Gárdonyi festőkről alkotott véleménye a legkevésbé sem burkoltan üt át az oldalakon, miközben bepillantást nyerhetünk egy-egy festmény elkészülésének menetébe egészen az ideától az utolsó ecsetvonásig. Tucatnyi apró figyelmesség, szellemes párbeszédek és kiváló hangulat jellemzi a könyvet. Ha már romantikus berkekben mindenki a Büszkeség és balítélet Mr Darcyjához menne férjhez, hát én százszor is Csabát választanám helyette. Kicsit talán már túl jó is, csak néhányszor üti át szenvedélyes karaktere a felszínt. Könyvajánló – SZTE Klebelsberg Könyvtár blog. Ilyen az is, amikor legjobb barátjával azon vitatkoznak, hogy mi való a magyar festő ecsetjére, hirtelenségük pedig kis híján tragédiába torkollik. Kiemelt helyet foglal el a szívemben, romantikájával, bájával az egyik kedvenc Gárdonyi történetem. A megszokott falusi légkörtől eltérően egy egész más világot mutat meg nekünk, de még a németek között is feltűnően magyar, hazafelé húz a szíve és hazafelé húz a keze is, ahogy a tolla szalad a papíron. Ha kedvet kaptál az olvasáshoz, az Ida regényét van lehetőséged online elérni a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán.
00cm, Magasság: 21. 00cm Súly: 0. 40kg Kategória: Ida regénye Szerelmi történetek Az árva legény Mi az a szerelem? Bor Gábor A parasztleány A dugóhúzó Gyurkó-Furkó Egy szál drót Két katicabogár Szép asszony a kovácsné!
→ 2020. augusztus 9. Fülszöveg: A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják… "A szeretet a laterna magica! A szeretet a mindent arannyá változtató csodaláng. A láng heve a gyönyörület. A gyönyörületet kincsünknek érezzük, tehát mentjük az elmúlástól. Ananiila blogja: Gárdonyi Géza - Ida regénye. A festő menti festékkel, a költő tollal. A képnek az a része mesteri. A könyvnek az a lapja halhatatlan. " Három éve olvastam először és Ida regénye bizony már akkor magával ragadott, pedig nem vagyok a romantikus történetek nagy fogyasztója. Az újraolvasás mostanra érett be és én ugyanúgy elvesztem a sorok között, mint első alkalommal.
- Nem, ma este nem - mentegetődzött -, a feleségem fáradt. Csak gondoljátok meg: reggel óta utazunk. Atársaság egy része hazakísérte őket a kapuig. Mikor Csaba elment, Ida letette a kalapját a konzultükör előtt, s megnyitotta ott is a villamoslángot. Ahaján nem volt semmi rendetlenség. Az arca azonban szebbnek látszott, mint akármikor is. Hosszasan bámulta a szemét. Hát csakugyan olyan szép az ő szeme? A klastromban gyakorta hallotta. De más, ha nők mondanak effélét, s más, ha férfiak. S minden másnak magasan fölötte más, ha festők e's szobrászok mondjak. Festők igen értik az ilyet. Még akkor is a szemét csodálta, mikor a haja lebontásába fogott. Akkor azonban már a kezét is csodálgatta, ahogy le és föl járt a keze a haja lefe'süle'sében- kefélésében. Gárdonyi Géza : IDA REGÉNYE - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Aztán a nyakát is nézte. Ve'kony leány-nyak még. Soha a nyakáról nem szólt senki a klastrom ban. Ö maga se nézegette soha örvendő szemmel. Hát a nyaka is szép, most már tudja. Aballon-keblűnek egyáltalán nincs nyaka. A szobrászné nyaka inas: valahányszor fordítja a fejét, ujjnyi vastag ín vetődik fel a nyakán.
A fél- vagy valótlan információkból keletkező félreértések, kimondatlan érzelmek, belső vívódások, mindez a századforduló idején, két szerethető karakterrel. És azzal az érzéssel, hogy ez csak is happy end-el végződhet. Ami az elején nehézséget okozott az a nyelvezet. Különösen azért mert a mai trendi szóhasználattal bíró Szent Johanna gimi után kezdtem el olvasni. Kellett néhány oldal míg megszoktam ezt az ízes magyar nyelvet a rengeteg ma már alig használatos kifejezéssel. Elképesztő, hogy 100 év alatt mennyit változott a nyelvünk. Meglehetősen lassan indult be a történet, ami igazából akkor kezdett el tetszeni mikor találkoztak főhőseink és elindult közös életük. " Vajon boldogok-e a fák, mikor virágzanak? " Kedves, aranyos, bájos a három szó ami eszembe jut e könyv kapcsán. Viszont nem csöpögős vagy nyálas. Ennek oka egyrészt, hogy az író férfi, másrészt, hogy Gárdonyi élete sem éppen romantikával teli szerelemmel telt. Gárdonyi házassága szintén a hozományért köttetett, alig 16 éves felesége már 1 hónap után lelépett egy másik férfival és később ugyan visszakönyörögte magát az íróhoz és született 4 gyerekük (rossz nyelvek szerint nem mindegyiknek Gárdonyi volt az apja) a házasság válással végződött.
A polgárosuló Magyarországra visz el a regény, a háború miatt érzett kilátástalanság, talajvesztés adja az élményi hátterét. Ó Idának, a zárdában felnőtt lánynak apja úgy akar jó partit szerezni, hogy házassági hirdetést ad fel. Bár a történet romantikus véget ér, a kényszerházasság első éve viszontagságokkal, szenvedésekkel, félreértésekkel teli. Ida becstelennek tartja házasságát Balogh Csaba festőművésszel, de lassanként felismeri férje nemes jellemvonásait. Gárdonyi apró, finom mozzanatokkal ábrázolja a névleges házasság először barátsággá, majd kölcsönös szerelemmé válását, a női lélek rezdüléseit, belső világát. 1929-ben a Magyar Színház előadta a regény dramatizált változatát, 1934-ben a parádés szereposztással (Ágai Irén, Jávor Pál főszereplésével) készült film aratott nagy sikert. 1986-ban a tévéfilmes feldolgozás forgatókönyvét Romhányi József írta. Venczel Vera, Oszter Sándor alakítása máig emlékezetes. Érdemes újra elolvasni, visszavisz egy régi, zaklatottsága ellenére mégis nyugodtabb világba.
Jól rajzolt, festett. Színdarabjaihoz látványterveket készített, kiválóan fényképezett. Sakkozott és vívott, de érdekelték a természettudományok, botanikai gyűjteménye volt. A századforduló környékén költözött Egerbe, itt született egyik utolsó műve, az Ida regénye. Rosszul sikerült házasságát követően két évtizedig plátói kapcsolat fűzte Mátékovicsné Tóth Ilonához (Milához). Számára ő testesítette meg a női eszményt, haláláig hű lelki társa és betegágyán gondozója volt. Az Ida regényében az ő tiszta lelke jelenik meg. Ebben a műben összegzi azt, amilyennek szerinte egy nőnek lennie kellene: szelíd, okos, de mégis határozott, hétköznapian szép, és maximálisan aláveti magát a férje akaratának. Már az első világháború alatt, 1918 tavaszán elkezdte írni, s többszöri megszakítás után 1920 februárjában fejezte be. A Pesti Hírlap közölte folytatásokban, könyv alakjában azonban csak halála után, 1924-ben jelent meg. Gárdonyi pályájának egyik legfordulatosabb, legérettebb regénye, bár a kritika nem fogadta egyértelmű lelkesedéssel, főként a keresztény lapok.
Az Zrt. hitelkalkulátora, a, az aktuális banki kondíciók alapján számol, az adatokat legfeljebb 3 munkanaponként ellenőrizzük. További részletek Kevesebb részlet Promóció Hirdetés Hirdetés
Meglepően sűrű errefelé a jelzett utak hálózata: itt kanyarog a P, Z és S sáv, és van három rövidebb sétakör is. (Tölgyes 650 m, Buckás 2200 m, Erdész 2600 m. ) Ezek a terület jellegzetes részein vezetnek át, mellettük ismertető táblák és pihenők találhatóak, melyek a terület egykori és mai értékeiről mesélnek, legyen az betyár, templomrom, elfeledett puszta, mostani botanikai vagy zoológiai érték, avagy híres tudós, illetve erdész. 2 / 10 Fotó: Németh Imre A térség Nagykőrös birtoka, állattartóinak legelője volt Pótharaszt puszta néven. A pár száz évvel ezelőtt még félsivataghoz hasonlítható homokbuckás tájon az időnként mozgó homok volt az úr. Ennek emlékét őrzik a korabeli beszédes helyrajzi nevek, mint például: "sippedő, reppenő, megállj, kárdomb, mozgótelkek, ne menj, illants, szemrontó". 1827-ben kezdték meg a táj fásítását Balla Károly polihisztor akadémikus vezetésével. Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területek. Ő Pótharaszt puszta bérlője volt, akinek az egyik közeli buckatetőn áll jelenleg is a síremléke a piros jelzésű Buckás-sétakör mentén, négy vadkörtefa őrizetében.
Igaz mindkét helyet érinti a Pest Megyei Piros is, de más utakon (amaz nem érinti pl. a Selyem-rétet, helyetette a "Zöld sáv az ország közepén" turistaútvonallal együtt az Ócsai szőlőkbe ad betekintést). Bár a kerékpáros bejárás összesűríti a látnivalókat, azért 4-5 tetszés indexet növelő objektum gyalogosan is jut a 26 km-re és a köztük vezető út is nagyrészt erdőkben vezet, ami kárpótolhat minket a kicsit hosszadalmas és forgalmas országutas szakaszért Ócsa után. Az útvonalon néhány szakaszon kissé ritkán vannak jelzések és sok a párhuzamos jelzés is köztük, ennek ellenére - egy kis figyelemmel és térképpel - az útvonal jól követhető. Egy kivételt leszámítva, különösebb akadály nélkül járható és az akadály sem járhatatlan szakasz. Csévharaszti borókás természetvédelmi terület képlet. Az egész turistaútvonalat ábrázolja az Új turistautak Monor környékén címmel megjelent turistatérkép. Ez a sárga ebben a formában 2016 óta létezik. Korábban is Ócsáról indult, érintette a Selyem-rétet, de Inárcs után teljesen más felé vette az irányt, mint ma (már Inárcs előtt is módosult az útvonal).
A terület rovarfaunájában a Duna–Tisza közi hátság ritka fajait találhatjuk meg (pl. futrinkafélék, hangyalesők). Csévharaszti Borókás Természetvédelmi Terület - Hungarian Wikipedia. A hüllők közül a homoki gyík és a zöld gyík, a madárfaunából a fokozottan védett szalakóta említhető. A buckasorok tájképi, geológiai értékei is jelentősek. Főbb veszélyeztető tényezők és speciális védelmi feladatok [ szerkesztés] Az illegális tartózkodás, tűzrakás veszélyeztetheti a természeti értékeket, ezért a területet rendszeresen ellenőrizni kell.
Csévharaszti-borókás TT
A Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb természeti tája a Csévharaszt térségben elterülő homoki erdőssztyepp terület.
- A védett terület kijelölése 1940-ben történt meg az Országos Természetvédelmi Tanács 118. 136/1939. sz. határozata alapján. Csévharaszti borókás természetvédelmi terület képlete. - Törzskönyvi száma: 2/TT/40 - Kiterjedése: 105 ha - Érintett községhatár: Csévharaszt Védettségét a jelenleg hatályos, a Csévharaszti-borókás természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 43/2007. (X. 18. ) KvVM rendelet tartja fenn. A védettség indoka és célja a melegkedvelő és szárazságtűrő homokpusztagyep és pusztai tölgyes társulásokban honos védett, illetve fokozottan védett növényritkaságok védelme és élőhelyük természetes állapotában való fenntartása, a borókás-nyáras társulás adta sajátos tájképi jelleg megőrzése. A védett természeti értékek főbb jellemzése: Az un. Buckás-erdő vegetációja nyáras borókással váltakozó homoksztyepp, melyben védett növényfajok közül a homoki árvalányhaj, a báránypirosító állományai tenyésznek, és a fokozottan védett, endemikus tartós szegfű is.