frakcióval kapcsolatban, amelyet az Egységben Magyarországért mozgalomban összefogó hat baloldali párt elutasított, Márki-Zay Péter a következőt mondta: – Amikor én egy saját frakciót szerettem volna a parlamentben, akkor részben az így is bejutó roma képviselőkre gondoltam, akik három pártból érkeznek most, a három roma képviselő, részben azokra a konzervatívokra, akiket most az ellenzéki pártok közül egyik sem képvisel említett okokból, tehát európai néppárti típusú konzervatívokra gondolunk, illetve a civilekre. Márky-Zay Péter: Gyurcsány alig várta, hogy elbukjuk a választást - Hírnavigátor. Három igen jelentős közösséget képviseltünk volna a hetedik frakcióval. Ezt a pártok nem fogadták el, de mi egy konzervatív, jobboldali, szabadelvű, gazdasági kérdésekben minimum szabadelvű pártot, tehát ami nem állampárti, hanem piacpárti, ezt csak hogy tisztázzuk, alulról jövő kezdeményezés.
Mostantól online is kitölthető a "Stop, Gyurcsány! Stop, Márki-Zay! " petíció – hívta fel a figyelmet Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön az MTI-hez eljuttatott videonyilatkozatában. Az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy Márky-Zay Péter pontosan azt mondja, amit Gyurcsány Ferenc csinált, amikor kormányon volt – mondta Hollik István. Kiemelte: a baloldal új "felkentjének" minden szava és ígérete megegyezik a 2010 előtti Gyurcsány-korszak politikájával. Index - Belföld - Márki-Zay Péter fogyatékosnak nevezte a kormánypárti újságírókat. Márki-Zay Péter is ugyanúgy támogatja a migrációt, ahogy Gyurcsány Ferenc, és mindketten eltörölnék a rezsicsökkentést – fejtette ki a kommunikációs igazgató. Hollik István hangsúlyozta: a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal a múlt politikáját hozza vissza. Magyarországnak viszont most előre kell mennie, nem pedig hátra, ezért meg kell állítani őket. Mostantól már online is kitölthető a "Stop, Gyurcsány! Stop, Márki-Zay! " petíció – hívta fel a figyelmet. A kormánypárti politikus azt kérte, aki eddig nem töltötte ki az aláíró ívet, kattintson a linkre () és így üzenjék meg a baloldalnak, hogy nem kérnek a 2010 előtti politikából és a múlt embereiből.
Fogyatékosnak nevezte a kormánypárti újságírókat Márki-Zay Péter amiatt, hogy tévesen azt írták: Indiába küldené a szemműtétre szoruló magyar betegeket. A történet azzal kezdődött, hogy Márki-Zay Péter egy december 15-i, Kiszomboron rendezett fórumán mondott egy hosszabb monológot, amelynek egy kivágott részletét január 20-án tette közzé az Origo. A politikus a fórumon arról beszélt, hogy szeretnék megreformálni az egészségügyet, de külön kell venni a járó- és fekvőbetegek ellátását. Elmondta, hogy néhány ellátásnak minden kórházban elérhetőnek kellene lennie (szülészet, baleseti ellátás), de vannak olyanok is, aminél ez nem feltétlenül van így (például a szemészet). Az előbbieket szerinte minél közelebb kell vinni az emberekhez, mert még az sem mindegy, hogy például Kiszomborról Szegedre vagy Makóra viszik őket. Ezután Márki-Zay Péter szó szerint azt mondta, hogy "És vannak olyan speciális kezelések, amiknél önök nem akarják, hogy Makóra vigyék önöket. A szemműtétek bizonyos fajtájára – minthogy zöldhályog meg hasonló, tehát nagyon ritka szembetegségek –, inkább az amerikai biztosító is azt mondja, hogy »menjen el, adunk egy repülőjegyet, menjen el Indiába«".
Az ásatás során előkerült, hármas osztatú előcsarnokból és négyzetes központi helyiségből álló épületmaradványt, amelynek az alapfalain kívül egyéb, a szultánnak az isztambuli Süleymaniye-mecsetkomplexum területén található mauzóleuma homlokzatdíszítésével rokonítható építészeti részletei is előkerültek, a hajdani turbéki türbével azonosították. Az emlékhely 1996-ban díszes kivitelű ivókúttal, azaz csesmével bővült, melynek összes építő és burkolóanyaga Törökországból származik. A parkban a Zrínyi Emlékünnepség egyik kiemelt programjaként minden évben beszédet mond a török nagykövet, az itteni megemlékezésen részt vesznek a szigetvári hagyományőrzők és a csáktornyai Zrínyi Gárda tagjai is. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Horváth László – Varga Zoltán: Ellenségből barátok – Szigetvár és a törökök. In: Várak kastélyok templomok, VI. évf. Magyar–Török Barátság Park - Wikiwand. (2011) 4. sz. Szigetvár és vidéke. Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás, Szigetvár, 2009. ISBN 978 963 06 7817 9. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Szigetvár ostroma Turbék Türbe Szulejmán szultán Zrínyi Miklós (hadvezér) Török-magyar barátság emlékműve (Jászberény)
Az erőd és a védők sorsa ezzel gyakorlatilag megpecsételődött. A következő nap igen jelentős, de a török csapategység megbomlásának elkerülése érdekében, Szokollu Mehmed nagyvezír parancsára titokban tartott eseménye volt az idős Szulejmán szultán halála. A 72 éves korában elhunyt uralkodó belső szerveit a tábor területén eltemették, testét pedig konzerválták, és az ostrom végeztével hazaszállították. Zarándokhellyé váló szigetvári sírhelyének ( türbéjének) nyomait a közelmúltban sikerült feltárni az egykori szultáni tábornak helyet adó turbéki-zsibóti szőlőhegyen. A lengyel-magyar barátság legendás alakja, a Szegeden született Engelmayer Ákos kapta a Custos Virtutum díjat : hirok. [1] A szorult helyzetben lévő védők nem adták meg magukat, és az ostrom utolsó napján, szeptember 7-én kapitányukkal az élükön kitörtek a belső várból (" Zrínyi kirohanása"). A várkapun kilépő Zrínyit szinte azonnal találat érte, fejét a törökök levágták és a Győrben állomásozó, Sziget felmentésére képtelen császári haderő táborába küldték. Seregének maradéka ugyancsak majd mind egy szálig odaveszett. Alapítása A magyar–török megbékélés szimbolikus eseményeiként értékelhető előzmények – a turbéki kegytemplom homlokzatán Szulejmán szultán síremlékének vélt helyére emlékeztető márványtábla avatása 1913-ban, illetve az 1939. évi ünnepségsorozat keretében a város török emlékeinek megjelölése – után az 1980-as években a török kormányzat részéről megszületett a döntés arról, hogy neves szultánjuk születésének fél évezredes évfordulójáról méltó módon megemlékezve szobrot állítanak számára Szigetváron.
Magyar-Török Barátság Park - légi felvétel Történelmi háttér [ szerkesztés] Az oszmán állam - és hadvezetés részéről a török seregek magyarországi utánpótlási és felvonulási útvonalait veszélyeztető szigetvári erőd elfoglalása stratégiai célként fogalmazódott meg. Szigetvár bevételére az 1565-ben kezdődő, és a negyedik Habsburg–török háborút, egyben az ún. várháborúk korát (1541–1568) lezáró hadjáratsorozat idején került sor. Magyar török barátság park campground. I. Nagy Szulejmán szultán, aki európai hódításait Bécs megszerzésével kívánta teljessé tenni, serege élén 1566 áprilisának végén indult útnak Isztambulból. Július 19-én Eszéknél átkelt a Dráván, majd a török sereg előrejutását zavaró, Szigetvárról kiküldött csapatok támadásai ellenére, mintegy két héttel később, augusztus 6-án tábort vert a településtől északkeletre fekvő turbéki magaslaton. Egy hónappal később, szeptember 5 -én sikerült az ostromlóknak elfoglalniuk a külső várat, az addigi harcok során töredékére apadt védősereg – mintegy 600 fő, közülük 200 katona – pedig kénytelen volt visszavonulni a belső várba.
Az erőd és a védők sorsa ezzel gyakorlatilag megpecsételődött. A következő nap igen jelentős, de a török csapategység megbomlásának elkerülése érdekében, Szokollu Mehmed nagyvezír parancsára titokban tartott eseménye volt az idős Szulejmán szultán halála. A 72 éves korában elhunyt uralkodó belső szerveit a tábor területén eltemették, testét pedig konzerválták, és az ostrom végeztével hazaszállították. Zarándokhellyé váló szigetvári sírhelyének ( türbéjének) nyomait a közelmúltban sikerült feltárni az egykori szultáni tábornak helyet adó turbéki-zsibóti szőlőhegyen. [1] A szorult helyzetben lévő védők nem adták meg magukat, és az ostrom utolsó napján, szeptember 7-én kapitányukkal az élükön kitörtek a belső várból (" Zrínyi kirohanása"). Magyar török barátság park 3. A várkapun kilépő Zrínyit szinte azonnal találat érte, fejét a törökök levágták és a Győrben állomásozó, Sziget felmentésére képtelen császári haderő táborába küldték. Seregének maradéka ugyancsak majd mind egy szálig odaveszett. Alapítása [ szerkesztés] A magyar–török megbékélés szimbolikus eseményeiként értékelhető előzmények – a turbéki kegytemplom homlokzatán Szulejmán szultán síremlékének vélt helyére emlékeztető márványtábla avatása 1913-ban, illetve az 1939. évi ünnepségsorozat keretében a város török emlékeinek megjelölése – után az 1980-as években a török kormányzat részéről megszületett a döntés arról, hogy neves szultánjuk születésének fél évezredes évfordulójáról méltó módon megemlékezve szobrot állítanak számára Szigetváron.